Irritábilis bél szindróma: mi az és mik az IBS tünetei, okai?

Az irritábilis bél szindróma az emésztőrendszer, vagyis a bélrendszer krónikus működési zavara. Többtényezős, pontos oka ismeretlen.

Funkcionális, nem pedig szervi betegség. Ez azt jelenti, hogy a bél nem szerkezeti, strukturális változással érintett, de a működése zavart szenved.

Mi ez a betegség és hogyan jelentkezik? Hogyan diagnosztizálják? Mi hatékony az irritábilis bél szindróma elleni küzdelemben? Segít-e a kezelés?

IBS-nek is nevezik, ami az angol irritable bowel syndrome szavak rövidítése. A szindróma elnevezés azért hordozza, mert különböző tünetek jelenléte jellemzi.

Az interneten és a szakirodalomban találkozhatunk más elnevezésekkel is, mint például irritábilis bél szindróma, alsó funkcionális diszpepszia vagy diszfunkcionális bél szindróma. Ezek az elnevezések azonban mind ugyanazt a problémát nevezik meg.

Szakmailag az IBS-t úgy határozzák meg, mint visszatérő hasi fájdalmat vagy kellemetlen érzést, amely egy hónapon belül legalább három napig tart, az elmúlt három hónapban, de legalább 6 hónappal ezelőtt kezdődött.

A panaszok között legalább két tünet van:

1. a fájdalom enyhül vagy kevésbé súlyos a bélürítés, azaz a székletürítés után.
2. kezdeti változások a székletürítés gyakoriságában, pl. hasmenés vagy székrekedés.
3. a széklet jellemzőinek kezdeti változásai, mint például az állag, a megjelenés és az alak.

Az IBS nem szervi betegség. Ezért a diagnózis felállításának előfeltétele a normális fizikális vizsgálati leletek megléte. Ez vonatkozik mind az emésztőrendszerre, mind más szervrendszerekre. A diagnózis felállításában nagy szerepet játszik az érintett személy kórtörténete és szubjektív panaszai.

Más vizsgálati módszerek nem mutatnak ki egyértelmű betegséget. Ezért a nehézségeket gyakran és tévesen a pszichés zavarok közé sorolják. A kellemetlen és életet megkeserítő nehézségek kialakulása mögött azonban nem a psziché az egyetlen tényező.

Mi az irritábilis bél szindróma? Hosszan tartó, hasi fájdalommal, székelési zavarokkal járó emésztési panaszok. Hasmenéssel vagy köhögéssel, illetve ezek váltakozásával, ehhez társuló puffadással és bélkiürüléssel.

Az irritábilis bél szindróma nagyobb mértékben érinti a nőket, feltehetően a hormonális kölcsönhatás miatt. A korosztály széles, 20 és 50 év között mozog. Az IBS elsősorban aktív, domináns, harcias, vezetői pozícióban lévő embereknél és tartós stresszben dolgozó egyéneknél fordul elő.

Az irritábilis bél szindróma az emberek 10-15%-át érinti.

Gyors életritmushoz, nem megfelelő étrendhez és életmódhoz társul. Serdülőkorban és fiatal felnőttkorban jelentkezik, és több évtizeden át fennáll. Nyugodt időszakok váltakoznak intenzív kellemetlenségekkel járó rohamokkal, vagy enyhe formában naponta előfordul.

Az IBS mindkét esetben rontja az életminőséget, a koncentrációs és munkateljesítményt, a mindennapi egzisztenciát. Fokozza a stressz, a feszültség, a nyomás, de a fertőző betegségek és a tartós antibiotikum-kezelés is. Gyakran társul hozzá ételintolerancia.

Az IBS mellett egyéb problémák is előfordulnak, mint például a cöliákia, hisztamin-intolerancia vagy laktózintolerancia.

ENS = bélrendszeri idegrendszer

A mentális állapot hatással van a bélrendszerre, az emésztésre és az egész gyomor-bél traktusra - és ez fordítva is igaz. Az emésztőrendszerben fellépő kellemetlenségek és betegségfolyamatok kihatnak az általános egészségi és mentális állapotra.

A hosszú távú stressz szintén negatívan hat a bélrendszerre, az emésztésre, a bélflórára és a gyomor-bél traktusra. Az irritábilis bél szindróma a gyomor-bél traktus válasza lehet.

Az is érdekes, hogy a...

Az ENS az enterális (bélrendszeri) idegrendszer rövidítése.

Az idegrendszernek ez az önállóan aktív része az emésztőrendszerben található. Autonóm státuszú, bár a vegetatív idegrendszer - szimpatikus és paraszimpatikus - befolyásolja. Emellett a központi idegrendszerrel - CNS - is kapcsolatban áll.

Szabályozza az emésztés, a bélrendszer és egyes, az emésztéssel kapcsolatos szervek tevékenységét. Hatásai közé tartozik:

• motilitás - a gyomor, a belek mozgékonysága és az emésztés sebessége
• a gyomor- és egyéb emésztőnedvek, savak, enzimek, mediátorok + hormonok és hasnyálmirigy enzimek termelése - inzulin, epehólyag és epe kiválasztása
• GIT véráramlás és a tápanyagok felszívódása a vérbe.
• nyálkahártya sejtek megújulása
• hatékony és fontos a szervezet védekezésében

Az ENS-t második agynak is nevezik. Körülbelül annyi idegsejtet tartalmaz, mint a gerincvelő. Az emésztőrendszer működéséért felelős. Autonóm, de a CNS és a vegetatív idegrendszer befolyásolja.

Többféle idegrostot tartalmaz. Például a plexus myentericus (Auerbach-féle plexus myentericus) az emésztőrendszer simaizmait érinti. A plexus submucosus (Meissner-féle plexus) a belek nyálkahártyáját és nyálkahártya alatti részeit ingerli.

Az idegrendszerek egymással kapcsolatban állnak.

Ezenkívül a GIT más rostokat is tartalmaz, például visceroszenzoros és visceromotoros rostokat. Ezek olyan kapcsolatokat képeznek az idegrendszer és más szervek között, amelyek szinergikusan hatnak az emésztésben. És tartalmazza a bélglia (támogató idegszövet) is.

Az irritábilis bél szindróma pontos oka nem ismert. Úgy gondolják, hogy több tényező kombinációja. A szindróma funkcionális zavar. A betegségnek nincs szerves alapja.

A bélrendszerre tehát nem hat a szerkezet és a szerkezet megváltozása, mint a gyulladás vagy a rák esetében.

A gasztroenterológus által látott betegek akár 50%-ának funkcionális problémája van. Ide tartozik az IBS is.

A fel nem fedezett okú nehézséggel élők gyakran félnek a legrosszabbtól, pedig nincs okuk rá. Az ismeretlen betegség okozta túlzott stressz tovább ronthatja az amúgy is kellemetlen nehézséget.

Hogy mi állhat az irritábilis bél szindróma hátterében, azt az alábbi táblázat tartalmazza

Az IBS-nek megvannak a maga jellegzetes tünetei. Fontos tudni, hogy megnyilvánulása nem az emésztőcső falának szerves elváltozása. Ez egy funkcionális betegség, amelynek alapja a béltartalom és a bélgázok mozgásának és passzázsának zavara.

Az IBS-t a székletürítés gyakoriságának megváltozása jellemzi. Előfordulhat hasmenés vagy székrekedés. Mindkettő váltakozhat. Hasmenés esetén nyálkás széklet is előfordul.

A székrekedés több napig is eltarthat. A székletürítést hasmenés követheti. Ehhez hasi fájdalom társul, amely görcsös jellegű lehet. A bél túlcsordulása, a hasüregben történő gurgulázás kíséri. A székletürítés is fájdalommal járhat. A székletürítés is fájdalommal járhat.

Olvassa el a puffadásról szóló cikket is.

A hasi fájdalom néha a gerincbe sugárzik. A fájdalom helyett az irritábilis bél szindróma homályos diszkomfort érzésként is jelentkezik a hasban. A székletürítés után az ember tökéletlen, elégtelen és kellemetlen ürítésre panaszkodik.

Ezt azonban általában a kellemetlen érzés enyhülése vagy megszűnése követi. Ezt követően ismétlődő székelési kényszer jelentkezik. A tej vagy tejtermékek fogyasztása egyes személyeknél a lefolyás romlását, hasi fájdalmat, székletürítési gyakoriságot vagy puffadást okoz.

Hasonlóképpen a stressz, a pszichés megterhelés, a munkaterhelés, a felelősségérzet, akár a munkahelyen, akár a családban.

Az irritábilis bél szindrómát kísérő nehézségek összefoglalása:

• A székletürítés gyakoriságának megváltozása.
  • hasmenés, 24 óra alatt 3-5-nél több laza vagy vizes széklet.
  • székrekedés, heti 1-2 alkalommal történő székletürítés.
• a széklet állagának megváltozása
  • híg
  • vizes
  • kemény
  • nyálkás
  • vérrel keveredve, vigyázzon más GIT-betegségekre is
• hasi fájdalom
  • alhasi panaszok
  • az egész hasra
  • görcsök
  • homályos kellemetlen érzés a hasban
  • teltségérzet
  • a hátba sugárzó fájdalom
  • elhúzódó és visszatérő
• fájdalmas székletürítés
• sürgős székelési kényszer
  • különösen reggel, ébredés után
• sürgős székelési inger
  • még röviddel étkezés után is
• gyakori székelési inger
• tökéletlen, kellemetlen székletürítés érzése
• puffadás, puffadás, felfúvódás, felfúvódás
• bélmozgás
• gurgulázás a hasüregben
• hosszan tartó fáradtság
• kimerültség
• fejfájás
• Hangulatváltozás
• alvászavarok
• zavart bélflóra és legyengült immunitás

Az irritábilis bél szindróma diagnózisa a kórtörténeten és az érintett által leírt szubjektív panaszokon alapul. Ezek vezetik az orvost a diagnosztikai következtetéshez és a megfelelő kezeléshez.

Az IBS végleges diagnózisát azonban meg kell előznie a differenciáldiagnosztikának, amely más kórokozó kizárásával foglalkozik. Egyéb kórokozó lehet például a GIT gyulladása, a szervezetben bárhol előforduló fertőzések, vastagbélrák és mások. A fenti tünetek mögött szervi, még súlyosabb betegség is állhat. Ha a nehézségek továbbra is fennállnak, szakorvosi vizsgálatra van szükség.

6 év = szokásos átlag az első tünettől a diagnózis felállításáig.

Az IBS diagnózisának előfeltétele az összes többi vizsgálat normális fizikális lelete. Ennek oka, hogy funkcionális, nem pedig szervi betegségről van szó. Ez azt jelenti, hogy a bélnek nincs megváltozott szerkezete, a bélfal vagy az emésztőrendszer más részei nem érintettek ilyen módon. A szervezet más rendszereinek, mint a szív, a tüdő, a vese vagy a nőgyógyászati rendszer szintén normálisnak kell lennie.

A diagnózis felállítása érdekében olyan vizsgálatokra van szükség, mint pl.

• laboratóriumi vizsgálatok
  • vér
  • széklet
  • vizelet
  • CRP - gyulladásos marker
  • vérkép
  • májvizsgálat
  • ásványi anyagok
  • glikémia
• parazitológia
• USG vagy hasi ultrahangvizsgálat
• endoszkópos vizsgálat
  • kolonoszkópia
• RENTGEN
• CT
• MRI

A betegségben általában nyugalmi időszakok váltakoznak nehéz időszakokkal. A székletürítés gyakoriságának kezdeti változása a széklet állagának változásával jár együtt. Ismétlődő hasmenés, híg széklet ürítése van. Székrekedés is előfordulhat, heti 1-2 alkalommal történik székletürítés.

Ezek az állapotok váltakozhatnak egymással.

Székletürítési kényszer jelentkezik, különösen reggel és röviddel étkezések után. Puffadás, puffadás, hasi fájdalom és görcsök társulnak hozzá. Máskor a tünetek enyhék lehetnek, mint például a hasüregben jelentkező kellemetlen érzés vagy teltségérzet. Előfordulhat nehézkedés, hányinger vagy hányás.

A fájdalom lehet az alhasban, az egész hasban, vagy kisugározhat más részekbe, például a hátba.

A bél kiürülése után rendszerint van egy visszavonulási fázis, vagy legalábbis a kellemetlen érzés enyhülése. Ezt azonban felválthatja a székletürítési kényszer.

A tökéletlen és kellemetlen székletürítés érzése kellemetlen.

A stressz, a megterhelés és a feszültség okozza és súlyosbítja a problémát. A székelési kényszer súlyosan korlátozza az érintett egyén életminőségét. Az IBS jelentős felelősséggel rendelkező, vezető beosztásban lévő embereket is érint, kellemetlenné téve a fontos találkozókat és a feladatuk ellátását.

Ilyen például a fokozott stressz az otthoni környezetben, a gyerekekkel vagy a partnerek közötti nyugtalanság.

Nőknél a ciklus alatti hormonális változásokkal való összefüggés figyelhető meg. A bél mikrobiális flórájának zavara is hatással van. A bél mikrobiális flórájának zavara antibiotikumos kezelés után, de gyulladásos bélbetegség vagy más szisztémás fertőzések következtében is előfordul.

Ezért a probiotikumok alkalmazása az ATB kezelésében is fontos.

A megfelelő étrend és táplálkozás alapvető fontosságú

A betegség nehézségei nagyrészt a stressz következményei. Ezt a fenti kezelésekkel bizonyos mértékig befolyásolni lehet.

Az étrendnek az irritábilis bélbetegségben is nagy jelentősége van. Az, hogy mit eszünk, javíthatja a béltartalom bélben való áthaladását. Igen, a rostokról és az egészségtelen ételekről beszélünk.

A rostokat fokozatosan kell beilleszteni az étrendbe. Kezdjünk el több leveles zöldséget vásárolni, paradicsomot hámozni, sárgarépát főzni. Gyümölcsök közül az alma, a banán vagy a kivi a legjobb. Adhatunk hozzá zabpelyhet, bármilyen főtt vagy nyers zöldséget is.

Korlátozzuk a magas telített zsírsavtartalmú ételeket. Az ételintoleranciák gyakran társulnak az IBS-hez. Figyeljünk tehát a tejtermék-, glutén- és hisztamin-intoleranciára.

Az étkezést nyugodtan kell végezni. Nem szabad más tevékenységet végezni egyidejűleg. A reggeli, ebéd vagy vacsora elfogyasztásakor kizárólag annak kell szentelni magunkat abban a pillanatban. Ezenkívül vannak megfelelő és nem megfelelő ételek, amelyek javíthatják vagy ronthatják ennek a kellemetlen betegségnek a lefolyását.

A következő táblázatban összefoglaljuk, hogy mely ételek, anyagok vagy élelmiszercsoportok alkalmasak és melyek nem.