Hasnyálmirigyrák: milyen tünetei és stádiumai vannak?

A hasnyálmirigyrák a rák veszélyes formája. Gyorsan és agresszívan fejlődik, és nagyon magas a halálozási aránya.

Mi a hasnyálmirigy és mi a funkciója a szervezetben?

A hasnyálmirigy a gyomor és a gerinc között helyezkedik el. 12-20 cm hosszú.

Három részre oszlik:

1. A fej.
2. A test
3. Farok

A hasnyálmirigy feje a nyombélhez (duodenum) csatlakozik. A test és a farok a lép felé húzódik a bal bordaív alatt.

Az egész mirigy tartalmaz egy exokrin és egy endokrin részt. Az exokrin rész a szövet 95%-át teszi ki, és a táplálék megemésztéséhez szükséges enzimeket termeli. Az enzimek a hasnyálmirigy csatornáján keresztül jutnak a vékonybélbe, ahol összekeverednek a táplálékkal. Az endokrin részt az úgynevezett Langerhans-szigetek képviselik. Ez termeli az inzulint és a glükagont, a cukor emésztéséhez szükséges hormonokat.

Az inzulin csökkenti a vércukorszintet, a glükagon pedig emeli azt.

A hasnyálmirigy exokrin és endokrin részében egyaránt kialakulhat daganat:

• A leggyakoribbak az exokrin tumorok, amelyek általában adenokarcinómák (93%).
• Az endokrin tumorok ritkábbak, a hasnyálmirigydaganatok 7%-át teszik ki. Ezeket hasnyálmirigy neuroendokrin tumoroknak (PNET) nevezik.

A hasnyálmirigyrák a férfiaknál a tizedik, a nőknél a kilencedik leggyakoribb rákos megbetegedés. A rákos halálozás negyedik leggyakoribb oka, az összes rákos halálozás 8%-át teszi ki. A hasnyálmirigyrákok mintegy 75%-a a hasnyálmirigy fej- vagy nyaki részén, 15-20%-a a hasnyálmirigy testében, 5-10%-a pedig a farkában fordul elő.

A hasnyálmirigyrák kockázati tényezői

A kockázati tényező minden olyan tényező, amely növeli a betegség kialakulásának valószínűségét. A különböző rákos megbetegedéseknek különböző kockázati tényezői vannak. Egyes kockázati tényezők, mint például a dohányzás, megváltoztathatók, mások, mint például az életkor vagy a családi kórtörténet, nem változtathatók.

Egy kockázati tényező vagy akár több kockázati tényező jelenléte nem feltétlenül jelenti azt, hogy Ön rákos lesz. Ezzel szemben néhány rákos betegnél előfordulhat, hogy nincs ismert kockázati tényező.

A kockázati tényezőket befolyásolni tudjuk:

- Dohányzás - A dohányzás a hasnyálmirigyrák egyik legfontosabb kockázati tényezője. A hasnyálmirigyrák kialakulásának kockázata körülbelül kétszer olyan magas a dohányosok esetében, mint azoknál, akik soha nem dohányoztak.

Becslések szerint a hasnyálmirigyrákos esetek mintegy 25%-át a cigarettázás okozza. A füstmentes dohánytermékek dohányzása szintén növeli a kockázatot. Ha valaki abbahagyja a dohányzást, a hasnyálmirigyrák kockázata csökkenni kezd.

- Túlsúly - A nagyfokú túlsúly (elhízás) a hasnyálmirigyrák kockázati tényezője. Az elhízott (30-as vagy annál nagyobb testtömegindexű) embereknél körülbelül 20%-kal nagyobb a hasnyálmirigyrák kialakulásának valószínűsége.

A derék körüli plusz kilók még a nem túlsúlyos embereknél is kockázati tényezőt jelenthetnek.

- Cukorbetegség - A hasnyálmirigyrák gyakoribb a cukorbetegeknél. Ennek az állapotnak az oka nem ismert. A 2-es típusú cukorbetegségben szenvedők vannak a legnagyobb kockázatnak kitéve. Ez a fajta cukorbetegség egyre gyakoribb a gyermekek és serdülők körében, mivel ezek a korosztályok is egyre elhízottabbak. A felnőtteknél a 2-es típusú cukorbetegség szintén gyakran összefügg a túlsúlyossággal vagy elhízással.

Nem egyértelmű, hogy az 1-es típusú (fiatalkori) cukorbetegeknél nagyobb-e a hasnyálmirigyrák kialakulásának kockázata.

- Krónikus hasnyálmirigy-gyulladás - A krónikus hasnyálmirigy-gyulladás, a hasnyálmirigy hosszú távú gyulladása a hasnyálmirigyrák fokozott kockázatával jár. Gyakran előfordul túlzott alkoholfogyasztás és dohányzás mellett.

- Bizonyos vegyi anyagoknak való kitettség a munkahelyen - A vegyiparban és a fémfeldolgozó iparban használt bizonyos vegyi anyagoknak való szélsőséges kitettség növelheti a hasnyálmirigyrák kockázatát.

Kockázati tényezők, amelyeket nem tudunk befolyásolni:

- Az életkor - A hasnyálmirigyrák kockázata az életkor előrehaladtával nő. Majdnem minden beteg 45 év feletti, és körülbelül kétharmada legalább 65 éves. Az átlagos életkor a diagnózis felállításakor 70 év.

- Nem - A férfiak valamivel nagyobb valószínűséggel kapnak hasnyálmirigyrákot, mint a nők. Ez legalábbis részben a férfiak magasabb dohányfogyasztásának tudható be, ami növeli a hasnyálmirigyrák kialakulásának kockázatát.

- Faj - Az afroamerikaiak valamivel nagyobb valószínűséggel kapnak hasnyálmirigyrákot, mint a fehérek. Ennek okai nem világosak. Ennek oka lehet, hogy a hasnyálmirigyrák néhány más kockázati tényezőjének, például a cukorbetegségnek, a dohányzásnak és a túlsúlynak a nagyobb gyakorisága.

- Családi előzmények - A hasnyálmirigyrák egyes családokban több generáción keresztül terjed. Néhány ilyen családban a magas kockázat egy örökletes szindróma következménye; más családokban a fokozott kockázatot okozó gén ismeretlen.

Bár a családi előzmények kockázati tényezőt jelentenek, a legtöbb hasnyálmirigyrákban szenvedő embernek a családjában nem fordult elő hasnyálmirigyrák.

- Öröklött genetikai szindrómák - Öröklött génváltozások (mutációk) öröklődhetnek a szülőkről a gyermekekre. Ezek a génváltozások a hasnyálmirigyrákos esetek akár 10%-át is okozhatják. Néha ezek a változások olyan szindrómákhoz vezetnek, amelyek más rákos megbetegedések (vagy más egészségügyi problémák) fokozott kockázatával járnak.

Példák a hasnyálmirigyrákot okozó genetikai szindrómákra:

• A BRCA1 vagy BRCA2 gének mutációi által okozott örökletes emlő- és petefészekrák szindróma.
• a PALB2 gén mutációi által okozott örökletes emlőrák
• a p16/CDKN2A gén mutációi által okozott, a bőr és a szem melanomáival járó familiáris atípusos többszörös melanoma.
• familiáris hasnyálmirigy-gyulladás, amelyet általában a PRSS1 gén mutációi okoznak.
• Lynch-szindróma, más néven örökletes nem polipozitású vastagbélrák (HNPCC), amelyet leggyakrabban az MLH1 vagy MSH2 gének hibája okoz.
• Peutz-Jeghers-szindróma, amelyet az STK11 gén hibája okoz. Ez a szindróma emésztőrendszeri polipokkal és számos más rákos megbetegedéssel is jár.
• Krónikus hasnyálmirigygyulladás (génváltozás miatt) - A krónikus hasnyálmirigygyulladást néha öröklött génmutáció okozza. A hasnyálmirigygyulladás ezen öröklött (familiáris) formájában szenvedő embereknél a hasnyálmirigyrák kialakulásának magas az élethosszig tartó kockázata.

A kockázatot nem egyértelműen befolyásoló tényezők:

• Az étrend - A vörös és feldolgozott húsokat (pl. kolbász és szalonna) és telített zsírokat tartalmazó étrend növelheti a hasnyálmirigyrák kockázatát. A cukros italok szintén növelhetik ezt a kockázatot. Ezen a területen azonban több kutatásra van szükség.

• A fizikai aktivitás hiánya - Egyes kutatások szerint a fizikai aktivitás hiánya növelheti a hasnyálmirigyrák kockázatát, de nem minden vizsgálat mutatta ki ezt. A rendszeres fizikai aktivitás segíthet csökkenteni a hasnyálmirigyrák kockázatát.

• Kávé - Néhány régebbi tanulmány szerint kávéfogyasztás esetén megnövekedett a hasnyálmirigyrák kockázata. Az újabb tanulmányok azonban ezt nem erősítették meg.

• Alkohol - Vannak tanulmányok, amelyek összefüggést mutattak ki a túlzott alkoholfogyasztás és a hasnyálmirigyrák között. Az extrém alkoholfogyasztás olyan állapotokhoz is vezethet, mint a krónikus hasnyálmirigy-gyulladás, amely növeli a hasnyálmirigyrák kockázatát.
• Fertőzések - Egyes kutatások szerint a gyomor Helicobacter pylori (H. pylori) baktériummal való fertőzése, amely fekélyeket okoz, vagy a hepatitis B-vel való fertőzés növelheti a hasnyálmirigyrák kockázatát. További vizsgálatokra van szükség.

A kezdeti hasnyálmirigyrák gyakran nem okoz tüneteket. Mire a daganat tüneteket okoz, gyakran már kinőtt vagy a hasnyálmirigyen kívülre terjedt.

Ha az alább felsorolt tünetek közül egy vagy több tünete van, az nem jelenti azt, hogy hasnyálmirigyrákja van. Valójában valószínűbb, hogy számos ilyen tünetet más betegségek okoznak. Ennek ellenére fontos, hogy kivizsgáltassa magát orvosnál, ha a fenti tünetek bármelyikét észleli. Így az okot korán meg lehet találni és esetleg kezelni lehet.

Sárgaság és kapcsolódó tünetek

A sárgaság a szem és a bőr sárgulása. A legtöbb hasnyálmirigyrákos embernél a sárgaság az első tünet.

A sárgaságot a bilirubin, a májban termelődő sötét sárgásbarna anyag felhalmozódása okozza. A máj normális esetben epének nevezett folyadékot bocsát ki, amely bilirubint tartalmaz. Az epe a közös epevezetéken keresztül a belekbe jut, ahol segít a zsírok lebontásában. Végül a széklettel távozik a szervezetből. Ha a közös epevezeték elzáródik, az epe nem tud a belekbe jutni, és a szervezetben megnő a bilirubin mennyisége.

A hasnyálmirigy fejéből kiinduló daganatok közel vannak a közös epevezetékhez. Ezek a daganatok nyomást gyakorolhatnak az epevezetékre és sárgaságot okozhatnak, amíg még elég kicsik. Ez néha ahhoz vezethet, hogy ezek a daganatok már korai stádiumban megjelennek.

A testben vagy a hasnyálmirigy farkában kezdődő daganatok nem nyomják a csatornát, amíg nem terjednek el a hasnyálmirigyben. Addigra a daganat gyakran már a hasnyálmirigyen kívülre is kiterjed. Amikor a hasnyálmirigyrák terjed, gyakran a májra terjed. Ez szintén okozhat sárgaságot.

A sárgaság egyéb tünetei:

• Sötét vizelet: A sárgaság első jele néha a sötétebb vizelet. Amikor a vérben megnő a bilirubinszint, a vizelet barna színt vesz fel.
• Világos vagy olajos széklet: A bilirubin általában barna színt ad a székletnek. Ha az epevezeték elzáródik, a széklet világos vagy szürke színű lehet. Ha a zsírok lebontását segítő epe és hasnyálmirigy enzimek nem jutnak be a belekbe, a széklet olajos lehet és lebeghet a WC-ben.
• Viszkető bőr: Ha a bilirubin felhalmozódik a bőrben, a sárgaság mellett viszketést is okoz.

A hasnyálmirigyrák nem a sárgaság leggyakoribb oka. Sokkal gyakoribbak az egyéb okok, például az epekő, a hepatitis és a máj és az epeutak egyéb betegségei.

Hasi vagy hátfájás

Has- vagyhátfájás gyakori a hasnyálmirigyrák esetén.

A hasnyálmirigy testében vagy farkában kiinduló daganatok igen gyorsan növekedhetnek. Elkezdik nyomni a környező szerveket, fájdalmat okozva. A rák átterjedhet a hasnyálmirigyet körülvevő idegekre is. Ez gyakran okoz hátfájást. A hasi vagy hátfájás összességében elég gyakori. Leggyakrabban nem hasnyálmirigyrák, hanem valami más okozza.

Fogyás és étvágytalanság

A hasnyálmirigyrákban szenvedő embereknél nagyon gyakori az akaratlan fogyás. Ezeknek az embereknek gyakran kevés vagy egyáltalán nincs étvágyuk.

Hányinger és hányás

Ha a rák a gyomor túlsó végét nyomja, részben elzárhatja azt. Ez megnehezíti az étel átjutását. Ez hányingert, hányást és fájdalmat okozhat, amelyek általában evés után rosszabbak.

Az epehólyag vagy a máj megnagyobbodása

Ha a rák elzárja az epevezetéket, az epe felhalmozódhat az epehólyagban, és az megnagyobbodhat. Az orvos ezt néha kitapinthatja (nagy csomó formájában a bordakosár jobb oldala alatt) a has vizsgálata során.

A hasnyálmirigyrák néha a májat is megnagyobbíthatja, különösen akkor, ha a rák áttétképződéssel a májba is átterjedt. Az orvos a máj szélét a bordakosár jobb oldala alatt tapinthatja ki vizsgálat során. A megnagyobbodott máj képalkotó vizsgálatokon (ultrahang) is látható.

Vérrögök

Néha a betegség első jele egy vérrög egy nagy vénában, gyakran a lábban. Ezt mélyvénás trombózisnak nevezik. A tünetek közé tartozhat a fájdalom, duzzanat, bőrpír és melegség az érintett lábban. Néha a vérrög leszakadhat és a tüdőbe kerülhet. Ez megnehezítheti a légzést vagy mellkasi fájdalmat okozhat. A tüdőben lévő vérrögöt tüdőembóliának nevezik.

A vérrög azonban nem jelenti azt, hogy Ön rákos. A legtöbb vérrögöt más okok okozzák.

Cukorbetegség

Ritkán a hasnyálmirigyrák cukorbetegséget (magas vércukorszintet) okoz. Elpusztítja az inzulint termelő sejteket. A tünetek közé tartozhat a szomjúság- és éhségérzet, valamint a gyakori vizelés. Gyakrabban előfordul, hogy a rák a vércukorszint olyan kis változásait okozza, amelyek nem okozzák a cukorbetegség tüneteit. Ezeket vérvizsgálattal lehet kimutatni.

A korai stádiumban a hasnyálmirigyrákot nehéz felismerni, mivel az orvos a rutinszerű hasi vizsgálat során nem érzi a hasnyálmirigyet.

Laboratóriumi paraméterek

A laboratóriumi vizsgálatok viszonylag jelentéktelenek a hasnyálmirigyrák diagnózisában.

Az orvos vérszegénységet (anaemiát) talál, ha a daganat a környező területre (nyombél vagy gyomor) nőtt.

A vörösvértestek szedimentációja rendszeresen emelkedett.

Ha a daganat nyomja az epeutakat, sárgaságot és emelkedett bilirubint és alkalikus foszfatázt (ALP) találunk. Ha a betegnél akut hasnyálmirigy-gyulladás alakul ki, a vérben és a vizeletben emelkedett amilázszintet találhatunk.

A tumormarkerek diagnosztikai értéke csekély. A betegség stádiumának és a kezelés hatékonyságának nyomon követésére alkalmasak. Számos publikáció jó összefüggést mutat a vérben talált emelkedett karcinoembryonális antigén (CEA) koncentráció és a hasnyálmirigyrák diagnózisa között. A teszt a betegek 85%-ánál pozitív.

A CA 19-9 a leggyakrabban vizsgált onkogén marker a hasnyálmirigyrákos betegek diagnózisában és követésében.

Nem invazív vizsgálati módszerek

• A hasi ultrahangvizsgálat (USG) az első vizsgálat, amelyet hasnyálmirigyrák gyanúja esetén végeznek. Az USG megbízhatóan mutatja a hasnyálmirigyet a hasnyálmirigyvezetékkel, a májjal, az epehólyaggal és az epeutakkal együtt. Ultrahangos irányítás mellett lehetőség van a hasnyálmirigy célzott finom tűpunkciójára és a hasnyálmirigyből szövettani vizsgálatra mintát venni.

• A hasnyálmirigyrák diagnosztikájában a számítógépes tomográfia (CT) foglalja el a legfontosabb helyet. Az ultrahanggal összehasonlítva jobb térbeli tájékozódást biztosít a szervekről, és jobban látja magukat a szerveket.

• A mágneses rezonanciás képalkotás (MRI) és a mágneses rezonanciás kolagiopankreatográfia (MRCP) pontosabb lehet a hasnyálmirigyrák diagnózisában, mint a CT. Olyan esetekben alkalmazzák, amikor a CT-vizsgálat nem eredményes. Az MRCP az MR-képen megmutatja az epe- és hasnyálmirigy-járatokat.

• Az endoszkópos ultrahangvizsgálat (EUS) a hasnyálmirigy ultrahangos vizsgálata, amelyet a gyomorba és a nyombélbe bevezetett szondával végeznek. A hasnyálmirigyrákos betegek műtét előtti ellátásában nélkülözhetetlen vizsgálati módszer. A 2 cm-nél nagyobb daganatok esetében a diagnosztikus hozam 100%, míg a kisebb tumorok esetében a diagnosztikus pontosság csökken.

Invazív képalkotó módszerek

• Az endoszkópos retrográd kolangiopankreatográfia (ERCP) olyan vizsgálat, amelynek során egy szondát vezetnek be a nyombélbe. Az epe- és hasnyálmirigy-járatokat kontrasztanyaggal töltik fel, majd röntgensugarakkal képet készítenek róluk. Ez az egyik legmegbízhatóbb módszer a hasnyálmirigyrák diagnosztizálására. A hasnyálmirigyrák a hasnyálmirigyben és az epeutakban okoz elváltozásokat. A vizsgálat során bizonyos esetekben mintát lehet venni szövettani vizsgálatra.

• Az endoszkópos ultrahangvizsgálat és a finom tűs aspirációs biopszia egy másik vizsgálati forma. A fent leírt ultrahangvizsgálat során lehetőség van a hasnyálmirigy szövetéből mintát venni szövettani vizsgálatra. Előnye, hogy a kis (néhány mm-es) daganatokból is lehet mintát venni.

A hasnyálmirigyrák stádiumai: a 0. stádiumtól (carcinoma in situ) a IV. stádiumig - a helyi karcinómától a kiterjedt, távoli áttétekkel járó karcinómáig.

A betegség prognózisa

A hasnyálmirigyrák az egyik legsúlyosabb rákos megbetegedés. A betegeknek csak kb. 1%-a éli túl a diagnózist követő 5 évet. Radikális műtét után az átlagos túlélési idő 12-18 hónap.

E daganat korai diagnózisának és kezelésének bármilyen előrelépése nagy megkönnyebbülést hozhat a beteg számára.