Lepra: Mi a lepra, hogyan alakul ki és mik a tünetei?

A lepra, más néven lepra, egy több mint 3000 éve ismert betegség, amely az ember perifériás idegeit, bőrét és nyálkahártyáját érintő fertőző bakteriális betegség.

Kezeletlenül hagyva a lepra súlyos egészségügyi problémákat és testdeformitásokat okoz.

Gyakran kérdezik:
Mi a lepra és hogyan alakul ki?
Milyen tünetei vannak?
A leprás betegség tünetei, etiológiája, terjedése, kezelési lehetőségei és sok más érdekes információ a lepráról megtalálható a cikkben.

Mi a lepra?

A leprát szaknyelven Hansen-kórnak is nevezik. 1869-ben fedezte fel Gerhard Armauer Hansen norvég biológus, zoológus és orvos, aki leírta a baktériumot egy fertőzött egyén bőrszövetében.

A betegség főként a déli szélességeken - Latin-Amerikában, Afrikában és Délkelet-Ázsiában - fordul elő. Az európai országokban a lepra a 12-15. században a keresztes hadjáratok következtében érte el a legnagyobb intenzitását, ezt követően a lepraesetek száma jelentősen csökkent.

A középkortól egészen az újkorig a leprarák a fertőzöttek elkülönítésére és gondozására szolgáló speciális létesítmény volt.

Napjainkban a lepra különösen a fejlődő országok és a világ legszegényebb, rossz egészségügyi ellátással rendelkező országainak lakosságát fenyegeti.

A betegség etiológiája...

A lepra egy bakteriális fertőző betegség, amelyet a Mycobacterium leprae vagy Mycobacterium lepromatosis nevű baktérium okoz.

A betegség lappangási ideje meglehetősen hosszú, és hónapoktól akár évekig is eltarthat.

A leprát okozó baktériumok lassan szaporodnak. A kezdeti fertőzés és az első tünetek megjelenése között akár öt év is eltelhet.

Maga a betegség nem erősen fertőző. A fertőzött személlyel való nagyon szoros kapcsolat és magának a szervezetnek az alacsony immunitása szükséges az átvitelhez. Különösen a fertőzött személy nyálkahártyájának váladékai (tüsszentés, köhögés, nyílt sebek stb.) képezik a betegség terjedésének előfeltételét.

A terjedés főként cseppfertőzéssel és levegő útján történik.

Fertőzött vagy fertőzött állat érintésekor nyílt sebeken keresztül is megfertőződhet. Az anyáról gyermekre történő átvitel az anyatejjel kockázatos, ezért a leprás anyák számára tilos a szoptatás.

A betegség nem erősen fertőző, és a normál érintkezésből származó fertőzés kockázata alacsony.

A legyengült immunrendszerű egyének veszélyeztetettek.

AMycobacterium leprae a fertőzött szervezet sejtjeiben szaporodik.

A lepra tipikus megjelenési formái a bőrelváltozások, foltok és duzzanatok. A betegség leggyakrabban az arcot, a felső légutak nyálkahártyáit, az izmokat, az ízületeket és a végtagok perifériás idegeit érinti. A pontos tünetek és megjelenési formák a lepra pontos formájától és stádiumától függnek.

A lepra típusai és formái

A WHO (Egészségügyi Világszervezet) a betegség típusa és az érintett bőrterületek száma alapján osztályozza a leprát. Az első kategória a paucibacillaris (gümőkóros) forma, ahol legfeljebb 5 terület érintett anélkül, hogy a bőrben baktériumok lennének jelen.

A második kategória a multibacilláris (lepromatikus) forma. Ezt az jellemzi, hogy legalább 5 terület érintett, és a baktérium kimutatható az egyén bőrszövetében.

A lepra tuberkulózisos formája

Ennél a formánál a szervezet saját immunrendszere megakadályozza a baktérium elszaporodását. A mikobaktériumok az érintett idegbe záródnak, és nem terjednek át a környező területekre. Ez a lepra nem fertőző formája. A legtöbb esetben a kezelés után a beteg meggyógyul és javul az egészsége.

A tuberkulózisos lepra fő megnyilvánulása a száraz bőr, fehér és vörös (lila) színű bőrfoltok kialakulásával.

A foltok és foltok vizuálisan úgynevezett "térképekké" olvadhatnak össze. E bőrelváltozások felszíne lehet sima vagy domború (papillomatosus).

Az érintett idegek területén kipirosodott, duzzadt, érintésre kevésbé érzékeny területek tapinthatók. Idegelhalás és az izomműködés romlása következik be, amelyek fokozatosan gyengülnek és sorvadnak.

Ha nem kezelik, mély fekélyek alakulnak ki, amelyeken nyílt sebek keletkezhetnek, és amputációra lehet szükség (leggyakrabban az ujjak és lábujjak összeköttetéseit érinti).

A lepra lepromatikus formája

A baktériumok elszaporodása jellemzi mind az idegszövetben, mind a környező területeken. A lepromatózus típus a lepra fertőző formája. Súlyosabb lefolyású, mert általában a legyengült immunrendszerű embereket érinti.

A legtöbb egészséges embernek megfelelő szintű az immunvédelme. Így a lepra mikobaktériumokkal való érintkezés következtében az emberek legfeljebb 5%-a betegszik meg.

A fő megnyilvánulás a testszerte megjelenő csomók és barnáslila bőrfoltok. Az egyéneken szimmetrikus bőrcsomók, úgynevezett lepromák jelennek meg. A csomók vörös, sárga vagy barnáslila színűek. A lepromák felszívódhatnak vagy mikobaktériumokkal teli fekélyekké alakulhatnak.

Az előző formához hasonlóan a perifériás idegek károsodnak, és az izmok motoros és érzékszervi funkciója károsodik.

A tipikus megnyilvánulás az arc fogyatékossága, amely a fekélyek és hegek kialakulása miatt deformálódik. Az orr beesik, a szemöldök és a haj kihullik, a pislogási reflex eltűnik, a szem kiszárad a vakság veszélyével.

Az orrnyálkahártya is károsodik, és orrvérzés lép fel.

A kezeletlen lepra későbbi stádiumaiban csont- és belső szervi elégtelenség lép fel. A betegség elszaporodik az egész testben - nyirokcsomók, csontvelő, vesék, belső rendszerek és így tovább.

A kezeletlen forma végzetes lehet.

A lepra határeseti formája

Ez egy olyan betegségtípus, amely egyenként a tuberkulózisos és a lepromatózus forma tüneteinek kombinációját mutatja. Azonban mindkét formához hasonlóan károsodnak a perifériás idegek, az izmok és a jellegzetes fekélyek kialakulása.

A betegség konkrét tünetei és lefolyása elsősorban a lepra formájának típusától függ.

A tuberkuloid nem fertőző forma fő jellegzetes megnyilvánulása a száraz bőr, a látható bőrszínű foltok kialakulása és a fekélyek megjelenése a perifériás idegek érintettségi területén.

A prolepromatoid fertőző formára jellemző a bőrcsomók és barnás-lilás foltok kialakulása. Az arcterület, az orrnyálkahártya, a fekélyek és a hegek érintettek.

Az utolsó stádiumban a csontokat és a belső szerveket is megtámadja.

A lepra első tünete a perifériás testrészek - lábujjak vagy lábfejek - zsibbadása.

További viszonylag korai tünetek a bőrön fehér foltok kialakulása és a perifériás idegek duzzanata. Az idegek és a belsőrendszer károsodása következtében ezeket a bőrfoltokat a fertőzött egyén később zsibbadásként éli meg.

A lepra lehetséges megnyilvánulásai és tünetei:

• Vörös és fehér foltok kialakulása a bőrön.
• Barnás-lilás bőrfoltok kialakulása.
• Száraz bőr
• A bőrfoltok "térképpé" való összeillesztése.
• Bőrcsomók kialakulása
• Fekélyek és hegek kialakulása
• A test perifériás részeinek zsibbadása.
• Az érintett terület zsibbadása
• Az izmok gyengülése és sorvadása
• Az érintett terület deformitása
• Nyálkahártya-rendellenesség és orrvérzés
• Orrcsüngés és az arc deformitása
• A fülcimpák deformációja
• Gégegyulladás
• Haj- és szemöldökhullás
• A pislogási reflex gyengülése és a szemek kiszáradása
• Látási problémák a vakságig
• Erekciós zavarok
• Meddőség
• Vese- és mellékveseműködési zavarok
• Belső szervi és csontrendellenességek

Mivel a fejlett országokban a lepra jelenleg ritkán fordul elő, elsősorban a beteg családi és utazási kórtörténetét vizsgálják.

A lepra bizonyítása bőrbiopsziák (bőrbiopszia, bőrkenet) szövettani vizsgálatával történik. A Mycobacterium leprae vagy Mycobacterium lepromatosis jelenlétét a beteg bőrszövetében mutatják ki.

A mikobaktériumok jelenléte az orrváladékból és az orrnyálkahártya tamponjából is kimutatható.

A váladékokat és a tamponokat a laboratóriumban egy speciális Ziehl-Neelsen bakteriológiai módszerrel festik meg. A leprabaktériumok (kórokozó) jelenlétét és mennyiségét ezután a pontszám alapján határozzák meg.

Egy másik diagnosztikai eljárás a lepromin-teszt, amelyet a lepra egy bizonyos formájának megkülönböztetésére és azonosítására használnak. A teszt lényege, hogy lepromint fecskendeznek a beteg bőr alatti szövetébe. Néhány nap múlva az orvos megvizsgálja a szervezet reakcióját a befecskendezett anyagra.

A reakció hiányával járó fiziológiai értéket a lepromatikus formában szenvedő egyénnél és egy egészséges egyénnél is értékelik. Ezzel szemben a tuberkulózisos formában a kapott kóros értékek jelen vannak.

A lepra előfordulása és megelőzése a világon

A leprát okozó baktériummal való megfertőződés ellen önmagában nincs megelőzés, azonban a fertőzés kockázatát számos tényezővel és intézkedéssel a lehető legkisebbre lehet csökkenteni.

Az átvitel megelőzésének legfontosabb kulcsa, hogy kerüljük a lepra gyakoribb előfordulási helyeinek országaiba (Afrika, Délkelet-Ázsia, Nepál, Tanzánia...) való utazást. A fertőzés kockázata azonban még az ilyen országokba való utazás esetén is alacsony. A baktérium átviteléhez az immunrendszer túl gyenge és immunhiányos.

Endemikusan a lepra bizonyos kevésbé fejlett országokban fordul elő Amerikában, Ázsiában és Afrikában.

Európában a betegség ritka és szórványos.

Világszerte 127 558 lepraesetet diagnosztizáltak 2020-ban.

1954 óta január utolsó vasárnapját a Lepra Ellenőrzésének és Megelőzésének Világnapjaként tartják meg. Ez a nap lehetőséget teremt arra, hogy felhívjuk a figyelmet e fertőző betegség elterjedtségére és a korai diagnózis fontosságára.