Fenilketonúria: mi ez és hogyan jelentkezik (hiperfenilalaninémia)?

A betegséget egyszerűen csak PKU (phenylketonuria) rövidítéssel is emlegetik. Örökletes betegség, amelyet egy gén mutációja okoz. Ez később a fenilalanin nevű aminosavat átalakító enzim hiányát okozza.

A fenilalanin felhalmozódik a szervezetben, különösen a testnedvekben. A túlzott mennyiség szellemi visszamaradottságot és élettani tüneteket is okoz. Az ok az idegrostok károsodása és az anyagcsere-folyamatok zavarása. Normális esetben a fenilalanin tirozinná alakul át.

A betegségről először 1934-ben számoltak be. Autoszomális recesszív betegség. A betegség kialakulásához mindkét szülőtől örökölt génnek károsodottnak kell lennie.

Ha mindkét szülő PKU-hordozó, akkor 25 százalékos a kockázata a betegség kialakulásának, és akár 50 százalékos a kockázata annak, hogy a gyermek hordozó lesz. 25 százalékos esélye van azonban annak is, hogy a gyermeknél nem alakul ki a betegség, és nem lesz hordozó.

Az előfordulási arány azonban a földrajzi helytől függ. Olaszországban és Írországban például magasabb az előfordulási arány, míg Finnországban és Japánban alacsonyabb. Törökországban a 4 000-ből egy az előfordulási arány.

A betegség már a gyermekeknél kialakul. Amint elkezdenek tejet fogyasztani, fenilalaninszintjük megemelkedik. A fenilalanin felesleg károsítja az agyat, így a pszichomotoros retardáció már csecsemőkorban elkezd kialakulni.

A gyermek nyugtalan is. 6. és 12. hónap között epilepsziás rohamok jelentkezhetnek. A gyermekek sápadtak, világos hajúak és kék szeműek. A bőr hajlamos az ekcémára. A fenilalanin a vizelettel is kiválasztódik, amely aztán jellemzően szagos.

Az újszülöttkori szűrővizsgálatoknak köszönhetően azonban a betegség viszonylag gyorsan felismerhető. A modern orvostudomány lehetőségei mellett viszonylag nagyok a kilátások a jobb életminőségre. Természetesen következetes kezelésre és a szülő pozitív hozzáállására és aktivitására van szükség.

A károsodás a fenilalanin-hidroxiláz (FAH) génjében következik be. A lókusz a 12. kromoszómán található. A jelentések szerint ebben a génben körülbelül 400 mutáció ismert.

Mi a fenilalanin?

A fenilalanin esszenciális aminosav. Azért nevezik esszenciálisnak, mert a szervezet nem tudja maga előállítani, és a táplálékból kell felvennie. Azért fontos, mert az idegimpulzusok továbbítására szolgál.

A fenilalanin a fenilalanin-hidroxiláz (FAH) enzim segítségével alakul át tirozinná. A tirozin ezután felhasználásra kerül, és nagyon fontos a neurotranszmitterek képződésében. A dopamin, az adrenalin, a noradrenalin, a tiroxin előállításához használják.

Felnőtteknél a fenilalanin kb. 10%-a marad meg. A többit fehérje előállítására használják fel. Gyermekeknél az arány más. Akár 60%-át is felhasználják fehérje előállítására.

Minden élő szervezet összetevője, fehérje formájában. A legmagasabb a táplálék fenilalanin tartalma:

• csokoládé
• sajt
• diófélék
• magvak
• tej
• tojás
• hús
• szója és tofu
• mesterséges édesítőszerekben is használják

A fenilalaninnak számos jó tulajdonsága van, mint például:

• javítja a memóriát
• ellenállóvá tesz a stresszel szemben
• elősegíti a mentális fittséget
• elősegíti a szexuális aktivitást
• olyan betegségeknél használják, mint a Parkinson-kór, a szklerózis multiplex, a reumás ízületi gyulladás vagy a mentális zavarok.

A fenilketonúria a leggyakoribb recesszív öröklődő rendellenesség. Egy gén (12q22-q24.2) hibája okozza, amely a fenilalanin-hidroxiláz (FAH) nevű enzim hiányát okozza. Az enzim teljesen hiányozhat, vagy szintje lehet elégtelen.

Ez az enzim számos anyagcsere-folyamatért felelős a szervezetben. Különösen azonban a fenilalanin nevű aminosavat alakítja át tirozinná. Ha ez az enzim hiányzik a szervezetből, a fenilalanin felhalmozódik a testnedvekben és így a vérben is. Ez problémákat okoz a központi idegrendszerben, mivel a szervezetben lévő magas szint mérgező.

Következésképpen központi idegrendszeri rendellenességek lépnek fel. Ezek főként szellemi visszamaradottságban vagy más agyi funkciókban nyilvánulnak meg. Izomgörcsök is társulnak hozzá. Pigmentációs problémák is előfordulnak, mivel a fenilalanin egy része a melanin képződésében hasznosul.

Túlsúlyban a fenilalanin a vizelettel ürül, innen a fenilketon-uria elnevezés.

Ennek következménye a tirozinhiány. Ezt fokozott étrendi bevitellel kompenzáljuk. A tirozin egy aminosav. Fontos szerepet játszik az olyan hormonok képződésében, mint az adrenalin, a noradrenalin, a dopamin, de a tiroxin is.

A tirozin nem esszenciális sav, tehát a szervezet maga is képes előállítani. Erre azonban csak akkor képes, ha elegendő fenilalanin (FAH) áll rendelkezésére. A tirozin forrásai elsősorban a mandula, a diófélék, a szezámmag, a banán és az avokádó, de a tejtermékek is.

A betegség fiziológiailag (fizikailag) és pszichológiailag jelentkezik. Pszichológiailag, ha a betegséget nem kezelik, már csecsemőkortól kezdve szellemi visszamaradottság alakul ki. A betegség kezdete közvetlenül a tej bevezetése után következik be.

A fenilalanin felhalmozódik a szervezetben. Ez károsítja a CNS-t és az ebből eredő nehézségeket. Ha nem kezelik, a gyermekek IQ-ja csökken. A gyengeelméjűségig vagy idiotizmusig. Általában a betegség az IQ-t az eredeti érték felére csökkenti.

Az első tünetek a 2. hónaptól alakulnak ki. A 6. és 12. hónap között azonban teljesen nyilvánvalóvá válnak. A szellemi visszamaradottság mellett memóriaproblémák társulnak, a gyermekek hiperaktívak. Pszichológiai szempontból a szellemi visszamaradottság mellett a gyermekek viselkedésében is instabilitás mutatkozik, akik hol apatikusak, hol nyugtalanok, agresszívek is lehetnek.

A fiziológiai megnyilvánulásokra jellemző a böfögés vagy hányás is. A betegségre jellemző a bőr pigmentációjának csökkenése is. A bőr általában sápadt és száraz, a haj világosabb, a szem általában kék. A bőr hajlamos az ekcémára vagy kiütésekre.

A sápadtság mellett élettanilag a betegség rossz fogfejlődést, lúdtalpat, gerincmozgási problémákat és izommerevséget okoz. A központi idegrendszer károsodása görcsös rohamokat okoz.

A fenilalanin megnövekedett szintje a vizeletben való kiválasztásához vezet. Ez jellemzően bűzös szagú, egérvizeletre emlékeztető vizeletet okoz. A betegség mikrokefáliát is okozhat, ami a fejnek az arcrészhez képest láthatóan összezsugorodott agyi részét jelenti.

A betegség különböző formákban fordulhat elő. A leggyakoribb forma a klasszikus fenilketonúria. Ezt követően közepes és enyhe formák is ismertek. Az enyhe típust hiperfenilalaninémiának is nevezik.

A fenilketonúriában előforduló tünetek:

• Értelmi visszamaradottság, akár súlyos fokú is lehet, ha elhanyagolják a kezelést.
• görcsös rohamok
• mikrokefália
• memóriazavarok
• pszichiátriai zavarok, agresszivitás, hiperaktivitás
• csökkent pigmentáció - világos bőr és haj, kék szemek
• hányás
• böfögés
• ekcéma
• bűzös egérvizelet
• növekedési elmaradás, alacsonyabb termet
• önkéntelen mozgások

A betegség hazánkban már több mint 50 éve kimutatható. Az újszülöttkori szűrést a születés után végzik. Vérlaboratóriumi vizsgálattal megállapítják az aminosavakat tirozinná alakító FAH enzim jelenlétét vagy hiányát. A diagnózis megerősítésére genetikai vizsgálatokat is végeznek.

Ezenkívül a gyermeknél később is megfigyelhetők tünetek, például izomgörcsök. EEG-t is használnak az agy elektromos aktivitásának rögzítésére, amely korán felismerheti a pszichomotoros retardációt.

A fenilalanin elkezd felhalmozódni, és az első tünetek körülbelül 2 hónapos kortól jelentkezhetnek. 6 és 12 hónapos kor között a tünetek egyre kifejezettebbek lesznek.

Amint az újszülött elkezd anyatejet inni, az aminosavszint megemelkedik. Ha ezek enzimatikusan nem bomlanak le, az agy károsodik. Ezért alakul ki a szellemi visszamaradottság.

A nagyobb gyermekeknél hiperaktivitás, memória- és viselkedési zavarok alakulnak ki. A gyermek nyugtalan, agresszív lehet. A fejlődési késés azonban már a 4. és 9. élethónap között észrevehető. A fejlődési késés mikrokefáliában is megnyilvánul, ami a fej agyi részének kisebb arányúságát jelenti az arcrészhez képest.

Az aminosavszint emelkedésével a központi idegrendszer károsodása súlyosbodik. A betegség külső fiziológiai megnyilvánulásai már láthatóak, mint például görcsök, remegés vagy önkéntelen mozgások, valamint intenzív hányás.

A gyermekek a bőr pigmentációjának csökkenése miatt sápadtak. A haj hasonlóan sápadt, a szemek írisze kék. A bőr érzékeny, és gyakrabban jelentkezik ekcéma vagy más kiütések. Az izomgörcsök mellett izommerevség is jelentkezik.

A megnövekedett fenilalaninszint a vizeletben is megjelenik, amelynek ilyenkor jellegzetes egérszaga van, ami a verejtékben, azaz a bőrből is érezhető. Ezekre a tünetekre hatékony intézkedések és kezelések léteznek.

Élelmiszer és fenilketonuria

Mint említettük, fenilketonúria esetén diétás étrendet kell követni. A fehérje a legtöbb élelmiszerben megtalálható. Ez azt jelenti, hogy a coeliakiához hasonlóan az étrend módosítására van szükség.

Az étrendbe étrendkiegészítők, például speciális aminosavkeverékek is beletartoznak. Ezeket minden nap be kell venni, hogy a szervezet fontos építőkövének számító fehérje szükséges napi bevitelét fenntartsuk.

A speciálisan összeállított élelmiszerek és a minimális fehérjetartalmú élelmiszerek alkalmasak, és a bevitel ellenőrzésére mérlegelnek. Egyes élelmiszerek például számítás után kerülhetnek be az étrendbe:

• burgonya és burgonyatermékek
• karfiol
• káposzta
• spenót
• ketchup
• mustár
• és egyéb fehérjeszegény zöldségek és gyümölcsök