Kötőhártya-gyulladás: mi okozza gyermekeknél és felnőtteknél? Segítenek a nagymamai tanácsok?

A kötőhártya-gyulladás a szem egyik leggyakoribb betegsége. Felismerhető az olyan tipikus kellemetlen tünetekről, mint a viszketés és a szemhéj mögötti idegentest-érzés, de a szem feltűnő kipirosodásáról, fokozott viszketésről és általános kellemetlen érzésről is.

Conjunctivitis = kötőhártya-gyulladás.

A kötőhártya-gyulladás minden korosztályt érint, a gyermekektől és serdülőkorúaktól a felnőttekig és az idősekig. Kialakulásában különböző külső és belső tényezők játszanak szerepet. Akut, hirtelen kezdődő, de lehet krónikus is.

Gyakran elgondolkodik az ember: Mi okozza a kötőhártya-gyulladást? Baktériumok vagy vírusok? Hogy állunk ezzel a betegséggel a gyermekeknél? Segíthetnek-e valamilyen házi receptek, nagymama tanácsai, gyógynövények (pl. bojtorján)? Vagy csak szakszerű kezelés szükséges cseppekkel?

Alapvető információk a kötőhártyáról.

A kötőhártya a szem egyik védő- és járulékos szerve. Szaknyelven tunica conjunctiva-nak nevezik. A többi a szempillák, a szemüreg (orbitális pálya), a könnycsatornák, a könnycsatorna és a könnyező készülék, valamint a szemizmok.

A kötőhártya vékony, átlátszó és fényes hártya. Szarvasszínű. A szemet a szempillák belső oldalának, a szemhéjnak és a szemgolyó elülső részének területén borítja. A kötőhártya-zsákot alkotja.

A könnycsatorna szakaszán kapcsolódik az orrüreghez.

Három struktúrára oszlik. Az első kettő a palpebralis és a szemgolyó csillószőrös struktúrája. Ezek a struktúrák összeolvadnak, és kialakítják a felső és alsó átmeneti csillószőröket, a formix superior, illetve inferior.

A kötőhártya két fontos funkciója:

• mechanikai védelem.
  • a szemet borítja
  • tisztítja azt
  • immunológiailag is védi azt, a védekező sejtek jelenléte révén.
• szekréciós - a könnyfilm kialakításában és védelmében vesz részt

A kötőhártya gazdagon vaszkuláris. Normál nyugalomban ezek az erek nem láthatók. A fordulópont azonban az, amikor a szem begyullad.

Bevezetésként érdemes megemlíteni a kötőhártya-zsákot is. Ez a könnyek gyűjtésére szolgál, amelyek a szem felszínét mossák, tisztítják és védik.

A könnyfilm tehát mechanikai és immunológiai jellegű. Így védi a szaruhártya hámját.

A könnyfilm a szem első gátja. Vastagsága körülbelül 7-8 µm. Fő rétegei vannak. Ezek az olaj-, a víz- és a mucinrétegek. Ezek között két köztes réteg van.

A kötőhártya-gyulladás...

A kötőhártya-gyulladás a kötőhártya gyulladásos megbetegedése, amelyet különböző kórokozók váltanak ki. Ilyenek például a baktériumok, vírusok és az allergia. Más betegségeknél is előfordul, mint gyulladás és nem önálló betegségként.

Angolul találóan pinkeye (rózsaszín szem) a neve.

A betegséget a szem elülső részét és a szemhéj belső felét borító hártya kipirosodása jellemzi. Ez a rózsaszínű vagy vörös elszíneződés számos kellemetlen kellemetlenséggel jár.

Ráadásul a szem dörzsölése és törlése súlyosbíthatja a helyzetet, illetve terjesztheti a mikroorganizmusokat.

És ezzel el is érkeztünk a kérdéshez: fertőző/fertőző-e a kötőhártya-gyulladás?

Igen, az.

A mikroorganizmusok átterjedhetnek egyik szemről a másikra a gondatlan dörzsöléssel. De emberről emberre is. Ami különösen kockázatos a gyermekcsoportokban, amikor szoros kontaktusban játszanak.

A kötőhártya-gyulladás érintheti csak az egyik szemet, de mindkét szemet is.

Ugyanakkor más gyakori betegségek, például megfázás, nátha vagy influenza esetén is jelen lehet.

A kötőhártya-gyulladást leggyakrabban mikroorganizmusok okozzák, amelyek közül a vírusok az elsők. A második leggyakoribbak a baktériumok. Lehet gombás vagy parazitás fertőzés is.

A kötőhártya vörösségének és gyulladásának gyakori oka az allergia. Jellemző a szezonális pollenallergia (más néven szénanátha).

A nehézségek lefolyásától függően megkülönböztetjük:

1. hiperakut - nagyon gyorsan, a fertőzést követő néhány órán belül jelentkezik.
2. akut - a kontaktust követő néhány napon belül kezdődik és 4 héten belül előrehalad
3. krónikus - 4 hétnél hosszabb ideig tart, akut visszatérő fellángolások (exacerbációk) előfordulhatnak, de nem feltétlenül.

A fő okokat két nagy csoportra osztják:

1. Fertőző
   • Vírusok
   • Baktériumok
   • chlamydia
   • gombák
   • paraziták
2. Nem fertőző
   • Allergiák
   • autoimmun betegségek
   • Egyéb (szennyeződés, füst, sampon, klór a medencében)

A táblázat a kötőhártya-gyulladás formáit sorolja fel

A tünetek mindenki számára jól ismertek, legalábbis az alapvető és tipikus tünetek. A specifikus megnyilvánulások aztán utalnak a lehetséges okra. A pontos okot szakember állapítja meg.

Előfordulhat, hogy az egyik szemet érinti, majd később átterjed a másik szemre. Néha mindkét szemen egyszerre jelentkezik.

Leegyszerűsítve objektív (külsőleg látható) és szubjektív (a beteg által érzékelt) tünetekre oszthatók.

Az objektív (nyílt) tünetekre példa a bőrpír, a duzzanat, a könnyezés, a gennyes váladékozás és a kiszáradt, álmos szem.

A szubjektív érzésekre példa az égő, vágó, idegen test érzése, általános kellemetlen érzés.

A kötőhártya-gyulladás tipikus tünetei a következők:

• A kötőhártya vörössége (hiperémia, a szem vérereinek kiemelkedése).
• fokozott könnyezés
• idegen test vagy homok érzése a szemben
• kellemetlen érzés, leírhatatlan diszkomfortérzés
• viszketés, égő érzés, fájdalom
• homályos látás - a váladék és a könny jelenléte miatt
• fotofóbia (fokozott fényérzékenység)
• váladékozás, sárga, fehér, gennyes
• a szemhéj duzzanata
• hártyák és álhártyák, plakkok a szemen
• hegek
• pigmentáció, színváltozás
• véraláfutás (véraláfutás, vérzés a kötőhártya alatt)
• kemózis - a kötőhártya duzzanata
• megnagyobbodott nyirokcsomók

A viszketés leginkább a kötőhártya-gyulladás allergiás formáira jellemző.

A vörös szem vagy a szem hiperémia tipikus jele annak, hogy valami nincs rendben. A kötőhártya erei általában nem láthatók, vagy finoman kirajzolódnak.

A gyulladás következtében azonban olyan reakció lép fel, amelynek hatására kitágulnak. A terület vérellátása megnő.

Az erek tisztán és egyértelműen láthatóvá válnak.

Találkozhat a fokozott injekció kifejezéssel is. Technikailag felületes (példa arra az állapotra, amikor az erek a kötőhártyával együtt mozognak) vagy mély (az erek nem mozognak) injekciónak nevezik. Alternatívaként mindkettő jellemzői, azaz vegyes injekció is összecsapnak.

Óvatosság, a gyorsan fellépő intenzív fájdalom, fotofóbia (fényérzékenység), szaruhártya-gyulladás gyanúja.

A kötőhártya-gyulladás néhány jele eredet szerint:

1. Vírus
   • Vizes váladék
   • Felületes injekció - az erek kivörösödése
   • kelések jelenléte a szempillákon - herpeszvírusban
2. Baktériumok
   • gennyes fehér váladék
   • egy éjszaka után kiszáradt altatók, sárga, zöld
   • felületes injekció - az erek vörössége
   • átterjedés az egyik szemről a másikra általában 2 napon belül.
3. Penész
   • túróra emlékeztető fehér és puha lerakódások a kötőhártya felszínén
   • a szem lehet, hogy nem vörösödik
4. Nem fertőző
   • Könnyezés
   • vágás
   • enyhe kötőhártya injekció, a felszíni erek injekciója
   • a szempilla területének duzzanata
   • a váladék savós, nyálkás, sápadt, húzódó
5. Allergia
   • viszketés, égő érzés
   • a szempillák környékének duzzanata
   • kemózis
   • savós vagy nyálkás váladékozás

Alternatívaként előfordulhat blepharoconjunctivitis, amely a kötőhártya- és szemhéjgyulladás kombinációja. Ebben az esetben mindkét részen bőrpír és duzzanat van jelen.

A betegség diagnózisa a kórtörténeten alapul. A személy szubjektív nehézségekre panaszkodik. Ezután az orvos megvizsgálja a személyt. Objektív megnyilvánulásokat lát, amelyek lehetővé teszik számára, hogy feltételezze a kiváltó okot.

A vörös kötőhártya azonban más betegségek tünete is lehet. Ezért, különösen hosszan tartó, tartós és visszatérő problémák esetén, szakorvosi vizsgálatra van szükség. Ez a fennálló problémáktól függően szemészeti és egyéb vizsgálatokat is magában foglalhat.

Meg kell különböztetni vagy meg kell erősíteni számos más betegséget, amelyek a szemet érinthetik (glaukóma, keratitisz, uveitisz). Más szisztémás betegségek vagy autoimmun betegségek is szóba jöhetnek.

A diagnózis felállítására a következő módszereket alkalmazzák:

• Kórelőzmény:
• a szem elülső szegmensének vizsgálata
• everzió (a szemhéj elfordulása)
• szemhéjtampon, kétség esetén és a gyulladás fennállása esetén - baktériumtenyésztés (esetleg vírusos)
• vérvétel
• allergiavizsgálat

Hogyan fejlődik a betegség?

Ez természetesen a kiváltó októl függ. Az első pillanatban lehet szemirritáció, amely viszketésben, égő, vágó vagy egyéb kellemetlenségben nyilvánul meg.

A nehézséget kiegészíti a szembe kerülő idegen test érzése, gyakran még a szembe kerülő homok érzése is.

Előfordul a kötőhártya kipirosodása, amely különböző mértékű és súlyosságú lehet, valamint fokozott könnyezés (a szem váladékozása), amelyről feltételezhető, hogy vírus vagy baktérium okozta.

A szürke és sárga színű, kifejezetten fehér, gennyes váladék bakteriális mikroflórára utal. A megnyilvánulás, különösen reggel, ébredés után, a szemen, azaz a szemhéjakon és a szempillákon kiszáradt sárga álmos foltok.

A bakteriális fertőzésekre jellemző továbbá, hogy először az egyik szemet érintik, majd 2 napon belül átterjednek a másik szemre (az időtartam 6 napra is kiterjedhet).

A kötőhártya-gyulladás az egyik vagy mindkét szemet érinti.

A vírusos kötőhártya-gyulladás nagyon gyakran felső légúti fertőzéssel együtt fut. Ez lehet a betegség kezdetén, de lehetséges szövődményként is, később jelentkező nehézségekkel.

A fertőzés az egyik szemről a másikra is átterjedhet.

Az allergiát az allergénre adott túlzott és aránytalan reakció jellemzi. Ebben az esetben a tünetek a vele való érintkezés után jelentkeznek. Ilyen például a szezonálisan visszatérő probléma, az orrfolyás, a szemviszketés és hasonlók.

Természetesen a problémák az expozíció nélküli időszak után megszűnnek. Az antihisztaminok, azaz az allergia tüneteinek ellensúlyozására szolgáló gyógyszerek segítenek.

Az allergiás főleg szemviszketésre, túlzott könnyezésre panaszkodik, amit fokozott orrfolyás kísér. A kötőhártya érrendszeri mintázata hangsúlyos. A hisztamin és más vazoaktív anyagok (az erekre ható anyagok) hatására az erek kitágulnak, és a terület vérbőségesebb.

A többi forma az alapbetegségtől függ. Ha a kötőhártya probléma ismétlődik, szakorvosi vizsgálatra van szükség.

A súlyos formák a kötőhártya és a szem maradandó károsodásához vezethetnek. Ezenkívül a fertőző mikroorganizmus a test más részeire is átterjedhet.

A megelőzés fontos

A szembetegségek megelőzése is fontos. Ön azt kérdezi, mi segít a szemén?

A megelőzés magában foglalja:

• rendszeres kézmosás, szappan és víz.
• ne érintse a szemét piszkos kézzel
• ne használja mások törölközőit; a háztartás minden tagjának legyen saját arctörlője
• saját cseppek
• saját smink
• a kontaktlencsék megfelelő ápolása
• használjon napszemüveget a szabadban, napon és szélben.
• elegendő folyadékbevitel
• vitaminok (különösen A-vitamin) és ásványi anyagok
• védőfelszerelés használata veszélyes munkáknál
• a fertőzötteknek (különösen a gyermekeknek) a betegség időtartama alatt otthonukban kell maradniuk.
• Haemophilus influenzae, Pneumococcus és Neisseria meningitidis elleni védőoltás.