Mi a krónikus vénás elégtelenség, hogyan jelentkezik, vannak-e kockázatai?

A krónikus vénás elégtelenség, az alsó végtagok vénáinak betegsége a modern civilizációs betegségek egyike. Az új évszázad járványaként emlegetik, amelynek multifaktoriális alapja a mai életmódot támasztja alá.

Az életminőséget hátrányosan befolyásolja. A lakosság mintegy 15%-át érinti.

Kezelése ugyanilyen hosszadalmas és kihívást jelentő, ha nem lehetetlen gondos betartás nélkül.

A genetikai hajlam és egyéb belső tényezők mellett számos külső tényező is hozzájárul a kialakulásához. Ezek közé tartozik a mozgásszegény életmód és a mozgáshiány.

Kockázatot jelent azonban a súlyos szövődmények kialakulása, amelyek nem csak bőrhibákkal végződnek.

Krónikus vénás elégtelenség Krónikus = hosszú távú Vénás = vénás elégtelenség = inszufficiencia

A betegség az alsó végtagok vénáinak károsodott véráramlásával jár. A vénás hemodinamika ezen zavara nemcsak a vénákat, hanem az összes környező szövetet, például a bőrt is érinti.

Az ember leggyakrabban bőrelváltozásokat észlel, amelyekhez más kellemetlen szubjektív kellemetlenségek is társulnak.

Az objektív problémák közül a legismertebbek az alsó végtagok visszeressége.

A szubjektívek csoportjából az emberek lábfájdalomról panaszkodnak a zavaró lábgörcsökre.

A vénák és a...

A vénák azok az erek, amelyek a vért a szívhez szállítják.

A vérnek az alsó végtagokból is vissza kell jutnia a szívbe.

A vérre, mint mindenre a Földön, hatással van a gravitáció. A gravitáció pedig megnehezíti, hogy a lábakból visszatérjen. A vénák ezért úgy vannak kialakítva, hogy megkönnyítsék a felfelé, a szív felé történő áramlást.

Általánosan ismert, hogy a vénák az oxigénmentes vért a szívbe, majd a tüdőbe szállítják. A tüdőben a vér újra oxigénnel telítődik, majd a szív bal kamrájából az aortán keresztül visszakerül a test keringésébe.

Az artériák azok az erek, amelyekben oxigéndús, oxigénben gazdag vér található.

A pontosabb felosztás a következő: Az artériák a vért a szívből a testbe szállítják, a vénák a vért a szívbe.

A tüdőartéria (nagy tüdőartéria) a szív jobb oldaláról, pontosabban a jobb kamrából a tüdőbe vezet. És oxigéndús vért szállít.

A 4 tüdővéna viszont az oxigéndús vért visszavezeti a szív bal oldalára, ahonnan a vér az aortán keresztül a bal kamrán keresztül a nagy keringésbe kerül.

Ettől a részlettől eltekintve az artériák és a vénák összetételükben különböznek egymástól.

Az artériák fala vastagabb, és sokkal több izomrostot tartalmaz.

A vénák fala csak kis számú izomrostot tartalmaz. A test különböző részein pedig maguk a vénák is különböznek szerkezetükben.

Erre példa a végtagok vénái.

A szívhez hasonlóan ezek is rendelkeznek billentyűkkel, amelyek a vér áramlását irányítják.

Az alsó végtagok vénáinak billentyűi segítik a vér megfelelő áramlását felfelé, vissza a szívbe.

Ezenkívül az alsó végtagok vénáiban a vér áramlását az izompumpa is segíti.

A környező izmok (vádliizmok) mozgás közben összehúzódnak és elernyednek. Ezek pumpálják a vért, amely aztán tovább halad. Ezért a hosszan tartó tétlenség és passzivitás, a hosszú ideig tartó ülés vagy állás nem megfelelő.

+

Az alsó végtagok nagy vénái a nagy artériák mellett helyezkednek el. Ez az elhelyezkedés is segíti a vér kiszorítását, mivel a nagy artériák ritmikusan összehúzódnak és ellazulnak.

A...

Az ember vénáit elhelyezésük szerint is felosztják:

• mély - nagy vénák, amelyek a nagy artériák mellett helyezkednek el.
• felszíni - kisebb vénák, amelyek összegyűjtik a szövetekből származó vért, majd csomóként a nagyobb mélyvénákba áramlanak.
• összekötő vénák, amelyek összekötik a két érrendszert.

Az általános bevezetés a speciális részben való eligazodást segíti.

Szeretne többet megtudni a krónikus vénás elégtelenségről? Mi okozza, mik a tünetei, hogyan kezelik és megelőzhető-e? Olvasson tovább velünk!

Mi a krónikus vénás elégtelenség és hogyan határozzák meg?

A neve arra utal, hogy hosszú távú vénás elégtelenségről van szó. A betegség progresszív (idővel előrehalad).

Pontosabban...

Olyan állapot, amelyben a vénás vér visszavezetése az alsó végtagokból a felsőtestbe és a szívbe csökkent, korlátozott, gyengült vagy károsodott.

A krónikus lefolyás következtében a vér felhalmozódik az alsó végtagokban. Ennek következtében a betegség olyan változások kaszkádja indul be, amelyek számos más problémáért felelősek.

Ezek szubjektívek és objektívek. Vagyis olyanok, amelyeket érezhetünk, és olyanok, amelyek kívülről megfigyelhetők.

A krónikus vénás elégtelenséget a keringési betegségek közé sorolják. Ez a krónikus vénás betegségek egyik altípusa.

A krónikus vénás betegség (az alsó végtagok krónikus vénás betegsége) nem azonos a krónikus vénás elégtelenséggel.

Krónikus vénás betegség = a vénákat érintő betegségek csoportja.

A krónikus vénás elégtelenség a krónikus vénás betegség súlyosabb formája. Magában foglalja az alsó végtagok vénás rendszerében megnövekedett vérnyomás jelenlétét + az ebből eredő szövődményeket.

A krónikus vénás betegség a vénás betegségek csoportja. Krónikus vénás elégtelenség + az alsó végtagok vénás magas vérnyomása + szövődmények.

A vénás elégtelenség értékelésére a Hawaii CEAP osztályozás szolgál. 1994-ben Hawaiin az Amerikai Vénás Fórum által elfogadott osztályozás.

CEAP = C = klinikai E = etiológia A = anatómia P = patofiziológia

A táblázat a CEAP-osztályozás tömörebb formáját tartalmazza.

A betegségnek többtényezős oka van, belső és külső tényezők kombinációja játszik szerepet.

A krónikus vénás elégtelenség a Betegségek Nemzetközi Osztályozásában az I87.2. osztályba tartozik.

Részletesebben ez a vér alsó végtagokból a test felső felébe és a szívbe történő visszaáramlásának zavara. Ennek következtében a vénás rendszerben a vérnyomás emelkedik.

Úgy gondolják, hogy elsősorban az alábbiak okozzák:

A. A vér visszaáramlása vénás reflux, a vénákban a vér visszafelé áramlása, amely a vénabillentyűk hibás működéséből ered (billentyűelégtelenségben).

A vér a gravitáció miatt az ér alsó részeibe tér vissza, ezért reflux.

Ezt a kötőszövet (konkrétan a kollagén vagy az elasztin) és a simaizomzat különböző rendellenességei, de a vénák gyulladása is okozhatja, amelyre a tromboflebitisz is példa.

B. Az elzáródás a vér áramlásának akadályozása, amelyet például vénás trombózis képezhet. Ez egy véna falán megülő vérrög.

C. Többek között lehet izompumpa-rendellenesség, amikor az alsó végtagok izmai nem segítőkészek. Előfordul a vádliizmok neuromuszkuláris betegségek következtében fellépő diszfunkciója miatt is.

A...

A veleszületett vénás rendellenességek is lehetséges okok.

A krónikus vénás elégtelenséget két alaptípusra osztják, nevezetesen:

1. elsődleges - ismeretlen ok
2. másodlagos - az ok ismert, példák: visszeresség, gyulladás vagy trombózis.

Röviden: a krónikus vénás elégtelenséget és a vérkeringési zavarokat az alábbiak okozzák:

• a vénabillentyűk elégtelen működése
• az alsó végtagok elsődleges visszeres vénája
• a vénabillentyűk gyulladás, trombózis okozta károsodása.
• a vénás endothel (a vénák belső bélése) működési zavara.
• mikrocirkulációs zavar

Közelebbről nézve ezek a következők:

A vénákban tartósan megnövekedett nyomás kedvezőtlenül befolyásolja a mikrocirkulációt. A kis vénák hosszú idő alatt tönkremennek.

Mikrocirkuláció = a vér áramlása a legkisebb erekben - a kapillárisokban, a vér és a szövetek közötti anyagcsere helyén.

Ahogy a gyulladásos kaszkád előrehalad, és a leukociták kölcsönhatásba lépnek az endothellel, egy sor változás következik be, amelyek nemcsak a kis erek, hanem a környező szövetek károsodásában csúcsosodnak ki.

E folyamat csúcspontja a sípcsontfekély.

Sematikusan a folyamat a következőképpen írható le:

A billentyű károsodása - reflux vagy vénafal átalakulása - visszértágulat ⇒ károsodott makrocirkuláció + vénás hipertónia ⇒ károsodott mikrocirkuláció ⇒ vérfelhalmozódás ⇒ duzzanat ⇒ bőrelváltozások ⇒ fekély.

És mi a kapcsolat a krónikus vénás elégtelenség és a visszeresség között?

A jelentések szerint az esetek 70-90%-ában elsődleges varixok jelenléte társul a felszíni és az összekötő vénák társuló elégtelenségével.

A többi 10-30% a flebotrombózisnak (vénás trombózis) és a poszttrombotikus szindrómának tulajdonítható.

A krónikus vénás elégtelenség legsúlyosabb formái poszttrombotikus szindróma esetén fordulnak elő.

Plusz...

A krónikus vénás elégtelenség kialakulását és progresszióját számos tényező befolyásolja. Ezek vagy intrinsikus vagy extrinsikus tényezők.

A multifaktoriális alap magában foglalja a különböző tényezők kombinációját, mint például:

• öröklődés és genetikai hajlam
• idősebb kor
• trombózis és poszttrombotikus szindróma
• a visszerek jelenléte
• női nem
• hormonális változások
• hormonális fogamzásgátlók
• többszörös terhesség - két vagy több szülés
• elhízás és túlsúly
• öltözködési stílus - szűk ruhák, magas sarkú cipők
• dohányzás
• rossz életmód általában és helytelen táplálkozás
• székrekedés - rosthiány az étrendben
• sérülések és az erek károsodása
• városi járdákon való járás
• túlterhelés és statikus túlterhelés
  • hosszan tartó ülés és ülő életmód
  • hosszan tartó állás
  • mozgáshiány, inaktivitás
    • az autók felváltották a gyaloglást
    • a liftek felváltották a lépcsőn járást
    • ülőmunka
    • állva, pozícióváltás nélkül végzett munka

A betegség tünetei két fő csoportra oszthatók, nevezetesen szubjektív és objektív tünetekre. Szubjektívek azok, amelyeket az ember érez. Objektívek azok, amelyeket kívülről figyelnek meg.

Szubjektívek azok a kellemetlenségek, amelyek előfordulhatnak:

• Nehéz lábak érzése
• lábfáradtság
• fájdalom az alsó lábszárban, lábszárban
  • égő érzés
  • nyomás a lábakban
  • hidegérzet
  • bizsergés
  • viszketés
  • a lábak fokozott izzadása
  • nyugtalan láb szindróma
  • görcsök a lábakban, amelyek főként éjszaka jelentkeznek

Az objektív tünetek közé tartoznak:

• a felszíni vénák megnagyobbodása (telangiectasia)
  • más néven bajuszszálak, érszálak a bőr alatti szövetben.
  • corona phlebectatica - kitágult vörös, kék vagy lila színű erek a boka belső oldalán.
• az alsó lábszárak, a boka és a lábszár duzzanata.
  • a duzzanat még fekvéskor vagy az alsó végtagok felemelésekor is fennáll.
  • egyoldalú vagy egyoldalúan hangsúlyos
• visszerek
• bőrelváltozások
  • hiperpigmentáció - a bőr barnulása
  • bőr alatti fibrózis
  • sípcsontfekély

A bőrelváltozások értékelése:

1. a bőrerek megnagyobbodása, azaz corona phlebectatica + duzzanat a boka körül.
2. fokozat - az alsó végtag duzzanata + bőrelváltozások a hiperpigmentáció, dermatoszklerózis, dermatitisz, bőrpír formájában
3. fokozat - sípcsontfekély (ulcus cruris venosum)

sípcsontfekély

Szaknyelven ulcus cruri is.

A sípcsonti fekély a bőr defektusa. Mélyen a bőrbe nyúlik a bőr alatti szövetekig.

A krónikus sebek egyik formája. Kezelése és gyógyulása bonyolult és hosszadalmas.

Általában krónikus vénás elégtelenség miatti érkárosodás következtében, de flebotrombózis után is kialakul.

A sípcsontfekély megnyilvánulásai a következők:

• mély defektus
• kiterjedt bőrsérülés
• kör alakú
• szabálytalan peremek
• exsudáció, azaz gyulladásos folyadékgyülem jelenléte.
  • úgynevezett sebnedvesedés
• a seb aljának bevonata
• a végtag duzzanata

A kórtörténet és a klinikai kép fontos a diagnózis felállításához. A kórtörténetben a személy szubjektív panaszokról számol be. A családi anamnézis és a társult betegségek szintén fontosak.

A személy fájdalomra panaszkodik, amely lehet más jellegű, vagy fokozott fáradtságra és nehézségi érzésre a lábakban.

Az orvos ezután felméri az alsó végtagok állapotát. Fontos, hogy megállapítsa a tágult erek, a duzzanat, a visszér, vagy az utolsó szakaszban a fekély jelenlétét. Ez utóbbi lehet már gyógyult, de lehet aktív fázisban is.

A képalkotó módszerek közül az alsó végtagi erek vizsgálatában fontos a duplexszonográfia. Ez egy olyan ultrahangvizsgálat, amely során az érrendszer értékelése mellett a vénák és a véráramlás színtérképezése történik.

Ezenkívül invazív vénás nyomásmérést is alkalmaznak. Ez meghatározza a krónikus vénás elégtelenség jelenlétét.

A CEAP-osztályozást is használják a diagnózis felállításakor a krónikus vénás elégtelenség általános értékelésére, ami segít meghatározni a későbbi kezelési stratégiát.

A betegség lefolyása hosszadalmas, a neve pedig arra utal, hogy krónikus betegségről van szó.

Ráadásul progresszív, ami azt jelenti, hogy idővel rosszabbodik.

A mai modern kor kényelmes megoldásokat hoz, amelyek nem mindig hatnak pozitívan az egészségünkre.

Idővel csökken a mozgás mennyisége. Túlzott ülés otthon vagy a munkahelyen és utazás közben.

A nem megfelelő táplálkozás az öröklődés és a genetikai hajlam tényezőjével jár együtt. Idővel krónikus vénás elégtelenség alakul ki.

Jó példa erre a nők, akiknél több kockázati tényező együttesen jelentkezik. Ezek közé tartozhatnak:

1. hormonális változások
2. fogamzásgátlók használata plusz dohányzás
3. többszörös szülések
4. ülőmunka vagy éppen ellenkezőleg, hosszú ideig tartó állás,
5. szűk ruházat és magas sarkú cipő
6. később az idősebb kor vagy az elhízás
7. az öröklődésen és a genetikai hajlamon kívül más tényezők

1 + 2 + 3 + 4 + 5 + 6 + 7 = krónikus vénás elégtelenségnek nevezett probléma.

A jelentések szerint a lakosság akár a fele is szenved a betegségben. Nem mindegyiküket kezelik.

35 és 40 éves kor között: a férfiak 7-35%-át, a nők 20-60%-át érinti. 60 éves kor felett: a férfiak 15-55%-át, a nők 40-78%-át.

A betegség pontos lefolyását nem lehet általánosan meghatározni. Ha azonban olyan szubjektív panaszok jelentkeznek, mint a fáradt lábak, a lábak nehézségi érzése vagy az éjszakai görcsök és az emelt testhelyzetre nem reagáló duzzanat, akkor résen kell lenni és orvoshoz kell fordulni.

Ha hosszú távon elhanyagolják, fennáll a kis erek károsodásának és a bőr és a bőr alatti szövet vérellátás károsodásának veszélye. Ez már olyan állapot, amely bőrelváltozásokhoz, sőt sípcsontfekélyhez vezet.

A sípcsontfekély hosszadalmas és problémás gyógyulással jár. Ráadásul a bőrhiba másodlagosan elfertőződhet, ami ismét meghosszabbítja a kezelést.

Azt kérdezi, mi a prognózis?

A betegség korai felismerése korai kezeléssel a progresszió korlátozásával érhető el. Nem kell, hogy súlyos stádiumban, fekélyesedéssel végződjön.

A jó kimenetelhez azonban alapos együttműködésre, valamint az orvos és a beteg közötti bizalmi kapcsolatra van szükség.