Kardiomiopátia: Mi az, tünetek, okok gyermek- és felnőttkorban?

A kardiomiopátia a szívizomzatot érintő betegségek egy csoportjának elnevezése.

Myocardium = szívizom.
Cardio = a szívvel kapcsolatos, kardiális.
Myo = az izommal kapcsolatos, izmos.
Patia = betegséget jelző végződés.

Ezek a betegségek többféle formára oszthatók. Mindegyiknek más-más oka lehet. Mindegyik más-más tünetekkel jelentkezik és más-más kezelést igényel.

Kardiomiopátia esetén a szív megnagyobbodása áll fenn.

Ez az izomműködés károsodását eredményezi. A megvastagodott szövet más tulajdonságokkal rendelkezik, és rugalmassága nem felel meg az igényeknek.

A betegség okozta változások a szív ingerületvezetési rendszerét is érintik, ami szívritmuszavarokhoz vezet. Ezeket aritmiáknak is nevezik.

A szív az a pumpa, amely az egész életen át pumpálja a vért az emberi szervezetbe.

Amikor a vérellátás megszakad, az agy és maga a szív a fő szenvedő alanyok. Természetesen más sejtek, szövetek és szervek is érintettek. Amikor a vérkeringés hirtelen megszakad, és a szív mint pumpa felmondja a szolgálatot, eszméletvesztés, légzésleállás és néhány perc múlva halál következik be.

A leggyakrabban feltett kérdések:
Mi az a kardiomiopátia és miért fordul elő?
Mi a hipertrófiás, tágult, restriktív, stressz- vagy alkoholos forma?
Hogyan jelentkezik és hogyan kezelik?
Ezekre a kérdésekre adott válaszok és egyéb érdekes információk találhatók a cikkben.

Myocardium = szívizom

A szív pumpálja a vért az egész testben. És ezt folyamatosan teszi az egész életen át.

A szívizom a szívfal legvastagabb rétege. Rendszeres mozgásával az izom biztosítja, hogy a vér a szervezetbe pumpálódjon, és onnan vissza is szívódjon.

Amikor összehúzódik, a vér az aortába távozik. Ezt a fázist nevezzük szisztolénak.

A szívizom ellazulása ezután biztosítja a vér visszaszívását a nagy vénákból vissza a szívbe. Ezt a fázist diasztolénak nevezzük.

A legerősebb izomréteg a bal kamrában található.
A bal kamra szállítja a vért az aortába és így az egész testbe.
Ezért neki kell leküzdenie a legnagyobb nyomást.
Ez teszi lehetővé, hogy az oxigéndús vér a szívből a testbe jusson.

A szívizom izomsejtekből, úgynevezett kardiomiocitákból áll. A harántcsíkolt és a simaizomzat kombinációja.

Bár egyfajta harántcsíkolt izomrostot tartalmaz, működését nem lehet akarattal irányítani. A vegetatív idegrendszer befolyásolja a frekvenciát.

A szimpatikus gyorsítja, a paraszimpatikus pedig lassítja a szívet.

Az izom összehúzódásának és ellazulásának tényleges szabályozását a szív saját átviteli rendszere végzi. Ha ez a rendszer meghibásodik, különböző szívritmuszavarok lépnek fel.

Mint az emberi test minden sejtjének, a szív sejtjeinek is oxigénnel és tápanyagokkal kell ellátni őket. A vér a koszorúereknek vagy koszorúereknek is nevezett ereken keresztül áramlik hozzájuk.

Ez biztosítja a szív, mint pumpa zavartalan működését és működését. Ha az oxigén- és tápanyagellátás megszakad, koszorúér-betegség vagy szívinfarktus lép fel, attól függően, hogy milyen mértékben korlátozódik vagy elzáródik a véráramlás az izomzatba.

A szív rétegei és burkolatai:
A szív belső rétege = endokardium
Az endokardium a szív üregeinek belső bélése. Ez alkotja a szívbillentyűket is.
Középső réteg = myocardium.
A szív külső rétege = epicardium.
A zsák, amelybe a szívet zárja = pericardium.

+

A szívnek 4 ürege van:
Jobb pitvar - a nagy vénák bejárata és az oxigéndús vér kiáramlása a testből
Jobb kamra - a vér kiáramlása a tüdőbe, ahol újra oxigénnel telítődik
Bal pitvar - az oxigéndús vér visszaáramlása a szívbe
Bal kamra - az oxigéndús vér kiáramlása az aortába, és így az egész testbe.

A bal kamra izomtömege körülbelül háromszorosa a jobb kamra izomtömegének.

A cikk további részében megtudhatja:
Mi a kardiomiopátia és hogyan oszlik meg.
Hirtelen halál sportolóknál és fiataloknál.
Miért alakul ki a kardiomiopátia.
Milyen tünetekkel és milyen kezelési lehetőségek állnak rendelkezésre.

A kardiomiopátia közelebbről

A kardiomiopátia magának a szívizomnak a betegsége. A kiváltó ok a szív méretének megváltozása.

Ez a betegség okozta változás a szívizom és az ingerületvezetési rendszer működésének megváltozását eredményezi. Ez negatív hatással van a szív pumpafunkciójára és a szívritmusra is.

A szívritmuszavar mellett fennáll a szívelégtelenség kockázata is.

A kardiomiopátiát elsődleges és másodlagos betegségekre osztják.

Az elsődlegesnek nincs ismert oka.
A másodlagos egy specifikus betegség, amelynek ismert oka van.

A kardiomiopátiára a KMP rövidítéssel is hivatkoznak.

A kardiomiopátiákat több típusra osztják, amint azt az alábbi táblázat mutatja.

Hirtelen halál fiatalokban és sportolókban

A fiatalokban bekövetkező halál lehet az első jele egy korábban nem meghatározott szívhibának.

Az, hogy egy korábban egészséges személy egészségi állapotában szédítő változás következik be, egészen a halálig, lesújtó.

Ez nagyrészt a fel nem ismert hipertrófiás kardiomiopátia vagy a jobb kamra aritmogén diszpláziája miatt következik be. És egyéb okok miatt.

Súlyos, rosszindulatú szívritmuszavar
=
kamrai tachycardia
→
kamrafibrillációvá fokozódik.

Ez a két ritmuszavar okozza, hogy a szív nem telik meg elégtelenül vérrel, és a vér elfolyik a szívből.

A szív mint pumpa felmondja a szolgálatot.
Azonnali segítség,
defibrilláció és
újraélesztés nélkül bekövetkezik a halál.

Ezért jelentős, hogy a fiataloknál, különösen sportolás vagy fokozott fizikai megterhelés során figyelni kell az esetleges összeomlásra.

Fontos a figyelmeztető jelek korai felismerése.

Riasztó jelek:

• eszméletvesztés, összeesés, szinkópa, ájulás.
  • Körülbelül 18%-nak szívbetegség az oka.
  • 20 másodpercen belüli gyors eszméletnyilvánítás
    • a szövődménymentes ájulás jó jel.
• tartós tudatzavar - eszméletvesztés
  • amikor a személy nem nyeri vissza az eszméletét
• görcsrohamok olyan személynél, akit nem epilepszia miatt kezelnek
  • az eszméletvesztést követően fellépő görcsök
  • epilepsziában, általában az eszméletvesztéssel egyidejűleg
• nehézlégzés vagy légzéskimaradás
  • hörgés
  • ziháló légzés - hal-légzés
  • szabálytalan és hatástalan légzés
• az arc és az ajkak bőrének elszíneződése.
  • szürke elszíneződés
  • kékes vagy lilás szín
  • szívműködési zavarok

Vigyázat:
A pulzusmérés téves eredményt adhat.
A mentő a saját pulzusát érezheti!
És nem az áldozatét.

Kérdezze meg!

Hogyan kell eljárni?

A következőképpen járunk el:

1. Biztonságos megközelítés.
2. Tudatosság ellenőrzése - hang, érintés.
3. Nincs válasz?
4. Segítséget hívunk.
   • A segélyhívó operátor kérdéseket tesz fel.
   • Válaszoljon rájuk
   • Tanácsot ad, hogy mit kell tennie az életet és testi épséget közvetlenül veszélyeztető helyzetben.
5. Ellenőrizze a légzését
6. Nem lélegzik rendesen?
7. A mellkasa és a hasüreg nem emelkedik fel
8. Tisztítsa meg a légutakat
   • Döntse meg a fejét!
9. Még mindig nem lélegzik rendesen?
10. CPR
    • Mellkaskompresszió 5-6 cm mélységig.
    • percenként 100-szor
    • A mellkas közepén
    • A mentő rendelkezik elsősegélynyújtó tanfolyammal?
      • + Szájon át történő lélegeztetés
      • 30 mellkaskompresszió és 2 légzés aránya - 30:2
      • A belégzés körülbelül 1 másodpercig tart
    • Ha a mentő nem rendelkezik elsősegélynyújtó tanfolyammal, akkor csak mellkaskompressziót végez!
11. Gyermekeknél az első légzéseket - minden esetben!
    • 5 első légzés
    • Ezután mellkaskompresszió körülbelül a magasság egyharmadáig.
    • Gyermekeknél a leggyakoribb lélegeztetési ok a keringésleállás

Ne feledje:
Gyermekeknél 5 első légzés, majd mellkaskompresszió.
Nincs elsősegélynyújtó tanfolyama? = "CSAK" mellkaskompresszió.
100-szor 1 perc alatt.
Az újraélesztéssel NEM veszít.
A törött bordák begyógyulnak.
A halál visszafordíthatatlan.
Ezért még a tökéletlen újraélesztés is JÓBB, mint a SEMMIT sem csinálni!

A korai defibrilláció fontos, ha a szívritmus megzavarodott.
Ezt úgy lehetne leírni, mint a szív ingerületvezetési rendszerének visszaállítását.
A defibrillációnak helyre kell állítania a normális szívritmus-működést.

Az automatizált külső defibrillátorokat, rövidítve AED-eket, nyilvános defibrillációra használják.

Néhány nyilvános helyen rendelkezésre állnak:
pályaudvarok
stadionok
sportcsarnokok
bevásárlóközpontok
munkahelyek
A készülékeket zöld mezőn fehér szívvel ellátott villámmal ellátott fehér szívvel jelölik.

DE...

Egyes esetekben a hibát véletlenül fedezik fel, mielőtt az első tünetek jelentkeznének. Vagy az első tünetek kevésbé súlyosak, például szívdobogás.

Ebben az esetben a veszélyeztetett személynél választható a megelőző kardioverter-defibrillátor beültetése. Egy másik kezelési módszer a katéteres abláció, amely megszakítja a kóros impulzusvezetést a szívben, és megakadályozza a ritmuszavar kialakulását.

A kardiomiopátiák okai változatosak. Egyes esetekben a pontos okot soha nem találják meg. Ebben az esetben primer kardiomiopátiáról beszélünk.

A második csoportot a másodlagos kardiomiopátiák alkotják. Ezek a betegség sajátos formái, amelyeket a fenti táblázatban soroltunk fel. Ezek okai általában eltérőek.

A táblázat az okok megoszlását mutatja a CVD formája szerint.

Érdekes:
Normális körülmények között a bal kamra izomzatának vastagsága körülbelül 12 milliméter.
Hipertrófiás kardiomiopátiában ez akár 60 milliméter is lehet.

Milyen életkorban fordul elő?

A korosztály nincs pontosan meghatározva. Kialakulhat gyermekeknél, fiataloknál és felnőtteknél is.

A kardiomiopátia minden formája különböző tünetekkel járhat. Lehet azonban tünetmentes, azaz aszimptomatikus is.

Egyes esetekben először súlyos szívproblémák jelentkeznek. Ilyen például a szívritmuszavar, amely szívdobogásban nyilvánul meg.

A hirtelen halál is lehet a legsúlyosabb első tünet. Ez az információ különösen egy fiatal sportoló halála esetén hangzik el.

Ebben az esetben a kardiomiopátia két formája különösen fontos:

• aritmogén jobb kamrai diszplázia.
• hipertrófiás kardiomiopátia

Ezek tünetmentesek, addig nem diagnosztizáltak. A kiváltó ok a fizikai megterhelés.

Ez azt jelenti, hogy a kardiomiopátiák tüneteit nem lehet pontosan összefoglalni. Néha a kardiomiopátia egyáltalán nem jelentkezik, máskor a szívproblémára jellemző tünetekkel jár.

Különösen drámaiak az eszméletvesztéssel és légzési zavarral járó állapotok, ahogyan azt a cikk elején a fiatalok és sportolók haláláról szóló részben leírtuk.

Az általános tünetek közül például a következők fordulhatnak elő:

• fáradtság és gyengeség
• ájulás, összeesés, szinkópa
• fokozott fáradtság és csökkent teljesítmény
• szédülés
• duzzanat, kezdetben a lábak, bokák, később a magasabb pontok duzzanata.
• szívritmuszavarok, szabálytalan szívverés, szívdobogás
• légszomj
• mellkasi fájdalom

Kezdetben a tünetek csak megerőltetőbb fizikai aktivitás esetén jelentkezhetnek. A szükséges megerőltetés mértékétől és kiterjedésétől függően a megerőltetés mértéke csökken. Súlyos szívizomkárosodás már minimális megerőltetés esetén is bekövetkezik.

+

A szívüregek méretének aránytalansága vérrögök (trombusok) kialakulásához vezet. Hasonló a szívritmuszavarhoz.

A kiváltó ok a véráramlás zavara. A kockázat a vérrögöknek a szívből a szervezetbe való kilökődése. Súlyos szövődmény a stroke.

Trombusz a szívben → annak felszabadulása → embólia →
a test egy másik részén lévő ér elzáródásának veszélye → embolizáció.

Az agyi vérzés gyakori oka a szívből kiszabadult trombus. A pitvarfibrilláció, a billentyűhibák és mások is példák erre.

A sportoló szíve

A szív képes alkalmazkodni a hosszan tartó sportterheléshez és aktivitáshoz. Ezért gyakori, hogy a szív bizonyos mértékben megnagyobbodik a sportolóknál és különösen az élsportban.

Ez egyben hipertrófia is.

Általában ez a szívkamra vastagságának akár 13 milliméteres növekedését jelenti.

A jelentések szerint a szívizom vastagsága általában legfeljebb 12 milliméter.

Alternatívaként...

Létezik szürke zóna is. Ez az izomzat megvastagodását jelenti 15 milliméterig. Ebben az esetben további vizsgálatra és megfigyelésre van szükség.

A diagnózis a kórtörténetre és a klinikai képre, azaz a betegség megnyilvánulásaira összpontosít. A betegség előrehaladott stádiumában általában olyan tünetek jelentkeznek, amelyek szívbetegségre utalnak.

A fizikális vizsgálat mellett természetesen egyéb specifikus vizsgálatokra is szükség van.

Ilyen például az EKG, vagyis a szív elektromos aktivitásának rögzítése. Az esetleges ritmuszavarokat is felderítik, és meghatározzák a sajátos EKG-mintázatot. Hasznos lehet a 24 órás felvétel, vagyis a holter EKG.

Ezt egészíti ki az EKG. Az echokardiográfia (a szív ultrahangos vizsgálata) segítségével meghatározhatók a szív méretei, üregei és a szívizomfal megvastagodása, a szív rekeszeinek megnagyobbodása, a billentyűk állapota és egyéb paraméterek.

A szerkezeti elváltozások kizárására MRI (mágneses rezonanciás képalkotás) végezhető. A koszorúér-betegségek és azok érelmeszesedésének kimutatására pedig koszorúér-angiográfia is adódik.

Az alapdiagnózis részeként röntgenfelvételeket, CT-vizsgálatokat, tüdő- és szívvizsgálatokat, vérvételeket végeznek laboratóriumi vizsgálatokhoz. Természetesen mérik a vérnyomást, a szívfrekvenciát és annak rendszerességét. Szükség esetén genetikai vizsgálatot végeznek.

A szív megnagyobbodása különösen a kezdeti időszakban tünetmentesen is végbemehet. A tünetmentes lefolyást időnként nehézségek szakítják meg, különösen megerőltetéskor.

Ilyenek például a szívdobogás, a fokozott fáradtság vagy szédülés és az ájulás érzése.

A nagyobb fizikai megterhelés és a provokációs mechanizmusok kezdetben enyhébb nehézségeket okoznak. Idővel azonban a tünetek mérsékelt megterhelés után is jelentkezhetnek.

Szívelégtelenség alakul ki.

Azok az állapotok, amelyekben a teljes egészséget gyors akut romlás követi, nagy kockázatot jelentenek az egészségre és az életre. A szívritmuszavarok különösen kockázatosak. Eszméletvesztéshez, légzési elégtelenséghez, sőt halálhoz is vezethetnek.

Az alábbi táblázat felsorol néhányat a tágult vagy hipertrófiás kardiomiopátia esetén fellépő tünetek közül.

A...

Az alsó végtagok duzzanata is előfordul. Idővel és a szív érintettségének mértékétől függően alakul ki. Feljebb halad, a lábszáraktól a bokákon és a lábszárakon át a combokig és a hasig. Krónikus szívelégtelenség jele lehet.

A kardiomiopátiával diagnosztizált embereknél fennáll a rosszindulatú aritmia = súlyos szívritmuszavar kialakulásának kockázata is. Ilyen például a kamrai tachycardia és a fibrilláció.