A kullancs által okozott agyvelőgyulladás kezelése: gyógyszerek és egyéb intézkedések

A kullancsencephalitis kezelése csak tüneti kezelés. A fertőzésre nincs ok-okozati kezelés.

A piacon nem áll rendelkezésre hatékony specifikus virosztatikum.

A betegség első fázisában a magas láz és a fejfájás kezelése közönséges fájdalomcsillapítók és lázcsillapítók adásával történik. A beteget otthon kezelik, gyakran öngyógyítással, mivel az első fázisban még nem gyanítható a kullancs-encephalitis.

Így a tünetek néhány nap múlva elmúlnak.

Ha orrfolyás és arcüregfájdalom jelentkezik, az orvos antibiotikumos kezelést ír fel, de ez a vírus ellen hatástalan, ezért haszontalan.

A betegség második fázisában az enyhébb agyhártyagyulladásos lefolyásnál elegendő a fájdalomcsillapító és lázcsillapító gyógyszeres kezelés, a megfelelő folyadékpótlás és táplálkozás. A tünetek spontán lecsengése után alapos rehabilitáció és hosszú lábadozás következik.

Az agyvelőgyulladás azonban drámaibb tünetekkel jár.

Súlyos esetekben a beteg kórházi kezelése a legfontosabb. A tüneti kezelés aktív, intravénásan (azaz közvetlenül a vénába) beadott kezelés.

Krónikus, pl. anyagcsere-betegségekben (pl. diabetes mellitus) szenvedő időseknél ügyelni kell arra, hogy ezek a betegségek jól kompenzáltak legyenek. Az intravénás hidratálás, a megfelelő táplálkozás, a glikémia, a vérnyomás vagy a szívműködés ellenőrzése elengedhetetlen.

A zavartság vagy a tudatzavarok első jelei (szomnolencia, apátia, delírium, eszméletvesztés stb.) az ödéma elleni kezelés megkezdésének jelei. Ez magában foglalja a kortikoszteroidterápiát vagy a mannit beadását az agyi ödéma kezelésére, amely nagyobb méret esetén életveszélyes lehet.

A véráramlás és az agyműködés támogatása úgynevezett nootropikumok (vinpocetin, piracetam) adásával érhető el.

A pszichofarmakonok a pszichés szorongás és zavartság kezelésére is alkalmasak.

Elsődleges vírusfertőzések esetén nem adnak antibiotikumokat. Ha azonban másodlagos bakteriális felülfertőzés áll fenn, akkor adásuk szükséges.

Néha az orvos úgymond kísérleti jelleggel, a diagnosztika során jelzi őket, amikor gennyes agyhártyagyulladástól tartanak. Pozitív víruseredmény esetén az antibiotikumokat abba kell hagyni.

Ez elsősorban azért van így, hogy ne terheljük a beteget felesleges terápiával. Ez azért is van így, hogy elkerüljük a rezisztens baktériumtörzsek kialakulását, ha az antibiotikumokat túlzásba visszük.

Az agyvelőgyulladás és az agyvelőgyulladás legsúlyosabb szövődménye a légzési elégtelenség. Ez a beteget mesterséges tüdőlélegeztetéssel megfigyelt ágyba kell helyezni.

A kullancsencephalitis utáni állapot, amelyet óriásoknál tapasztaltak, hosszú távú rehabilitációt igényel. A postencephalicus szindróma esetén a betegek fájdalomcsillapítókat, nootropikumokat, nyugtatókat, antidepresszánsokat és neuroleptikumokat szednek még otthoni környezetben is.

Nem ritka, hogy a beteg pszichoterapeuta szakmai segítségére szorul. Különösen igaz ez akkor, ha a fájdalom, a fáradtság és az álmatlanság hosszú ideig tart, vagy ha a gyógyulás után a végtagok vagy az arc maradék bénulása megmarad.