GERD: gastrooesophagealis reflux betegség. Klasszikus gyomorégés és gastrooesophagealis reflux betegség.

A gastrooesophagealis reflux normális élettani jelenség, amelyet a legtöbb ember időnként tapasztal, különösen étkezés után.

A gastrooesophagealis refluxbetegség (GERD) akkor jelentkezik, amikor a refluxcsatornán keresztül a nyelőcsőbe jutó gyomornedv mennyisége meghaladja a normális határértéket. Ez a nyelőcső nyálkahártyájának károsodásával vagy anélkül (azaz nyelőcsőgyulladással - a nyelőcső gyulladásával) járó tüneteket okoz.

GERD = GastroEsophagealis Refluxbetegség

A nyelőcső, a nyelőcső alsó záróizom (LES) és a gyomor egyszerű vízkörként képzelhető el.

A nyelőcső antegrád pumpaként (a gyomor felé táplálékot szállító szivattyú), az alsó nyelőcső záróizom szelepként, a gyomor pedig tartályként működik.

A GERD kialakulásához hozzájáruló rendellenességek a rendszer bármelyik komponenséből eredhetnek. Az ok lehet a rossz nyelőcsőmotilitás, a nyelőcső alsó záróizomzatának működési zavara vagy a gyomor késleltetett kiürülése.

A legjelentősebb patofiziológiai tényezőt a nyelőcső alsó záróizomzatának átmeneti relaxációja jelenti.

Orvosi vagy sebészeti szempontból rendkívül fontos annak megállapítása, hogy e komponensek közül melyik hibás, hogy hatékony terápiát lehessen alkalmazni.

A GERD mechanizmusainak tárgyalásakor meg kell említeni a hiatalis hernia vagy hernia (a gyomor egy részének a rekeszizom fölé, a nyelőcső felé való előreesése) kérdését.

A hiatalis hernia gyakran fordul elő refluxbetegségben szenvedő betegeknél. Kimutatták azonban, hogy nem minden hiatalis herniás betegnél jelentkezik tüneti reflux.

A nyelőcső refluxbetegség kialakulásának kockázati tényezői közé tartoznak:

• Hiatalis sérv (hiatalis hernia) - Gyakran a hiatalis sérvet reflux kíséri.
• Túlsúly vagy elhízás - Számos tanulmány kimutatta, hogy a GERD nagy arányban fordul elő kórosan elhízott betegeknél, és hogy a magas testtömegindex (BMI) kockázati tényezője ennek az állapotnak a kialakulásának. Azt a hipotézist, hogy az elhízás növeli a nyelőcső savas expozícióját, alátámasztja a megnövekedett BMI és a GERD gyakoribb előfordulása közötti dokumentált kapcsolat. A mechanizmus, amely által a magas BMI növeli a nyelőcső savas expozícióját, nem teljesen tisztázott. A megnövekedett gyomornyomás, az alsó nyelőcső záróizom (LES) inkompetencia és az átmeneti alsó nyelőcső záróizom relaxáció gyakoribb előfordulása szerepet játszhat a GERD patofiziológiájában a kórosan elhízott betegeknél.
• Terhesség - A legtöbb terhes nő a terhesség alatt a gastrooesophagealis refluxbetegség (GERD) tüneteit tapasztalja, különösen a gyomorégést. Ezek a tünetek a terhesség során bármikor jelentkezhetnek, és a terhesség alatt gyakran súlyosbodnak. A hormonok hatására az emésztőrendszer lelassul. A terhesség alatt az étel nyelőcsőben való felfelé haladását végző izmok is lassabban mozognak. Ahogy a méh növekszik, nyomja a gyomrot. Ez néha a gyomorsavat a nyelőcsőbe nyomhatja. A terhességi GERD ritkán okozhat szövődményeket, például nyelőcsőgyulladást. A tünetek leggyakrabban a baba születése után enyhülnek. A terhes nők kezelése nem különbözik az általános lakosságétól.
• Késleltetett gyomorürítés (gasztroparézis)
• Kötőszöveti betegségek, például reumás ízületi gyulladás, szkleroderma vagy lupusz.

A diéta és az életmódbeli döntések ronthatják a savas refluxot, ha Önnél már fennáll:

• Dohányzás - A dohányzás a nyelőcső alsó záróizomzatának fokozott ellazulását, csökkent nyálelválasztást (nyálelválasztás), fokozott savkiválasztást okoz a gyomorban, és a nyelőcső védőrétegének pusztulását. Mindezek a tényezők hozzájárulnak a GERD kialakulásához a dohányosoknál. A kutatások összefüggést mutattak ki a dohányzás és a GERD néhány legsúlyosabb szövődménye, köztük a Barrett-nyelőcső és a torokrák között is.
• Bizonyos ételek és italok, beleértve a csokoládét és a zsíros vagy sült ételeket, a kávét és az alkoholt.
• Nagy adag ételek - Ezek növelik a nyomást a gyomorban.
• Ételek fogyasztása közvetlenül lefekvés előtt
• Bizonyos gyógyszerek - kalciumcsatorna-blokkolók, nitrátok, béta-blokkolók, hormonok - progeszteron, aszpirin

A GERD leggyakoribb tünete a gyomorégés - pyrosis (savas emésztési zavar). Általában a mellkasban jelentkező égő fájdalomként írják le, amely a mellcsont mögött kezdődik, és felfelé halad a nyak és a torok felé.

Sokan azt mondják, hogy úgy érzik, hogy az étel visszamegy a szájukba, savanyú vagy keserű ízt hagyva maga után.

A GERD egyéb tünetei közé tartoznak:

• Hányinger (hányásszerű érzés)
• hányás
• nyelési nehézség

A GERD-nek úgynevezett bélrendszeren kívüli tünetei is lehetnek, amelyek közé tartoznak a tüdőbetegségek (köhögés, asztma, aspirációs tüdőgyulladás - belélegzett ételből származó tüdőgyulladás). Gyakran a mellkason kívüli mellkasi fájdalom, a szájszag (rossz lehelet), a fogzománc kopása, a gégegyulladás egyik oka. "Globust" (idegen test érzése a torokban) vagy alvászavarokat is okozhat.

A GERD nem-erozív refluxbetegség (NERD) vagy erozív refluxbetegség (ERD) kategóriába sorolható. Ezt a nyelőcső nyálkahártya béléssérülésének jelenléte vagy hiánya alapján különböztetik meg, amelyet endoszkópia (gasztroszkópia) során figyelnek meg.

3x a nyelőcső refluxbetegség szövődményei

1. A nyelőcső károsodása
2. A nyelőcsőrák megnövekedett kockázata
3. Fogszuvasodás

1. A nyelőcső károsodása

Ha a gyomorból származó sav a nyelőcsőbe jut és ott károsítja a nyelőcső nyálkahártyáját, akkor ez okozhatja:

• Nyelőcsőgyulladás (a nyelőcső gyulladása) - A gyomorsav irritálja a nyelőcső nyálkahártyáját, és megduzzasztja azt. Ezt a gyulladást nevezzük nyelőcsőgyulladásnak. Fájdalmas nyelést eredményezhet.
• Nyelőcsőfekély - A GERD a nyelőcsőfekély vezető oka. A tünetek közé tartozik a fájdalmas nyelés, a hányinger és a mellkasi fájdalom.
• Nyelőcsőszűkület (a nyelőcső szűkülete) - Idővel a gyomorsav okozta károsodás hegesedést okozhat a nyelőcső hámjában. Ha sok ilyen hegszövet keletkezik, a nyelőcső beszűkül. Ezek a szűkületek, az úgynevezett szűkületek megnehezítik az étel és ital lenyelését. Ez fogyáshoz és kiszáradáshoz vezethet. A szűkületeket olyan eljárással kezelik, amely kíméletesen tágítja a nyelőcsövet (úgynevezett ballontágítással).
• Barrett-nyelőcső - A GERD-ben szenvedők 5-10%-ánál alakul ki ez az állapot. A gyomorsav rákot megelőző elváltozásokat okoz a sejtekben (rák előtti állapot, amely megelőzi a rosszindulatú daganat kialakulását).

A jó hír az, hogy a Barrett-nyelőcsőben szenvedő embereknek csak 1%-a kap nyelőcsőrákot. Korai diagnózissal a nyelőcsőben lévő rendellenes sejtek eltávolítása lehetséges.

A Barrett-nyelőcső nem okoz súlyosabb tüneteket, mint maga a GERD. Ezért a GERD-ben szenvedő beteget endoszkópos vizsgálatnak (gasztroszkópia) kell alávetni.

2. A nyelőcsőrák fokozott kockázata

A GERD diagnózisa enyhén növeli az ilyen típusú rák kialakulásának kockázatát.

Az ilyen típusú rák tünetei, mint például a nyelési nehézség és a mellkasi fájdalom, csak a betegség későbbi szakaszában jelentkeznek. Ekkor nehezebb kezelni az állapotot.

3. Fogszuvasodás

A gyomorégés a mosolyodat is megviselheti. A gyomorsav károsíthatja a zománcot, a fogak kemény külső rétegét, ez pedig gyengítheti a fogaidat, és fogszuvasodáshoz vezethet.

A GERD diagnózisát a tünetek, az objektív vizsgálatok - beleértve az endoszkópiát -, a reflux ambuláns megfigyelése és a retardációgátló kezelésre adott válasz alapján állítják fel.

A gyomorégés és a regurgitáció (az ételnek a gyomorból néha a szájba való visszatérése) tünetei a legmegbízhatóbbak a feltételezett diagnózis felállításához.

Oszophagogastroduodenoszkópia (EGD, gasztroszkópia)

A felső tápcsatorna endoszkópiája bemutatja az anatómiát, és azonosítja a refluxbetegség szövődményeinek (nyelőcsőgyulladás, Barrett-nyelőcső, szűkületek) lehetséges jelenlétét és súlyosságát.

A beteg anamnézisének és az endoszkópia során nyert biopsziás minták patológiai elemzésének segítségével felállítható a GERD diagnózisa.

Az oesophagogastroduodenoszkópia kizárja más olyan betegségek (pl. peptikus fekély) jelenlétét is, amelyek a GERD-hez hasonlóan jelentkezhetnek.

Bár a GERD diagnózisának felállítása céljából gyakran végeznek nyelőcső- és gasztroduodenoszkópiát, nem ez a legköltséghatékonyabb diagnosztikai módszer. A nyelőcsőgyulladás ugyanis a GERD-ben szenvedő betegek mindössze 50%-ánál van jelen.

Nyelőcső-manometria

A nyelőcső manometria rögzíti a nyelőcső alsó záróizomzatának és a nyelőcsőnek a működését (perisztaltika). A nyelőcső manometria elengedhetetlen a szonda helyes elhelyezéséhez a 24 órás pH-monitorozáshoz.

A nyelőcsőmanometria és a hosszan tartó pH-monitorozás indikációi a következők:

• A tünetek fennállása megfelelő retardációgátló kezelés, például PPI-terápia mellett.
• A tünetek kiújulása a savcsökkentő gyógyszerek abbahagyása után.
• atipikus tünetek, például mellkasi fájdalom vagy asztma kivizsgálása olyan betegeknél, akiknél nincs nyelőcsőgyulladás.
• a diagnózis megerősítése az antireflux műtét előkészítése során.

24 órás ambuláns pH-monitorozás

Az ambuláns 24 órás pH-monitorozás a GERD diagnózisának standard kritériuma, amelynek szenzitivitása 96%, specificitása 95%. Ez számszerűsíti a gastrooesophagealis refluxot, és lehetővé teszi a reflux tünetei és a refluxepizódok közötti korrelációt.

Az endoszkóposan igazolt nyelőcsőgyulladásban szenvedő betegeknél nincs szükség pH-monitorozásra a GERD diagnózisának felállításához.

Képalkotás a gastrooesophagealis refluxbetegségben

Az egyszerű röntgenleletek nem hasznosak a GERD diagnózisára gyanús betegek értékelésében, de hasznosak a tüdő állapotának és az alapvető anatómia értékelésében.

A mellkasi felvételek nagy hiatalis sérvet mutathatnak, de a kisebb sérveket könnyen el lehet téveszteni. A felső gasztrointesztinális traktus kontrasztanyaggal végzett vizsgálatai a kezdeti radiológiai eljárás választása, amikor olyan beteget vizsgálnak, akinél GERD-re utaló gyanú merül fel.

A gyulladásos és daganatos nyelőcsőbetegségek jobban kimutathatók kettős kontrasztos technikával. Ezzel szemben az egykontrasztos technikák érzékenyebbek az olyan strukturális hibákra, mint a hiatushernia és a szűkületek vagy a nyelőcsőgyűrűk.

Bár a késleltetett gyomorürülés a GERD-ben szenvedő betegek akár 60%-ánál is előfordul, ez a gyomorürülési rendellenesség a legtöbb betegnél általában másodlagos tényező a betegség patogenezisében (kivéve az előrehaladott diabetes mellitusban vagy kötőszöveti rendellenességben szenvedő betegeket).

A késleltetett gyomorürülésben szenvedő betegek általában puffadást és teltségérzetet tapasztalnak étkezés után, egyéb tünetek mellett.

A gyomorürülési vizsgálatok hasznosak lehetnek azon betegek értékelésében, akiknél a késleltetett gyomorürülés feltételezhetően hozzájárul a GERD tüneteihez.

Nukleáris módszerek

A gastrooesophagealis reflux szcintigráfia technécium-99-gyel jelölt savas narancslével végezhető.

A gastrooesophagealis reflux-szcintigráfia azonban a felnőtt betegeknél a korlátozott érzékenység és az egyéb módszerek elérhetősége miatt kisebb szerepet játszik.

A gastrooesophagealis reflux szcintigráfiát sokkal gyakrabban alkalmazzák csecsemőknél és gyermekeknél a vizsgálat nem invazív jellege és a viszonylag alacsony sugárdózis miatt. Csecsemőknél és gyermekeknél gyakran végeznek címkézett tejjel.

Intraluminális nyelőcső elektromos impedancia

Az intraluminális nyelőcső elektromos impedancia egy újabb vizsgálati módszer. A nyelőcsőben történő visszaáramlás mérésével mind a savas reflux, mind a nem savas reflux kimutatására alkalmas.