Divertikulózis és divertikulitisz: mik az okai és tünetei? + Kezelés

A divertikulózis olyan betegség, amikor a vastagbélben a bélfal vagy a bél más üreges szervének vagy részének kiemelkedése van jelen. Ezt divertikulumnak nevezik.

A bélben egy vagy több divertikulum is kialakulhat. Bármelyik részen kialakulhatnak. A leggyakoribb azonban a vastagbélben és a vastagbél bal oldali részében, mielőtt a végbélbe (a szigmabélbe) torkollik.

A divertikulum a következőkre oszlik:

• a jobb oldali divertikulum, amely a bélfal minden rétegét tartalmazza
• hamis vagy ál-divertikulum, amely a bélfalnak csak néhány rétegéből áll

A valódi diverticulum ritka. A legtöbb esetben pszeudodiverticulumról van szó. A vastagbélfal egy része a meggyengült izomréteg fölé domborodik.

A betegség másik elnevezése szintén divertikuláris betegség vagy a vastagbél, azaz a vastagbél divertikulózisa. Ennek a betegségnek különböző stádiumai vannak. Van egy tünetmentes (aszimptomatikus) szakasza, amelyet tünetmentes, tünetmentes divertikulózisnak is neveznek.

Egy másik példa a szövődményes, tünetes divertikulózis. Az előbbi a legtöbb esetben véletlenszerűen, a bél vizsgálata során derül ki. A divertikulózis szövődményei közé tartozhatnak a különböző nehézségek, mint például:

• elhúzódó hasi fájdalom, különösen a bal alsó kvadránsban.
• vérzés
• akut divertikulitis
• székelési zavarok
• a testhőmérséklet emelkedése
• hányás

A divertikulózis szövődménye ebben az esetben a heveny baloldali divertikulitis. A nem szövődményes divertikulitisre a divertikulum gyulladása jellemző, ahol nincs perforáció - repedés. A szövődményes divertikulitis perforációval, azaz a bélfal felszakadásával jár.

Ezt követően tályog vagy sipoly alakul ki.

A tályog egy körülírt gyulladásos lerakódás. A sipoly a bélnek egy másik, szomszédos szervvel való kóros összeköttetése. Gyakran a bélnek a hólyaggal való összeköttetése alakul ki. Ismételt gyulladás esetén szűkület, azaz a bél elzáródása, elzáródása alakulhat ki.

A divertikulózis 30 éves kor alatt ritkábban fordul elő. 40 éves kor után előfordulása körülbelül 10 százalék, 60 éves kor felett pedig 50 százalék. 80 éves kor felett előfordulása nemtől függetlenül megközelíti a 100 százalékot. A divertikulózis kialakulhat a nyelőcsőben, a gyomorban vagy a vékonybélben. Leggyakoribb azonban a vastagbélben és annak nyelőcsőszakaszában.

A jelentések szerint a divertikulózis eseteinek körülbelül 25%-a akut divertikulitisszel szövődik.

A vastagbél és annak részei

A vastagbél latin nevén intestinum crassum, más néven vastagbél. A vékonybélből folytatódik, és körülbelül 1,5 méter hosszú lehet. A vastagbél nyálkahártyája nem termel, azaz nem képez új anyagokat. Elsősorban a víz visszaszívására (felszívódására) szolgál.

A vastagbél szélessége körülbelül 4-8 cm között mozog.

A vékonybélből a vékonybélbe kerülnek az emésztetlen ételmaradékok, az epefestékek, a bél magasabb részeiből kivált sejtek, valamint a víz. Ezt követően a bélben erjesztő és rothasztó baktériumok hatnak ezekre a tartalmakra (chymus). Ezek tovább bomlanak, amíg székletté nem válnak.

E folyamat során bélgázok keletkeznek, mint például metán, szén-dioxid, ammónia vagy fenol.

A táblázat a vastagbél részeit mutatja, ahogyan azok egymást követik

A divertikulum a bél falának kidudorodása. Leggyakrabban a bélfal egy része a meggyengült izomzaton keresztül elmozdul. Ez különösen a nyelőcső villiben fordul elő. Hogy miért alakulnak ki ezek a kidudorodások, nem teljesen tisztázott.

Úgy gondolják, hogy a fő ok a bél gyengült rétege és az azon belüli megnövekedett nyomás. Ide tartozik például az a terület, ahol a bélfalon keresztül az erek belépnek, de az izomkötegek közötti tér is. A divertikulák kockázati tényezői közé tartoznak:

• fokozott nyomás a bélben a megerőltetett széklet vagy székrekedés következtében
• a bélfal, különösen az izomréteg gyengülése
• idősebb kor, 40 év felett
• rosthiány az étrendben, ezért nehézkes a székletürítés

A divertikulózis gyakran, az esetek 25 százalékában akut divertikulitisz alakul ki. Ez a bél gyulladása, amely lehet szövődménymentes, a bélfal károsodása nélkül. Súlyosabb esetekben azonban szövődményes divertikulitiszről van szó.

Ezt a bélfal perforációja (átszakadása) jellemzi.

A bél perforációja mellett tályog vagy sipoly is kialakulhat. A bél szűkületétől a bél elzáródásáig (obstrukciójáig) terjedő szűkület az ismételt gyulladás következménye. A gyulladásos szövődmény oka nem pontosan magyarázható. Elsősorban kombinációként magyarázzák:

1. Kóros bélfal
2. a bél csökkent motilitása (mozgékonysága)
3. fokozott nyomás a bélben
4. a bél mikroflóra zavara.

A divertikulózis és divertikulitisz előfordulását befolyásolják még:

• életmód, mozgáshiány
• dohányzás
• alkohol
• elhízás
• diéta
• gyógyszerek, például kortikoszteroidok, kemoterápiás gyógyszerek, nem-szteroid antiphlogisztikumok

A fejlett országokban a divertikulózis fokozott előfordulása elsősorban az étrend helytelen összetételének tulajdonítható, amely kevesebb zöldséget, gyümölcsöt, gabonafélét és több húst tartalmaz, és így alacsony a rosttartalma. Ennek következtében székrekedés lép fel, valamint székelési nehézség.

A legtöbb esetben a divertikulózis tünetmentes, azaz nincsenek tünetei. Ilyenkor tünetmentes, szövődménymentes divertikulózisnak nevezik.

Az esetek körülbelül 25%-a azonban szövődményes, tünetes divertikulózissá alakul.

A szövődmény a heveny bal oldali divertikulitis. Ezt tovább differenciáljuk szövődménymentes és szövődményesre. És az egyéb tünetek is ennek megfelelően jelentkeznek. A szövődménymentesben egy vagy több divertikulum gyulladása van.

A bélfal nem sérül.

A szövődményes formára jellemző a bélfal felszakadása, azaz perforációja. Más esetekben tályog vagy sipoly alakul ki. A gyógyulás és a gyógyulás után visszatérő gyulladás lép fel, amely a bél szűkületét (stenosis) vagy akár elzáródását is okozhatja.

Ez akut hasi epizódot eredményez.

A tünetek közé tartoznak:

• hasi merevség érzése
• görcsös hasi fájdalom, különösen a bal alsó részen, amely a lágyékba vagy a hátba is benyomulhat.
• a fájdalom súlyosbodása mozgásra
• fokozott érzékenység tapintásra
• székelési zavar, amely székrekedést vagy akár hasmenést is jelenthet.
• teltségérzet
• puffadás vagy felfúvódás
• a testhőmérséklet emelkedése, hidegrázás
• hányás
• vérzés és friss vér megtalálása a székletben, amit enterorrhagiának nevezünk.
• a probléma nagymértékben súlyosbodik, ha a divertikulum megreped, és a béltartalom a hasüregbe ürül.
• a hashártyagyulladás, az életveszélyes hashártyagyulladás kockázata
  • súlyos hasi fájdalom
  • kemény, lapos has
  • a gázok távozásának megszűnése
  • hideg verejtékezés
  • láz
  • szapora szív- és légzésszám
  • vérnyomáscsökkenés és sokk kialakulása
  • halálozás veszélye

A diverticulitis előfordulási aránya a divertikulózisos esetek 10-30 százalékát teszi ki. Nagyon gyakran, az esetek 4-20 százalékában fisztula, a bél és egy másik szerv kóros összeköttetése található. A bél falának valamelyik szomszédos szervbe, leggyakrabban a húgyhólyagba való átszakadása történik.

A sipolyok 65%-a a bél és a húgyhólyag között van
25%-a a bél és a hüvely
3%-a a méh
közötti kapcsolat. Körülbelül 1%-ot képvisel a bél-bőr sipoly.

A diagnózis a fennálló tünetektől függ. Mivel a divertikulózis tünetmentes, a diagnózis általában a bél vizsgálata során véletlenszerűen kerül felállításra. Akut divertikulitisz esetén a diagnózis a klinikai képen, a fizikális vizsgálaton és a kórtörténeten alapul.

Ezt követően laboratóriumi vérvizsgálatokat is végeznek. A fehérvérsejtszám és a CRP-szint emelkedik, a szérum CRP-szintje 50 mg/liter felett van. A képalkotó módszerek közé tartozik az USG, a CT vagy az MRI. A divertikulitis akut fázisában a kolonoszkópia nem ajánlott, elsősorban a szövődmények kockázata miatt.

A tünetek megjelenése és a nehézségek súlyossága nyilvánvalóan befolyásolja a szövődmények előfordulását. A diagnózis felállításakor fontos kizárni más gyulladásos bélbetegségeket, amelyek hasonló tünetekkel járhatnak. Minden esetben nagyon fontos a szakorvosi vizsgálat és a divertikulitis korai diagnózisa.

A diverticulum jelenléte külsőleg nem feltétlenül bizonyítható. Szövődmény esetén a hasi fájdalomhoz keményedési érzés társul. Kezdetben teltségérzet és puffadás is társul.

A divertikulumok leggyakoribb helye a nyelőcső vastagbél, amely a has bal alsó kvadránsában található. Ez az a terület is, ahol fájdalom vagy érintésre jelentkező irritáció jelentkezik.

A fájdalom görcsös és intenzív. Mozgás hatására súlyosbodik. A nehézséget székelés kíséri, székrekedés vagy hasmenés formájában. Divertikulitisben a nehézség mértékétől függ a nehézség mértéke is. A fájdalom és az egyéb tünetek fokozódnak, ha a divertikulum megreped. Ezt követően hashártyagyulladás és akut hasi epizód léphet fel.

Alternatívaként tályog alakul ki, amely körülírt gyulladásos lerakódás, amely külsőleg tapintható lehet. A szövődmények másik típusa a szomszédos szervek kóros kapcsolatának kialakulása a béllel.

Ebből társuló szövődmények adódnak. A bélbe történő vérzés is előfordul ebben a betegségben. Ezt a székletben lévő friss vér jelenléte jellemzi.

Gyakran visszatérő gyulladások esetén a bél szűkülete, sőt elzáródása is előfordulhat. Ha a problémák továbbra is fennállnak, természetesen rendkívül fontos, hogy szakszerű segítséget és időben kezelést kérjünk.

Mi ajánlott divertikulózis esetén?

Ennél a betegségnél is fontos a problémák kialakulásának és a visszatérő gyulladások megelőzése. Az életmódváltás, a fizikai aktivitás és az étkezési szokások megváltoztatása, az étrend tartalmának megváltoztatásával természetesen hatással van.

Divertikulózisra vonatkozó ajánlások áttekinthető táblázatban