Facet szindróma, facet arthrosis: a krónikus hátfájás oka?

A facet-szindróma a csigolyákat összekötő ízületekből, az úgynevezett facet-ízületekből eredő fájdalmat jelenti.

A jelentések szerint ez a probléma a krónikus hátfájásban szenvedők körülbelül 15-45%-át érinti.

A fájdalom azonban nem az egyetlen probléma. Különböző kellemetlen érzések, például bizsergés vagy bizsergés kíséri. Ezeket szaknyelven paresztéziának nevezik.

Ezek a kellemetlen érzések a test más részeire is kisugározhatnak. Ha hosszú időn keresztül jelentkeznek, csökkentik az életminőséget, és bizonyos mértékig rokkanttá is tehetnek.

A facet-szindróma leggyakrabban az ágyéki régióban és az ágyéki gerinc keresztcsontba való átmenetének szintjén jelentkezik. A fájdalom a fenékre és az alsó végtagokra terjed. Kisebb mértékben a nyak is érintett.

A probléma okai változatosak. Fiatal korban a gerinc túlterhelése okozhatja, degeneratív elváltozások az öregedés miatt is előfordulnak.

A fájdalom rohamokban jelentkezik, de idővel tartósan fennállhat.

Mik azok a facetális ízületek?

Először rövid tájékoztatást adunk a gerincről, hogy eligazodjunk a facet-ízületek kérdésében.

A gerincet kis csontok - csigolyák - alkotják. 33-34 csigolyánk van. Elhelyezkedésüktől függően nyaki, mellkasi, sípcsonti, keresztcsonti és farokcsonti csigolyákra osztjuk őket.

Gerinc = columna vertebralis
Vertebrae = csigolya.

A gerincoszlop csigolyái, azok száma és szakaszai:

1. Nyakcsigolyák - csigolyák Cervicales = 7 - C1, C2, C3, C4, C5, C6 és C7.
2. Mellkasi csigolyák - csigolyák Thoracicae = 12 - Th1-től Th12-ig.
3. Lumbális csigolyák - csigolyák Lumbales = 5 - L1-től L5-ig.
4. keresztcsigolyák - csigolyák Sacrales = 5 (vagy 6) S1-től S5-ig (S6),
   alkotják a keresztcsontot, a keresztcsont tengelyét.
5. Coccyx - csigolyák Coccygeae = 4 vagy 5 = Co1-Co4 (Co5)

A csigolyáknak sajátos alakjuk van, amely az egész gerincben megkülönböztetett funkcionalitást biztosít számukra. Az egyes csigolyaszegmensek statikus és dinamikus tulajdonságaikban különböznek.

A nyaki gerinc a legmozgékonyabb, a bordák a mellkasi csigolyákhoz kapcsolódnak, az ágyéki gerinc a leginkább terhelt, a keresztcsont pedig a medencéhez. És a farokcsontnak is megvan a maga jelentősége a mozgás és a testtartás szempontjából.

A gerincnek a test súlyának viselése, a test alátámasztásának megteremtése és a mozgáselem mellett fontos feladata a gerincvelő védelme is.

A gerincvelő az agyat vagy a központi idegrendszert (CNS) köti össze a perifériával vagy a testtel. Funkciója vezetési és reflexiós.

Az a tény, hogy a gerincvelő a gerincben rejtőzik, lehetővé teszi a csigolyák jellegzetes alakját.

A csigolyák összetétele a következő:

1. csigolyatest - csigolyatestek
2. csigolyaív - arcus vertebrae
3. csigolyacsontnyúlvány - processus vertebrae

1. Csigolyatest

A csigolyatest az elülső rész, amely csontból áll. Fent és lent lapos felület található, amelyhez a csigolyák közötti porckorongok - a disci intervertebralis - kapcsolódnak.

Az első két nyakcsigolya sajátos alakú. A fejjel való kapcsolat funkciójához és a mozgáshoz, pontosabban a forgáshoz és a lengéshez igazodtak.

Az első nyakcsigolya, a C1, a koponyához kapcsolódik, és atlasznak is nevezik.
A második nyakcsigolyát, a C2-t, tengelynek nevezik. Ez tartalmazza a dens axis fogát, amely lehetővé teszi a fej fel-le lengését.

Az első két csigolya között nincsenek porckorongok.
A C2-C3-tól az L5 és S1 csigolyákig helyezkednek el. 23-as számuk van.

A csigolyákhoz hasonlóan a porckorongok is különböző méretűek. A nyaki régióban kisebbek, az ágyéki régióban pedig szélesebbek. Ugyanis az ágyéki régióban történik a gerinc legnagyobb statikus és dinamikus túlterhelése.

2. A csigolyaív

A csigolyaív két porckorongból áll. Ezek a csigolyatestből a pedikulákon keresztül lépnek ki. A pedikulákat szaknyelven pedikuláknak nevezik.

A két porckorong ezután a csigolyatestből oldalirányban halad ki. Ezek alkotják a csigolyaforamentumot (vertebralis foramen) és a többi csigolyával együtt a csigolyacsatornát (vertebralis canalis).

A gerinccsatornán halad át a gerincvelő.

A gerincvelő az agytól a C1 csigolyától körülbelül a második ágyékcsigolyáig fut. Az L2-nél egy idegcsomó, az úgynevezett cauda equina vagy lófarok elválik a gerincvelőtől.

3. A csigolya nyúlványai

A csigolyaizomzat a csigolyaívtől elválik. Ezek kötik össze a csigolyákat, és részt vesznek a mozgásban, akárcsak a porckorong.

A processusoknak több típusa ismert, nevezetesen:

1. a gerincvelői nyúlvány
   • a processus spinosus
   • a csigolyaívből közvetlenül hátrafelé lép ki.
   • csak egy van
   • a háton a bőr alatt tapintható.
   • összeköti az izmok és az inak kapcsolódási pontjait.
2. harántnyúlvány
   • processus transversi
   • páros processus
   • izomín
   • a mellkasi gerincszakaszban a borda ínja
3. ízületi nyúlvány
   • processus articulares
   • páros processus
   • a csigolyaív alapja mögötti ponton
   • a csigolyák csuklóízületei - fakultatív ízületek
   • porcot tartalmaznak

Csigolyaközi ízületek - facet-ízületek

A csigolyaközi ízületek, latinul articulatio intervertebrales, a csigolyák között képeznek mozgó kapcsolatot. Lehetővé teszik a mozgást, de korlátozzák is azt, hogy a gerinc bizonyos mozgástartományát fenntartsák.

Facettaízületek, latinul articulationes zygapophysiales = articulationes intervertebrales.

A facet-ízületek lehetővé teszik a mozgást + meghatározzák a szegmensek adott mozgástartományát. Stabilizáló komponenst is képeznek. A mozgás korlátozása és a gerinc stabilizálása megakadályozza a gerinc túlzott hajlítását.

Két fazettaízület + porckorong = háromízületi komplexum.

Elöl csigolyaközi porckorong, hátul pedig egy pár fazettaízület egy szegmensben.
Ez a kapcsolat egyszerre mozgékony és merev. Lehetővé teszi a gerinc hajlítását és elfordulását.

A facet-ízületek porcot, ízületi folyadékot és ízületi tokot tartalmaznak. Az ízületek közötti tér mérete körülbelül 1-2 milliliter ízületi folyadék befogadására alkalmas.

A C2 és S1 csigolyaszintek között helyezkednek el.

Az egyik helyen bekövetkező kóros változások hatással vannak a másik helyre. Kölcsönhatásban vannak, hogy a mechanikai változásokat az egész szegmensre továbbítsák.

A porckorong sérülése negatívan hat a fakultatív ízületre és fordítva.

A facet-ízület területe gazdagon innervált. Az idegrostok különböző panaszok esetén a fájdalom forrása.

A facet-ízületek idegellátása:
Az ideggyökér hátsó ága (ramus dorsalis) (amely a gerincvelőből ered, mint gerincvelői ideg), amelyből a ramus medialis (középső ág) ágazik ki.
A középső ág egyik ága érzékenyen innerválja mind a felső, mind az alsó ízületet.

Ezen idegellátás helyének anatómiai ismerete fontos diagnosztikai és terápiás jelentőséggel bír.

Ezért a facet-szindróma...

A facet-szindróma tehát olyan tünetek összessége, amelyek alapja az ezen apró csigolyaközi ízületi felületek közelében lévő idegvégződések irritációja.

A fájdalom eredhet egy vagy több facet-ízületből.

Az ízületi tokból, a kötőporc-burkolatból vagy a közeli lágy struktúrákból ered. Az okok és a megnyilvánulások sokfélék és egyénileg változóak lehetnek.

A facet-szindróma azonban összetéveszthető más betegségekkel. Ezért a hosszú távú gerincfájdalom esetén fontos a szakorvosi vizsgálat.

A facet-szindróma oka a csigolyaközi ízületben lévő idegvégződések mechanikus vagy gyulladásos irritációja.

Gyulladásos irritáció =
biokémiai és immunrendszeri változások a sejtek károsodása, sérülése miatt,
nem fertőzés miatt.

A facet-szindróma a fiatal populációban is előfordul.
Elsősorban a csigolyaközi ízületek túlzott terhelés miatti túlterhelése. A forrás lehet fizikai vagy sporttevékenység (nagy vagy ütőerő kifejtését igénylő sportok, hirtelen mozgás- és helyzetváltozásokkal).

Túlterhelés = az ízületek mikrotraumatizálódása.

Gyakrabban fordul elő a szervezet öregedése során kialakuló degeneratív elváltozások következtében. Vagyis ez a szindróma idősebb embereknél is előfordul.

Ebben az összefüggésben a csigolyaközi ízületeket érintő degeneratív folyamatot - spondylarthrosisnak nevezzük. A probléma alapja az ízületi felszín folytonosságának megsértése, az ízületi rés beszűkülése, a folyadéktartalom csökkenése, porckárosodás, amelyhez a csontkinövések - osteophyták - kóros növekedése is társul.

A degeneratív folyamatok fiatal korban kezdődnek. 60 éves kor után mindenkinél jelen vannak.

A degeneratív folyamat, gyulladásos elváltozások vagy a facet-ízületek károsodása a porckorong sérülésével, azaz osteochondrosissal jár együtt. A nehézségek eredhetnek synovitisből, ami az ízületi tok gyulladása.

A kockázati tényezők a következők:

• Életkor
• nem, férfiaknál nagyobb arányban
• a homlokízületek irányultsága
• a porckorongok degeneratív elváltozásai
• fizikai túlterhelés
• elhízás
• hibás testtartás
• hosszan tartó egyoldalú terhelés (munkakörnyezet)
• gerincsérülések
• nem megfelelő táplálkozás
• dohányzás

A facet-szindróma esetében gondolni kell a reumatikus és autoimmun betegségek korai szakaszára is, mint például az axiális spondylarthritis, a Bechterew-kór, a rheumatoid vagy a psoriasis arthritis.

Egyéb okok közé tartozik a spondylolisthesis és a spondylolysis isztmikus diszkontinuitással. Két csigolya elmozdulása által okozott betegségállapot. Főként az L4-L5 szintjén és fiatalokban fordul elő.

Ritkább oka a szinoviális ciszta vagy szeptikus fertőző állapot.

Cisztákat írtak le spondyloarthrosisban. Idegnyomást és kapcsolódó radiculopathiát is okozhatnak. Fertőző betegség másodlagos spondylodiscitis (a csigolyák és a porckorongok gyulladása), amikor a baktériumok vérrel terjednek, ritkábban a gerinc tuberkulózisában.

Az okok összefoglalása:

1. Degeneratív folyamat
   • osteochondrosis
   • spondylarthrosis
2. spondylolisthesis és spondylolysis
3. a gerinc túlzott túlterhelése, sportolás, fizikai aktivitás
4. spondylartritisz (autoimmun betegség)
5. sérülés
6. ritkábban
   • ízületi ciszta
   • fertőzések

A facet-szindróma fájdalomban nyilvánul meg. Lehet nyugalmi, reggeli, kezdődő (hosszan tartó inaktivitás után kezdetben mozgás után). A fájdalom elsősorban a test hajlításával fokozódik.

A legnagyobb terhelés a facet-ízületekre a gerinc nyújtása során a hajlítás során
és a gerinc oldalirányú billentése során jelentkezik.

Sugárzó fájdalom is előfordulhat.

Ez az ágyéki facet-szindrómában a glutealis régióba - fenékbe, a csípőbe, az ágyékon keresztül az alsó lábszárba, a combon keresztül (külső rész és hátsó felület) egészen a térd szintjéig terjed. Hasi és medencei fájdalomról is beszámolnak.

Ezek a panaszok az isiászra emlékeztetnek.

A nyaki facettszindróma
esetén a fájdalom a nyakról a vállakra, lapockákra és felfelé a fejbe terjed.

Kellemetlen érzések, például bizsergés vagy bizsergés (paresztézia) társulhat hozzá. A terjedés jellege azonban pszeudoradikuláris. Ez azt jelenti, hogy nem élesen körülírt, és nem kísérik hallászavarok vagy izomgyengeség.

Ezenkívül.

A gerinc ezen szakaszán fokozott izomfeszülés, a paravertebralis (gerincvelői) izmok görcsössége és a mozgékonyság korlátozottsága jelentkezik, hasonlóan az akut lumbágóhoz.

A fájdalom enyhülését a hanyattfekvés biztosítja. A fizikai aktivitás is enyhíti. A fájdalom lehet egy- vagy kétoldali.

Facet-szindróma - tipikus tünetegyüttes:

• Hónapoktól évekig tartó tartós hátfájás.
• a fájdalom tompa vagy égő
• a probléma fokozatos kialakulása
  • visszatérő fájdalomrohamokkal
  • tartós fájdalom utána
• a gerinc reggeli merevsége
  • reggeli fájdalom
  • fájdalom inaktivitáskor
• izomgörcsök, fokozott feszültség
• indulási fájdalom a lazításhoz
• a fájdalom intenzitásának növekedése
  • a törzs csavarásakor
    • a hajlításból való lassabb kinyúlás
  • törzsforgatás során
  • a probléma helyén történő tapintáskor
• javulás az előrehajlásban
  • javulás fizikai aktivitással
    • óvakodjunk a túlterheléstől, ez növeli a probléma intenzitását.
• fájdalmas lépcsőn járás
• éjszakai fájdalom helyzetváltoztatáskor
  • alvásból való felébredés
• hideg hatására súlyosbodó fájdalom
  • hasonlóképpen meteoszenzitivitás van jelen - az időjárás hatása
• a fájdalmat enyhíti a száraz meleg
• a fájdalom a végtagokra terjed
• a szenvedő pszichoszociális terhelése

A diagnózis alapja az anamnézis. Az orvos részletes információkat kap a fájdalomról, annak eredetéről, terjedéséről, a fájdalomcsillapítás mechanizmusairól és egyebekről.

Ezt követi a fizikális vizsgálat, ez magában foglalja a látásvizsgálatot (mindkét oldalról és különböző pozíciókban), a tapintást, a gerinc állapotának felmérését, a testtartást, a járást, a hajlítást, a behajlást.

Fontos a röntgen, a CT és a mágneses rezonanciás képalkotás. Ezek a képalkotó eljárások feltárhatják a jelenlévő szerkezeti változásokat, és a differenciáldiagnosztikában (a nehézség valódi okának feltárása) is felhasználhatók.

Azonban egyik módszer sem ad 100%-os diagnózist. Ezért beavatkozási módszer következik.

A diagnosztikus és terápiás módszer a facet-blokád - a facet-ízületet innerváló medialis ág szelektív blokkolása.

Ennek során helyileg ható érzéstelenítőt fecskendeznek az idegnek az ízülethez közeli területére. Az eljárást ultrahang- vagy CT-ellenőrzés mellett végzik.

A gyógyszer beadása enyhítő hatású.

A fájdalom állapotát a következő napon, majd a következő 14 napon keresztül figyelemmel kísérik. Az érintett személy naplóban rögzíti a fejlődést, amelyet az orvos értékel.

Ha a fájdalom több mint 75%-kal enyhült, akkor facet-szindrómáról van szó. Ha a blokádnak nem volt hatása, akkor más betegséget kell keresni. A facet-blokád alkalmazása több ülésen keresztül történik, egy eljárásnak nincs diagnosztikai szintje.

A betegség lefolyása egyéni, és függ a kiváltó októl és a károsodás mértékétől is.

Először ismétlődő rokkantsági rohamok jelentkezhetnek. Ezek hónapokon keresztül ismétlődnek. Az évek során a rendellenesség állandósulhat.

Fokozza őket a hason fekvő helyzet és a törzs forgása, a hosszabb mozgásszegény időszakok. Jellemzőek a reggeli és a kezdődő fájdalmak - fájdalom a felkavarodásig.

A szenvedő felébredhet alvásból, mert a helyzetváltoztatáskor fokozódik az intenzitás. A lépcsőn járás problémás, és a gerinc túlzott terhelése bizonyos tevékenységek és sportok során kockázatos.

Pszeudoradikuláris terjedés van, amely nem jól körülhatárolt. A nyakból a fejre, a vállakra vagy a lapockákra. A csípő esetében a fenékre, az ágyékra, a combokra a térdre, nem alatta. A fájdalom kisugározhat a hasba és a medencébe.

A hát izmai feszesek, összehúzódnak, ezért a gerinc érintett területének mozgékonysága csökken.

Enyhülést hoz a helyzetváltoztatás, az ülésből az állásba, a fizikai aktivitás. Ugyanez igaz a fekvő helyzetben is.

Fontos a megelőzés és az egészséges életmód

A kulcs a gerincproblémák megelőzése, már gyermekkorban.

A megelőző intézkedések közé tartoznak:

• elegendő testmozgás
• megfelelő testmozgás
• a gerinc és a törzsizmok (amelyek a has, a rekeszizom, a medencefenék és a gerinc izmai, valamint a mély stabilizáló rendszer) mozgékonyságának javítása
• a gerinc stabilizációjára is hatással van
• helyes testtartásra tanít
• csökkenti az inaktivitást
  • ülő életmód
• megfelelő matrac, matrac és párna
• munkaergonómia
  • ülés, állás és munkapozíció
  • gyakoribb helyváltoztatás
• figyelem a teher emelésénél és cipelésénél
• rendszeres gyaloglás
• a testsúly megtartása és ésszerű súlycsökkentés túlsúlyos és elhízott személyek esetében
• kiegyensúlyozott étrend, elegendő vitamin és ásványi anyag

Olvassa el a következő cikkeket is:
Alapvető tápanyagok
Mediterrán típusú étrend
Fogyás és étrend

Látogasson vissza az iskolába, és válasszon megfelelő testmozgást, például tánc, úszás, kerékpározás, sífutás, korcsolyázás, futás, nordic walking, lovaglás, SM rendszer, gyógytorna, nyújtás, pilates, jóga.

Ne feledje, hogy a hétköznapi gyaloglás fontos.