A depressziós zavar kezelése, depresszió: gyógyítható-e? + Pszichoterápia
A depressziós epizód terápiája szakaszosan történik.
Az első, akutabb fázis sikeres kezelése után a beteg fenntartó kezelésre tér át. Egy ilyen kezeléssel megelőzhető a depresszió gyakori és korai kiújulása, azaz a betegség akut fázisának visszatérése.
A terápiás stratégia nem különbözik aszerint, hogy a depresszió enyhe, közepesen súlyos vagy súlyos.
Inkább a depresszió tüneteit, a beteg személyiségét, életkorát, társbetegségeit és a mellékhatások előfordulását veszik figyelembe.
A depresszió kezelési tervének fázisait felsorolják. Gyakran azonban a fázisok közötti határok elmosódnak:
- A kezelés akut fázisa - Ez egy 6-12 hetes időszak a remisszió eléréséig.
- Folytatódó kezelési fázis - Ez legalább 1 évig tart.
- Fenntartó fázis - Ezt nevezik timoprofilaxisnak is. 5 év után abbahagyható.
- A betegség teljes remissziója
Az egyes kezelési fázisok fenti hosszának betartásával a visszaesés kockázata akár 70-80%-kal is csökkenthető.
A legtöbb antidepresszánst pszichiáter szakorvos jelzi, írja fel és ellenőrzi a hatékonyságot.
A felnőtt háziorvos triciklikus (TCA) és tetraciklikus (TeCA) antidepresszánsokat és szelektív szerotonin visszavétel gátlókat (SSRI) írhat fel.
Monoamin-újrafelvétel-gátlók (timoleptikumok)
A gyógyszerek e széles csoportjába tartoznak a triciklikus (TCA) és a tetraciklikus (TeCA) antidepresszánsok. Fő hatásuk a neurotranszmitterek, különösen a szerotonin, a noradrenalin és a dopamin újrafelvételének nem szelektív gátlása. Az első antidepresszánsok közé tartoznak.
Az 1930-as években a depresszió kezelésére szolgáló kezelések listájának élén álltak. A modern orvoslásban inkább második választásnak számítanak az SSRI-k után.
1. generációs timoleptikumok
Ide tartoznak az aktiváló triciklikus antidepresszánsok. Fő képviselőik a nortriptilin és a dosulepin. Noradrenalin- és dopaminvisszavétel-gátlóként hatnak, de nem alkalmasak a depresszió akut fázisának kezelésére.
Terápiás hatásuk a hangulatjavítás és a gondolkodás tisztázása. Az öngyilkossági gondolatok fokozott kockázatával járnak. Olyan depressziós betegek számára alkalmasak, akiknél nem diagnosztizáltak öngyilkossági gondolatokat.
2. generációs timoleptikumok
Az antidepresszánsok ezen csoportjának előnye, hogy az előző csoporthoz képest gyengébb antikolinerg hatásúak. Ezért alkalmasabbak polimorbid és idős betegek számára is. E gyógyszercsoport képviselői a dibenzepin, a maprotilin, a mianserin, a viloxazin és a trazodon.
A mellékhatások gyakran a várt terápiás hatás előtt jelentkeznek. Ezek közé tartozik a xerostómia (szájszárazság), látásélesség-zavarok, vizelési zavarok, székrekedés és szapora szívverés (tachycardia). Ritkábban szédülés, dezorientáció, zavartság, álmosság és hipotenzió is előfordulhat.
3. generációs timoleptikumok
Ebbe a csoportba tartoznak a leggyakrabban alkalmazott antidepresszánsok. A hatásmechanizmus a három monoamin közül csak az egyiknek a visszavételének gátlása.
Vagy a szerotonin (SARI, SSRI), vagy a noradrenalin (NARI), vagy csak a dopamin (DARI) visszavételét gátolják.
Szelektív szerotonin visszavétel gátlók (SSRI-k)
Ezek az elsőszámú antidepresszánsok. Olyan gyógyszerek tartoznak ide, mint a citalopram, az eszcitalopram, a fluoxetin, a fluvoxamin, a paroxetin és a szertralin.
Egyik előnyük, hogy terhességben is alkalmazhatók. Teratogén hatásuk, azaz a magzatkárosodás kockázata alacsony.
Hátrányuk, hogy a kezeletlen pajzsmirigy alulműködésben szenvedő betegek ellenállóak az SSRI-kezeléssel szemben.
Szerotonin antagonisták és újrafelvétel-gátlók (SARI-k)
Ezek kettős szerotoninhatással rendelkező antidepresszánsok. Blokkolják a szerotoninreceptorokat és gátolják a szerotonin visszavételét is. E csoport képviselője a trazodon, amely szedatív hatású és a szorongást is ellensúlyozza.
Szelektív noradrenalin-visszavétel-gátlók (NARI-k)
Az antidepresszánsok e csoportjában a fő képviselő gyógyszer a reboxetin. Serkentő hatású. Javítja az olyan tüneteket, mint az érdektelenség, a demotiváció és a depresszió. Előnye, hogy nem hat nyugtatóként, ezért nem depressziós.
A gyógyszerkölcsönhatások szempontjából nagyon biztonságos gyógyszer. Nem veszélyes az esetleges túladagolás esetén.
4. generációs timoleptikumok
Ide tartoznak a kettős hatású antidepresszánsok. Hatásmechanizmusuk a szerotonin és a noradrenalin visszavételének gátlása (SNRI-k). A második csoportba a dopamin és a noradrenalin visszavételének gátlói (DNRI-k) tartoznak.
Az SNRI csoportba tartozik a venlafaxin és a milnacipran. Ezek viszonylag modern antidepresszánsok. A venlafaxin nagy előnye, hogy terápiás hatása gyorsan, 1 héten belül jelentkezik.
Az antidepresszáns gyors hatása javítja a beteg együttműködését, és így növeli a betegség teljes remissziójának esélyét.
A receptorokra közvetlenül ható antidepresszánsok
A mianserin antidepresszáns hatása mellett anxiolitikus (szorongásoldó), szedatív (álmatlanság elleni) és analgetikus (fájdalomcsillapító) hatással is rendelkezik.
SSRI-ket szedő betegeknél szexuális diszfunkció léphet fel. A mianserin javíthatja ezt a rendellenességet.
A mitranzapin szintén kettős hatású, de nem hat a fájdalom ellen, mint a mianserin.
Biológiai lebomlást gátló szerek
Ide tartoznak az olyan antidepresszánsok, mint a tranylcypromin vagy a moclobemid. Enyhe és atipikus depresszió esetén javallottak. Kevesebb mellékhatásuk van, mint a triciklikus antidepresszánsoknak.
A transzilcipromin nem ajánlott alkoholfüggő betegeknél, Parkinson-kórban szenvedő betegeknél és 65 év feletti személyeknél.
A moklobemid viszont nagyon hatékony az idősek depressziójára. Javítja a kognitív funkciókat és a gondolkodás tisztaságát.
Pszichoterápia és támogató pszichoterápia
A pszichoterápia a depresszió kezelésének szerves részét képezi.
Sem a betegeknek, sem a terapeutáknak nem szabad alábecsülniük a bizalmas beszélgetés pozitív hatását. A beteg egy elfogulatlan személlyel beszélgethet, és így elengedheti a nehéz gondolatokat.
A pszichoterápiának legalább 6-8 hétig, ideális esetben akár 4 hónapig is tartania kell a rendszeres üléseken, amíg a depresszió tünetei javulnak.
A legújabb tanulmányok egyértelműen megerősítik, hogy a legjobb kezelési hatás akkor érhető el, ha a pszichoterápiát és az antidepresszánsokat kombinálják.
A pszichoterápiát támogatja a depressziós betegnek a szerettei és a környezete által nyújtott támogatás.
A depressziós betegnek kedvességre, megértésre, meghallgatásra, a reális célok elérésére való bátorításra és a fejlődésében elért minden siker elismerésére van szüksége.