Kézközépcsatorna-szindróma: miért fordul elő, hogyan jelentkezik és hogyan kezelik?

A kéztőalagút-szindróma a leggyakoribb kompressziós szindróma. Ez azt jelenti, hogy egy ideg kompressziójából ered. Pontosabban a középső idegből, amely az alagúton keresztül fut.

Nőknél gyakoribb, körülbelül háromszor gyakrabban fordul elő, mint férfiaknál. Általában 40 és 50 éves kor között fordul elő leggyakrabban. A domináns kezet gyakrabban érinti, de a kétoldali előfordulás sem ritka. Különböző publikációk 100-350 esetről számolnak be 100 000 emberre vetítve.

Kis hely és nagy problémák

Ha a csuklót kompresszió vagy krónikus terhelés éri, illetve tartósan túlterheli nyomás, akkor ez az ideg összenyomódik, ami fájdalmat okoz a csukló területén és egyéb problémákat. Az ideg összenyomódása a területen lévő inak vagy szalagok sérülése, duzzanata vagy gyulladása esetén is előfordulhat.

A kéztőalagút-szindróma az egyik leggyakoribb foglalkozási megbetegedés.

A szervezetben kialakuló vízvisszatartás és a lágyrészek duzzanata következtében alakul ki. Ez a nyomasztó szindróma nagyon kellemetlen. Nemcsak fájdalommal, hanem a csukló merevségével és nemcsak a csukló, hanem a kéz idegeinek és izmainak problémáival is jár. Ez a kéz funkciójának károsodását eredményezi.

Mi a kéztőalagút?

A kéztőalagút egy keskeny üreg, amely az alkart köti össze a tenyérrel. A csukló csontjai (carpalis csontok, ossa carpi) és egy szalagszalag (retinaculum flexorum) alkotják. Ezen a hasadékon keresztül fut egy nagy középső ideg (nervus medianus) és 9 ín. Az ideg a kéz első-harmadik ujját és a negyedik ujj felét ingerli.

Ennek az idegnek az innervációja biztosítja a mozgást, azaz a durva és finommotorikus képességeket, valamint az ujjak érzékenységét. Az inak, az ujjhajlítók, a mobilitásért, mint olyanért felelősek. A kéztőalagút területén fellépő problémák számos problémát eredményeznek, a fájdalomtól kezdve a mozgáskorlátozottságon át a terület érzékenységéig.

A kéztőalagút anatómiai elrendezése a problémák kockázati tényezője. A nehézségek az amúgy is szűk tér beszűküléséből adódnak. Ilyenkor érzékenyek vagyunk az ideg vagy környezetének változásaira.

A problémák felmerülhetnek akut módon, például baleset esetén, vagy visszatérően. De gyakran krónikusak. A nyomás következtében különböző problémák merülnek fel. A belső nyomás megnövekedéséért több ok is felelős lehet, például:

• a csontok változásai
• különböző anyagok feleslege a területen (zsír, folyadék)
• nem megfelelő testhelyzet
• a csukló ismétlődő mozgása

A kéztőalagút-szindróma gyakori munkahelyi szövődmény, amely gyakori rokkantságot eredményez. A sztereotip csuklómozgások a nem munkahelyi tevékenységek során is előfordulnak.

A veszélyeztetett foglalkozások és egyéb tevékenységek közé tartoznak például:

• a hosszan tartó számítógépes munka (billentyűzet és egér) mint gyakori modern probléma
• hosszan tartó csavarhúzóval, fogóval stb. végzett munka (villanyszerelők, festők és más munkások).
• fúrógépek, légkalapácsok, légkalapácsok, láncfűrészek vibrációja
• korábbi tejeslányként végzett munka
• szalag mögött és futószalagokon végzett munka
• varrás, takarítás
• szakácsok
• kertészek
• hangszereken, például zongorán, vonós hangszereken, pl. hegedűn játszottak.
• sportolók, különösen a testépítők és a kerékpárosok.
• hosszú távú járás mankóval

A szindróma leggyakoribb oka a csukló krónikus megterhelése és hosszú távú fizikai túlterhelése a munka vagy más monoton tevékenységek révén, továbbá a kezek helytelen ergonómiája (helyzete) a munka során, például a számítógépen és a sportban.

Néha azonban ez a nyomáskárosodás baleset, az inak és szalagok gyulladása következtében is kialakulhat ezen a területen. A kéztőalagút nyomása bizonyos betegségek következménye is. A szervezet hormonális változásai szintén kockázati tényezők.

A kéztőalagút-szindróma kialakulását befolyásoló néhány kockázati tényező:

• trauma, törés, impingement, ficam.
• duzzanat és túlzott folyadék a területen (vesebetegség, terhesség)
• hormonális változások
  • pajzsmirigy-alulműködés
  • terhesség, különösen a 3. trimeszterben
  • hormonális fogamzásgátlók
  • menopauza
  • akromegália
• szalagok, inak, csontok degeneratív elváltozásai
• reumatikus betegségek
  • ízületi gyulladás
  • lupus erythematosus
• gyulladás egy adott területen (csont, ín)
• cukorbetegség és neuropátia (idegkárosodás)
• köszvény
• túlsúly és elhízás
• alkoholizmus
• étkezési zavarok
• daganat, daganat, ciszta, ganglion, lipóma
• a kéztőalagút veleszületett szűkülete

A kéztőalagút-szindróma leggyakrabban a domináns, azaz a jobban megterhelt kézben jelentkezik. Ez azonban nem mindig van így, hiszen mindkét kezet érintheti. A nehézségek a kéztőalagút területén, a kézben lokalizálódnak, de a végtag magasabb részeire is felüthetik a fejüket.

A fájdalom kisugározhat a vállba és a karba. A nehézséget bizonyos testtartások (könyv tartása, kéztartás vezetés közben), de a megerőltetés is fokozza. Gyakori és jellemző a tünetek jelentkezése pihenés közben és éjszaka, ami alvászavarokat vagy alvásmegszakításokat eredményez.

Tipp: Az álmatlansággal kapcsolatos információkat a cikk tartalmazza.

Példa erre, ha az érintettet éjszaka fájdalom ébreszti fel, és bemelegítés után a nehézség megszűnik. Az érintett nem képes gombot becsatolni, tűt vagy kést megfogni. A szennyes felakasztása és a tárgyak kézből való leejtése is problémát jelenthet. A károsodás tehát a finommotorikus és a durva motorikus készségeket egyaránt érinti.

A karpális alagút szindróma jellegzetes tünetei a következők:

• paresztézia, azaz bizsergő érzés a kézben, a hüvelykujjban, a mutató- és középső ujjakban, valamint a gyűrűsujj felében
  .
  • bizsergés, bizsergés az ujjakban és a csuklóban.
  • fájdalom, például égő érzés
  • a fájdalom a vállba, a karba is felszökhet
• Funkciózavar, mozgáskorlátozottság, a finom és durva motoros képességek korlátozottsága
  • képtelenség a gombok becsatolására
  • a tárgyak kiesnek a kézből
  • a kéz csukló csavarodása
  • az ujjak összeszorulása a tenyérben
• merevség
• izomerő elvesztése, gyengeség, izomgyengeség
• fokozott kézfáradtság
• duzzanat vagy csak duzzanat érzése, de ödéma nélkül
• a kéz érzékelési zavarai, zsibbadása
• a kéz és a köröm bőrének színének és hőmérsékletének megváltozása

A szubjektív (ember által érzékelt) problémák a következőképpen alakulnak ki:

1. Fázisok, mint például a reggeli tompaság az ujjakon.
2. paresztézia vagy bizsergés fázisai az ujjakban az éjszaka folyamán
3. olyan fázisok, amikor napközben paresztéziák jelentkeznek, különösen a kéz feje fölött tartott helyzetben.
4. a kisízületek mozgáskorlátozottsága jellemzi a fázist.

A táblázat a karpális alagút szindróma osztályozásának szakaszait mutatja.

A karpális alagút szindróma diagnózisa a tipikus tünetek és a kórtörténet alapján történik. Fiziológiai és tapintásos vizsgálatokat végeznek. Megfigyelik a csukló és az ujjak érzékenységét és mozgékonyságát. A diagnózis felállításához provokációs teszteket is alkalmaznak.

A provokációs teszt olyan célzott kézmozdulatokat foglal magában, amelyek célja a karpális alagútban lévő tér szűkítése, és ezáltal a probléma előidézése. 60 másodpercig tartó kalapácshasználatot, illetve a kéz hajlítását, csukló megfeszítését vagy emelését is magában foglalja.

Az EMG (elektromiográfiás vizsgálat) szintén a diagnózis megerősítésére szolgál. Az EMG az ideg-izomzat szintjén figyeli az elektromos aktivitást, hogy megerősítse az idegek elnyomását. Az idegblokkolás olyan módszer, amelynek során helyi érzéstelenítőt fecskendeznek a területre. Ha a kellemetlen érzés megszűnik, a diagnózis megerősítést nyer.

A differenciáldiagnosztikában röntgen, ultrahang, CT vagy MRI vizsgálatokat is alkalmaznak. Immunológiai problémák esetén pedig vérvételt is alkalmaznak. Hasonlóképpen hormonális problémák esetén. Alternatívaként e kéztőalagút műtéti felülvizsgálata is alkalmazható.

A differenciáldiagnosztika a nehézségek okának megkülönböztetését jelenti. Hasonló problémákat okozhatnak más betegségek, például neurológiai betegségek, ínbetegségek, ízületi betegségek, a nyaki gerinc problémái. Még az is lehetséges, hogy a kéztőalagút-szindrómával együtt több nehézség is fennáll.

Tipp: Külön cikk a magazinban a nyaki gerincről.

A kéztőalagút egy olyan szoros, amelyen egy ideg és 9 ín halad keresztül. Ezek együttesen felelősek a mozgás irányításáért és végrehajtásáért, és természetesen a kéz és az ujjak fontos érzékelési funkciójáért. Ezen a területen kevés hely van a rendellenességeknek.

Bármilyen rendellenesség problémát okoz, akár akut módon, akár sérülés miatt, akár krónikusan.

Bár az okok különbözőek lehetnek, a tünetek általában hasonlóak. A tünetek, mint például az éjszakai vagy nyugalmi bizsergés, a kéz és az ujjak bizsergése általában elsőként jelentkezik. De a nappali paresztéziák is megerőltetés vagy helytelen kéztartás után. A kéz fáj, a csukló, de az ujjak is merevek.

Az alvászavar is társul hozzá. Ezt az alvás közbeni fájdalom és paresztéziák okozzák, különösen reggel. A kéz és a csukló felmelegítése segít.

Az ujjak mozgási képessége és ügyessége csökken. Következésképpen csökken az erő és az izomtömeg. A csukló duzzanata hozzáadódik. Néha duzzanatérzés lehet jelen, még annak nyilvánvaló és megerősített előfordulása nélkül is.

A kéz, az ujjak és az általános bőr elszíneződése, sápadtsága és hidegebb érzés. A probléma csúcspontja a fogásképesség károsodása, a tárgyak gyakori leejtése a kézből és a begyűrűzési terület érzékenységének károsodása. A probléma feloldódása a probléma feloldódása, ami általában a karpális alagút szindróma késői szakaszában súlyos idegrostkárosodásra utal.