Megnagyobbodott pajzsmirigy: mi a strúma, milyen tünetei és okai vannak?

A cikkből megtudhatja, mi a pajzsmirigy szerepe, a strúma etiológiája, tünetei és kezelési lehetőségei.

A pajzsmirigy dióhéjban

A pajzsmirigy a nyak elején, a gégecső előtt elhelyezkedő kis szerv. Pillangó alakú, középen kisebb, és két széles, szárnyakra emlékeztető oldalsó része van. A pajzsmirigyet a központi idegrendszer, pontosabban az agyalapi mirigy irányítja.

A pajzsmirigy feladata a fontos hormonok, a tiroxin és a trijódtironin termelése. A tiroxin és a trijódtironin részt vesz az energiaanyagcserében, a testsúly szabályozásában, a hőszabályozásban, az emésztés és az idegrendszer működésében, valamint a szervezet számos más tevékenységében.

Hormon A T4 tiroxin 4 jodidatomot, a trijódtironin pedig 3 jodidatomot tartalmaz.

Mi a struma?

A strúma a pajzsmirigy különböző okokból eredő kóros megnagyobbodásának elnevezése. A strúma társulhat csökkent, fokozott vagy változatlan pajzsmirigyműködéssel.

A pajzsmirigy-megnagyobbodás etiológiája a helytelen életmódtól, a gyógyszeres kezelés hatásaitól, a terhességtől az autoimmun, jóindulatú vagy rosszindulatú pajzsmirigybetegségig terjed.

A strúma nem feltétlenül jelzi a pajzsmirigy nem megfelelő működését. Még a megnagyobbodott pajzsmirigy is képes bizonyos esetekben megfelelő mennyiségű hormont termelni. A normális mirigy- és hormonműködésű strúmát nem toxikus strúmának nevezzük.

A strúma magának a pajzsmirigynek a megnagyobbodását jelenti, függetlenül annak funkciójától és a termelt hormonok mennyiségétől.

A kialakult strúmát azonban a fokozott vagy csökkent pajzsmirigyműködés kialakulásának lehetséges alapjaként kell figyelembe venni.

• Hipofunkcionális - csökkent mirigyműködés
• Hiperfunkcionális - a mirigy fokozott működése
• Eufunkcionális - változatlan mirigyműködés

A legtöbb esetben a strúma nem okoz egészségügyi problémákat. Egyes esetekben azonban növekedésük és a nyelőcsőre és a garatra gyakorolt fokozott nyomás egészségügyi problémákat, légzési és nyelési nehézségeket okoz.

Látás és tapintás alapján a golyva 4 stádiumra osztható:

1. A megnagyobbodott pajzsmirigy nem tapintható és nem látható.
2. A megnagyobbodás tapintható és csak a fej megdöntésekor látható
3. A mirigy megnagyobbodása normál fejtartás mellett is látható.
4. A strúma távolról látható és nyaki deformitást okoz.

A pajzsmirigy-megnagyobbodás etiológiája sokféle lehet: étrendi és táplálkozási okok, terhesség, gyulladásos folyamat, jóindulatú csomók kialakulása, autoimmun betegség vagy pajzsmirigyrák.

Táplálkozás okozta jódhiány

Ajód elengedhetetlen a pajzsmirigyhormonok megfelelő működéséhez és termeléséhez. Az elégtelen étrendi jódbevitel golyva és más pajzsmirigybetegségek kialakulásához vezethet.

A jódhiányos struma elsősorban a fejlődő országokat érinti, és a modern országokban inkább a múlté.

A tiocianátokat és az úgynevezett strumigéneket tartalmazó élelmiszerek, például a brokkoli, a karfiol, a káposztafélék és a takarmányok túlzott fogyasztása szintén hozzájárulhat a jódhiányhoz. Ezek csökkentik a pajzsmirigyhormonok termelését.

Terhesség

A terhességi pajzsmirigyzavarokat hiper- és hipofunkcionálisakra osztjuk. Ezek mind a terhesség kezdete előtt, mind a szülés után szülés utáni pajzsmirigygyulladásként jelentkezhetnek.

A pajzsmirigyhormonok nélkülözhetetlenek a magzati agy és idegrendszer megfelelő fejlődéséhez. Mind a terhesség alatti kezeletlen pajzsmirigy-alulműködés, mind a pajzsmirigy túlműködés negatív következményekkel járhat mind a magzatra, mind az anyára nézve.

A terhesség első trimeszterében az anya keringő placenta chorionos gonadotropin (hCG) szintje, amely stimuláló hatással van a pajzsmirigyre, körülbelül a terhesség közepéig emelkedik.

Pajzsmirigygyulladás

A pajzsmirigygyulladás a pajzsmirigy gyulladásos folyamata. Magának a mirigynek a duzzanatát, fájdalmát és megnagyobbodását okozza. A gyulladást a pajzsmirigyhormonok termelésének csökkenése vagy növekedése kísérheti.

Ez különösen a fertőző betegségek után kialakuló gyulladás. A pajzsmirigygyulladásnak több típusa létezik, de a kezelés típusonként eltérő.

Nem rosszindulatú pajzsmirigygöbök (göbös struma)

Amikor a mirigyszövetben csomók (gócok) képződnek, maga a mirigy is megnagyobbodhat. A legtöbb góc jóindulatú (benignus), ezért nem vezet rákhoz. A gócok vagy szilárdak, vagy folyadékkal töltöttek.

Ritkább esetekben a csomók olyan méretűre nőhetnek, hogy problémát okoznak a légzésben vagy az étel lenyelésében.

Pajzsmirigyrák

Ez az emberi szervezet endokrin mirigyeinek egyik leggyakoribb rákos megbetegedése. Előfordulása azonban ritka az összes rákos megbetegedés között. A mirigy rosszindulatú daganata golyva kialakulását okozhatja.

A betegséget egyéb társuló tünetek kísérik.

Pajzsmirigyrák: mik az okai, tünetei?

Autoimmun betegségek

A pajzsmirigy fokozott működésével járó autoimmun betegség képviselője a Graves-Basedow-kór. Autoimmun reakcióból ered, amikor az immunrendszer által termelt antitestek tévesen értékelik a pajzsmirigyet, mint a szervezet számára idegen összetevőt.

A pajzsmirigy receptorokat összetévesztik az immunrendszer antitestjeivel, amelyek el akarják őket pusztítani. A pajzsmirigy ezért kénytelen túlzott mennyiségű tiroxin és trijódtironin hormont termelni.

Ezt az állapotot pajzsmirigy túlműködésnek is nevezik. A pajzsmirigy megpróbálja kielégíteni a receptorok állandó igényét. Megnöveli a mennyiségét, hogy még több hormont termeljen. Ezt toxikus strúmának is nevezik.

A Hashimoto-kór a pajzsmirigy csökkent működésével járó autoimmun betegség. Ebben az esetben a pajzsmirigyhormonok termelését az immunrendszer antitestjei teljesen blokkolják. Amikor a pajzsmirigyhormonok szintje a vérben csökken, pajzsmirigy-alulműködés lép fel.

Az agyalapi mirigy tireotrop hormon termelésére serkenti a pajzsmirigyet. Ez stimulálja a pajzsmirigyet, de csak saját megnagyobbodását - struma - okozza.

A strúma kockázati tényezői

A pajzsmirigy-megnagyobbodás és a különböző pajzsmirigy-rendellenességek születéskor és az élet során bármikor előfordulhatnak. A strúma kialakulását fokozhatják bizonyos tényezők, mint például az előrehaladott életkor, genetikai tényező, terhesség, hormonális egyensúlyhiány, jódhiány az étrendben és sok más tényező.

A kialakulásának gyakori kockázati tényezői:

• Autoimmun betegség a családban
• Idősebb kor
• Női nem
• Terhesség és szülés
• Menopauza és klimax
• Túlzott sugárterhelés
• Gyógyszeres kezelés mellékhatása
• Túlzott étrendi stromogén bevitel

Sok esetben a golyva fájdalommentes, tünetmentes, és endokrinológiai vizsgálat során fedezik fel. A golyva magasabb stádiumaiban azonban fokozott nyomás, nyelési és légzési nehézségek jelentkezhetnek.

A golyva gyakori megnyilvánulásai:

• A pajzsmirigy tapintható megnagyobbodása.
• A pajzsmirigy látható megnagyobbodása
• Nyomás és fájdalom a torokban
• Rekedtség
• Köhögés
• Nyelési nehézség
• Nyelési fájdalom
• Légzési nehézség

További tünetek a következő cikkben:Pajzsmirigy: milyen tünetei vannak a csökkent vagy fokozott működésnek?

A golyva diagnózisának célja a pajzsmirigy megnagyobbodásának pontos okának kiderítése.

A strúma diagnózisa az endokrinológus vagy a háziorvos által végzett vizsgálaton alapul, aki a beteget endokrinológushoz irányítja. A pajzsmirigy állapotát aspirációval (nézéssel) és tapintással értékelik.

A tapintással az esetleges csomók jelenlétét is megállapítják. Az orvos a mirigy mellett magát a környező területet és a nyirokcsomókat is megvizsgálja.

A pajzsmirigy felszíni ultrahangvizsgálata fontos vizsgálat. Ez egy fájdalommentes képalkotó vizsgálat, amely képet ad a mirigy belső struktúráiról.

A pajzsmirigy-vizsgálat magában foglalja a vérvétel és a pajzsmirigyhormonok szintjének meghatározását is.

A nem működő pajzsmirigyre jellemző a pajzsmirigyhormonok, a tiroxin és a trijódtironin csökkenése. Az agyalapi mirigyben termelődő TSH (tirotrop hormon) hormon szintje emelkedett.

Ezzel szemben, ha a pajzsmirigy túlműködik, a T3 és T4 hormonok vérszintje emelkedik, a TSH hormon mennyisége pedig csökken.

Egyes esetekben pajzsmirigy-szcintigráfiát végeznek, amely abból áll, hogy radioaktív anyagot fecskendeznek a beteg vénájába.

Egy speciális szcintillációs kamera segítségével, amely a beadott anyag sugárzását rögzíti, alapos képet lehet készíteni a mirigy belső struktúráiról.

Lehetőség van a pajzsmirigyszövet biopsziájának elvégzésére is, amely során egy speciális vékony tűvel és ultrahanggal mintát vesznek a mirigyből. A szövetmintát ezután szövettani feldolgozásra egy laboratóriumba küldik.

A pajzsmirigy egészségének megelőzése

A rendszeres orvosi ellenőrzés és az egészségügyi probléma azonnali kezelése alapvető megelőzés.

A megelőzés a kiegyensúlyozott táplálkozás, a szükséges vitaminok és ásványi anyagok bevitele, elegendő fehérje bevitele az étrendbe, elegendő testmozgás, az alkohol és a dohányzás korlátozása, a hormonális egyensúly és az egészséges testsúlyszabályozás.

Az életmód módosítása a konkrét pajzsmirigybetegségtől függ.

Jódhiánnyal járó struma esetén ügyelni kell a jódbevitel biztosítására az étrendben. A napi jódadag egy felnőtt számára körülbelül 150 mikrogramm. A jód napi adagja a jódozott só mellett különösen a halak és a tenger gyümölcsei jelentenek természetes forrást.

Az elegendő jódbevitel különösen fontos a terhes és szoptató nők számára.

Másrészt a struma és a jódfelesleg esetén a megoldás éppen az ellenkezője, azaz az étrendi jódbevitel csökkentése. Szakorvosi diagnózisra és orvosi konzultációra van tehát szükség, majd az étrend kiigazítására.

Január a pajzsmirigy tudatosság hónapjaként ismert, amely a pajzsmirigy megelőzéséről, egészségügyi kockázatairól és kezelési lehetőségeiről szóló felvilágosítás hónapja.

Az egészséggel kapcsolatos világnapok, nemzetközi napok és ünnepek