Hipertóniás válság: hogyan nyilvánul meg és kezelik? Magas nyomás, mi fenyegeti az egészséget?

A hipertóniás krízis akut egészségügyi és életveszélyes állapot. Pontosabban a vérnyomás hirtelen és hirtelen emelkedése, amely azonnali kezelést igényel.

A vérnyomásmérés mértéke nem annyira meghatározó. Ebben az esetben a következő tényezők számítanak: A vérnyomás emelkedésének mértéke. A kísérő tünetek is fontosak.

Kísérő tünetek = a hipertóniás krízis kapcsán fellépő egészségügyi problémák.

1.

A hipertóniás krízis elsősorban az idegrendszerrel, pontosabban a központi idegrendszerrel kapcsolatos. Az agyműködés megváltozása általában a vizuális tünetekkel együtt jelentkezik.

2.

Ezt követően a szív- és érrendszer és a vesék károsodásának vagy elégtelenségének tünetei is jelentkeznek.

1 + 2 = a létfontosságú szervek működésének veszélyeztetése.

Mi a magas vérnyomás?

A magas vérnyomás (hipertónia (hipertóniás betegség) a magas vérnyomás szakkifejezése. Ez a betegség a leggyakoribb szív- és érrendszeri betegségek közé tartozik.

A világ népességének akár 25%-át is érinti.

A magas vérnyomás számos egészségügyi szövődmény és betegség kockázati tényezője, különösen, ha a kezelést elhanyagolják.

Néma gyilkosnak is nevezik, mert évekig tünetmentesen is fennállhat. Az egészségügyi problémák csak akkor jelentkeznek, ha egy adott szerv vagy szervrendszer működése már megzavarodott.

A magas vérnyomás túlzott fizikai aktivitás, pszichés túlterhelés után is kialakulhat.

A magas vérnyomás mint betegség azonban azt jelenti, hogy a vérnyomás tartósan a 140/90 mmHg érték fölé emelkedik.

Plusz.

Az e küszöbérték feletti nyomásérték mérésének legalább két egymástól független mérésen kell történnie.

A magas vérnyomás nem csak a felnőtt lakosságot érintő probléma. A gyermekeket is érinti. A túlsúlytól az elhízásig vagy más betegségekhez kapcsolódó helytelen életmódot említik a fő okok között.

A magas vérnyomást az ok szerint elsődleges és másodlagosra osztják.

Elsődleges = esszenciális, amelynek nincs ismert oka.

Szekunder = más betegségből eredő. Példák: vesebetegség, hormonális változások, preeklampsziától az eklampsziáig terjedő terhesség, és mások.

Az esetek akár 95%-a = esszenciális/primer hipertónia.

A magas vérnyomás kialakulásában vannak úgynevezett nem kontrollálható és kontrollálható kockázati tényezők. Az első csoportba tartozó tényezők nem változtathatók meg az egyén cselekedeteivel. A második csoportba tartozó tényezők közvetlenül kapcsolódnak a magas vérnyomás kialakulásához.

A legismertebb magas vérnyomást okozó kockázati tényezők közé tartoznak:

• idősebb életkor
• nem, gyakrabban fordul elő a menopauzában lévő nőknél (átmenet)
• genetikai hajlam és családi előzmények
• a vasomotoros szabályozás egyensúlyának károsodása

Az egyén viselkedése által okozott kockázati tényezők:

• Túlsúly és elhízás
• Túlzott sófogyasztás NaCl
• magnézium-, kálium- és kalciumhiány az étrendben
• dohányzás
• Alkoholizmus
• mozgáshiány és mozgásszegény életmód
• általános rossz életmód
• negatív környezeti hatások, környezetszennyezés

Az Európai Hipertónia Társaság és az Európai Kardiológiai Társaság vérnyomásértékeket ad meg:

Systole és diastole?

A szív, mint egy szivattyú, oxigénmentes vért szív el az emberi testből. A tüdőn keresztül viszi, ahol újra oxigéndé válik. Ezután visszapumpálja a szervezetbe.

Röviden...

Amikor a myocardium (szívizom) összehúzódik, a vér az aortába távozik. Ekkor a legmagasabb a vérnyomás. Nem szabad, hogy meghaladja a 140 mmHg-t (higanymilliméter - a vérnyomás mérésére szolgáló módszer).

Szisztoléról beszélünk - a szívizom összehúzódásának és a vér vérnek a véráramba való kilökődésének fázisáról.

A diasztolé viszont az ellazulási fázis. A kamrák összehúzódása után következik be. A vér a szívbe szívódik. A diasztolé értéke nem lehet magasabb 90 mmHg-nél.

Napjainkban a vérnyomásunkat otthon digitális vérnyomásmérővel mérjük, nem pedig higanyoszlopos vérnyomásmérővel.

A hipertóniás krízisről szóló cikkben olvashat: A hipertóniás krízis definíciója és vérnyomásértéke. Okai. Megnyilvánulásai és milyen kezelése van.

A hipertóniás válság meghatározása

A hipertóniás krízis olyan akut, életveszélyes állapot, amely a létfontosságú szervek károsodásával vagy elégtelenségével jár együtt.

Elsősorban a központi idegrendszer, a szív, a nagy erek és a vesék érintettek.

Ebben az esetben nem annyira a vérnyomás mért értéke, hanem az emelkedés mértéke és a kapcsolódó tünetek a fontosak.

Hipertóniás krízisben a vérnyomás megközelítő értékeit adják meg. A vérnyomás akár 210/130 mmHg fölé is emelkedhet.

A vérnyomás és annak emelkedése esetén a kiindulási érték is fontos.

A tartósan emelkedett vérnyomású személy másképp tolerálja a vérnyomásértékek kimenetét, mint a tartósan normális vérnyomású személy.

Példa: 120/80 vagy 170/90-es alapérték és 200/100 fölé emelkedő vérnyomás.

Minden személy egyénileg érzékeli a vérnyomás emelkedését.

A hipertóniás krízisnek két alapvető típusa van. Sürgős és sürgős krízisre osztják.

Sürgős állapot

Nagyon sürgős állapotnak nevezzük azokat a helyzeteket, amelyeket a vérnyomás akut vagy hirtelen és hirtelen, hirtelen emelkedése jellemez a normális vagy emelkedett értékekhez képest.

A nyomásemelkedéshez súlyos egészségügyi problémák társulnak. Ezek a célszervek, például az agy, a szív- és érrendszer vagy a vesék érintettségéből adódnak.

Sürgős állapot = azonnali kezelés.

Ebben az esetben azt mondják, hogy a kezelésre 1 órán belül szükség van.

A vérnyomás csökkentése szükséges a szervkárosodás megelőzése érdekében. A vérnyomás azonban ekkor még nem csökken a normál 120/80 mm Hg-os tartományba.

Egy ilyen jelentős csökkenés nem kívánt vérveszteséget okozna ezekben a létfontosságú szervekben.

A kezelés általában intravénás, azaz parenterális (az emésztőrendszeren kívül adott). Az állapot az intenzív osztályon történő megfigyelést igényel. Az alapvető életjeleket figyelik és a vérnyomást ismételten mérik.

Sürgős állapotok

A jelentősen emelkedett vérnyomásérték, de kísérő súlyos tünetegyüttes nélkül sürgősségi állapotot ír le.

Ebben a helyzetben is kezelésre van szükség az állapot kialakulásának megelőzése érdekében.

Ez azonban néhány órán belül megtörténik. A legtöbb esetben elegendő a szájon át adott kezelés.

Sürgős és sürgős állapot a táblázatban

Vigyázat Ha a hipertóniás krízist nem kezelik időben, fennáll a halálozás veszélye agy-, szív- vagy vesekárosodás miatt.

Melyek a hipertóniás válság okai?

A hipertóniás krízis pontos oka még nem tisztázott. Néhány körülményt azonban feltételeznek, mint hozzájáruló tényezőt.

Ennek az életveszélyes állapotnak a leggyakoribb oka a kezeletlen vagy nem megfelelően kezelt primer hipertónia, a másodlagos hipertónia szövődménye.

Előfordul, hogy ez a magas vérnyomás első megnyilvánulása.

Gyakran a magas vérnyomás kezelésének elmulasztása okozza. Elfelejtett kezelés? De szándékosan is: ma este buliba megyek, alkoholt fogok inni.

A hipertóniás válság bármely hipertóniás személyt érinthet, külső inger, pszichés stressz alapján, de akkor is, ha egy másik betegség súlyosbodik.

A hipertóniás válság okainak összefoglalása:

• Kezeletlen vagy nem megfelelően kezelt hipertónia
  • a magas vérnyomás első megnyilvánulása
• a magas vérnyomás elleni gyógyszeres kezelés elhagyása - rebound jelenség
• túlzott pszichológiai stressz és érzelmi megterhelés
• preeklampszia, eklampszia terhes nőknél
• veseelégtelenség
  • akut vesegyulladás, akut glomerulonefritisz gyermekeknél is
• szívizominfarktus
• agyvérzés vagy agyi ischaemia
  • stroke
• agydaganat
• rák
• fejsérülés
• műtét utáni állapotok
• feokromocitóma
• stimuláns drogok, kokain, crack, metamfetamin, LSD

Plusz.

A jelentések szerint a válság nagyobb mértékben érinti a másodlagos magas vérnyomásban szenvedők csoportját, a vérnyomáscsökkentő kezelés rossz toleranciáját, a dohányosokat és a rossz szocioökonómiai szinttel rendelkező embereket (kezeléshez való ragaszkodás, életmód).

A hipertóniás krízisben a központi idegrendszer fő rendellenességéről számolnak be. Ezt az állapotot enkefalopátiának is nevezik.

Ebben az esetben előfordulhatnak olyan nehézségek, mint a fejfájás, szédülés, hányinger (hányás érzése) a hányásig, ingerlékenység, zavartság, tudatzavar, akár kóma. Görcsök is társulhatnak hozzá.

A szemészeti háttér megváltozása miatt látászavarok is előfordulhatnak, például homályos, homályos vagy kettős látás.

A krízis súlyos következménye az agyvérzés, például az intracerebrális vagy subarachnoidalis vérzés.

A szív- és érrendszeri problémák orrvérzés (epistaxis), szívelégtelenség és tüdőödéma, szívizominfarktus vagy aortaaneurizma formájában jelentkeznek.

A vese tünetei a csökkent veseműködés és a vizelettermelés csökkenése vagy megszűnése.

A táblázat a hipertóniás krízis leggyakoribb tüneteit sorolja fel.

A diagnózis elsősorban a kórtörténetre és az élettani funkciók vizsgálatára támaszkodik.

Fontos kérdések ebben az esetben a következők:

1. Kezelik-e a beteget magas vérnyomás miatt?
   • ha igen - mennyi ideig
2. ellenőrzi-e a vérnyomásértékeit?
3. Milyen gyógyszert szed magas vérnyomására?
4. Kihagyott-e valamilyen kezelést?
5. fogyasztott-e korábban alkoholt vagy kábítószert?
6. volt-e korábban hasonló állapota vagy hipertóniás krízise?
7. volt-e már stroke-ja, szívrohama, krónikus szívelégtelensége?
8. Vannak-e ilyen nehézségei?
   • fejfájás
   • mellkasi fájdalom
   • szívdobogás
   • légszomj
   • látászavar
   • szédülés
   • vagy egyéb rendellenességek...

A súlyosságot a következőkkel is értékelik:

1. aktuális vérnyomás
2. eredeti vérnyomás
3. a növekedés mértéke

A magas vérnyomáshoz hasonlóan meg kell határozni a szervi érintettséget. A klinikai kép alapján szakorvoshoz kell fordulni. Ez lehet kardiológus, belgyógyász, neurológus.

Ha eddig nem diagnosztizálták a magas vérnyomást, később szemész és nefrológus is bevonásra kerül.

Az alapvizsgálatok közé tartozik a vérnyomásmérés, az EKG, vagy neurológiai deficit esetén a CT-vizsgálat. Vérlaborvizsgálatokkal is kiegészül.

Az alapvető...

Vérnyomást és pulzust mérnek mindkét végtagon. Ez felfedhet egy disszektáló aorta aneurizmát. Orientációs neurológiai vizsgálatot végeznek. EKG-t készítenek.

A prioritás természetesen a vérnyomás elfogadható szintre való csökkentése.

Hipertóniás krízisben fontos a korai felismerés, majd a korai kezelés. Ezt követően, egy későbbi szakaszban vizsgálatot és differenciáldiagnózist végeznek.

A hipertóniás krízisben nem írható le egyértelmű lefolyás. A magas vérnyomás tünetei egyéniek. A vérnyomás emelkedésének mértékétől és sebességétől, valamint a növekedés idején fennálló kiindulási értéktől is függ.

Vannak olyan emberek, akiknek már régóta magas a vérnyomásuk. Náluk a 150/90-es értékről 210/120-as értékre történő emelkedés nem feltétlenül okoz olyan komoly problémát. Náluk ezután vészhelyzetként folytatódhat.

Csak a szisztolés vagy diasztolés vérnyomás emelkedhet.

Másrészt vannak olyan emberek, akiknek általában normális értékeik vannak. Ebben az esetben a hipertóniás krízis sürgős állapotot okozhat, azonnali kezelés szükségességével.

A hipertóniás emergenciában általában a diasztolés vérnyomás 120 mm Hg feletti emelkedését jelentik.

Ellenkező esetben fennáll a súlyos szövődmények kockázata stroke, agyvérzés, szívinfarktus, szívelégtelenség és egyéb egészségügyi állapotok formájában.

A hipertóniás krízis azonban általában az idegrendszert, a szívrendszert és a veséket érintő triászként jelentkezik.

Elsősorban az agyműködési zavarok tünetei jelentkeznek. Ilyenek például az erős fejfájás, a szédüléstől a zavartságig és a tudatzavarok. Hányingertől a hányásig terjedő hányinger érzése, valamint látászavarok társulhatnak hozzá.

Végül szívproblémák alakulnak ki, például bal oldali szívelégtelenség légzési nehézségekkel, vagy mellkasi fájdalom a szívinfarktus kialakulásának kockázatával.

A veséket károsodott működés érinti, ami a vizelettermelés csökkenésében vagy leállásában nyilvánul meg. Alternatívaként vér és felesleges fehérje kerül a vizeletbe.

Vigyázat! Hipertóniás krízis - sürgősségi forma azonnali kezelést igényel. Az agyvérzés, szívelégtelenség vagy szívinfarktus szövődményei, sőt halál is fenyeget.