Dadogás, dadogás: mik az okai?

A dadogás olyan beszédzavar, amelyben a beszéd folyékonysága megszakad egyes szótagok vagy szavak önkéntelen ismétlésével.

A beszédmegszakításokat szünetek kísérhetik, amelyekben a személy képtelen hangot kiadni. Ezeket a szüneteket beszédblokkoknak is nevezik.

Bár a dadogás nem viselkedési vagy érzelmi zavar, mégis ebbe a kategóriába tartozik.

Ez egy súlyos beszédzavar. Jelentős problémákat okoz az egyén személyes életében, a társadalomban, az iskolában és a munkahelyen.

A dadogás esetében nem szellemi fogyatékosságról van szó. A dadogó egyén agya teljesen normálisan működik.

A dadogás első jelei gyakran már 3-5 éves óvodáskorban megjelennek. Az előfordulási gyakoriság nagyobb a fiúknál.

A gyermekek 90%-ánál a dadogás 4 éves kor előtt jelentkezik.

A környezet, amelyben a gyermek felnő, különösen a család, jelentős szerepet játszik e rendellenesség kialakulásában és fejlődésében.

Gyakori kiváltó ok a lelki trauma, amely lehet akut vagy hosszú ideig tartó.

Gyakran azonban veleszületett hajlamban is felmerül.

Amikor a dadogás hirtelen megjelenik egy gyermeknél, az általában egy jól körülhatárolható érzelmi élményt jelent. Az élmény általában negatív, de egy erős érzelmi élmény, például egy váratlanul elhatalmasodó jutalom sem kivétel.

A dadogás tudatosságánaknemzetközi napja október 22-én van.

A dadogást a következőkre osztják

Kezdeti (kezdődő), amely óvodáskorú gyermekeknél és az iskolába lépéskor, 5 és 7 éves kor között fordul elő.

Tartós (fix), amely az egész iskolai időszak alatt fennáll, 7 és 13 éves kor között.

Krónikus, amely a serdülőkorban és a felnőttkorban is fennáll, 14 éves kortól.

Az ok lehet fejlődési és neurogén.

A fejlődési okú dadogás már kisgyermekeknél előfordul. Ez a leggyakoribb formák közé tartozik.

A dadogás neurogén oka szerzett, később kezdődik. Idősebb gyermekeknél, fejsérülések, agyvérzés vagy agysérülés után fordul elő.

Okozhatja továbbá drogfogyasztás, gyógyszeres kezelés, pszichológiai és érzelmi trauma.

A dadogás fejlődési oka

• A leggyakoribb ok, az esetek akár 88%-ában, a kedvezőtlen családi körülmények.
• A kommunikációs környezet megváltozása
• Új családtag érkezése és születése
• Lakóhelyváltoztatás
• A gyermeknek a családtól való elszakadása, még ha csak ideiglenesen is, okozhatja ezt az állapotot.
• Félelem

A dadogás okában jelentős szerepet játszik a veleszületett hajlam is, amely valószínűleg súlyos stressz vagy pszichés trauma következménye.

Az öröklődés, kisebb agykárosodás, az agyfejlődés kisebb rendellenességei és a környezet szintén szerepet játszanak.

A dadogás pszichológiai okai

Pszichológiai szempontból a hirtelen fellépő dadogás oka lehet:

• állati támadás
• a gyermek kórházi kezelése
• közeli családtag (szülő, nagyszülő, kedvenc családtag) halála
• autóbaleset
• magasból való leesés
• de egy erős érzelmi élmény is, pl. egy ajándék kicsomagolása

Hogyan előzhető meg a dadogás

• Ne ijesszük meg a gyermeket.
• Ne gyakoroljunk rá nyomást félelemmel, például az ördög érkezésétől.
• Kerülje az olyan helyzetekkel való foglalkozást, amelyek pszichésen érinthetik a gyermeket, és hatással lehetnek rá, pl. sötét szobába zárás, büntetés hideg zuhannyal.
• Ne kényszerítse a gyermeket olyasmire, amitől nagyon fél.
• Ne beszéljen úgy, hogy a gyermek megijedjen. Ne engedje, hogy a gyermek horrorfilmeket nézzen. Kerülje a hirtelen hangos zajokat, amelyek megijeszthetik a gyermeket.

A dadogás kockázati tényezői

• Gyermekkori fejlődési elmaradások
• Genetikai hajlam, ha a dadogás öröklődik a családban.
• Stressz a családban

A dadogás az aktív kommunikáció során jelentkezik, ami koncentráció közben a legsúlyosabb.

A dadogást súlyosbítja az izgalom, a szorongás, a fáradtság, a stressz, a nyomás, a lelki megterhelés, a közönség előtti fellépés, valamint az önértékelés csökkenése.

Olvasás közben sokkal kevésbé hangsúlyos.

A dadogás legkevésbé suttogás vagy éneklés közben fordul elő.

A legtöbb dadogós ember folyékonyan, dadogás nélkül beszél, amikor önmagához beszél, vagy amikor énekel.

A tünetek változóak és a zavar súlyosságától függnek.

• Az enyhe forma az első szótagok vagy mássalhangzók ismétlésében nyilvánul meg, néha nyújtással.
• A mérsékelt formában az elején görcsök, nyújtás és a szótagok ismétlése is előfordul. Néha az arcizmok, a törzs, a karok és a fej mozgása is előfordul.
• A súlyos formában a beszéd zavart szenved, és a szavak elején a görcsök nagyon erősek, olyannyira, hogy már leküzdhetetlenek.

A dadogásnak 3 tünetcsoportja van

beszédzavar - elmosódott beszéd

• A dadogásnál a beszédzavar egy fajtája a következőképpen jelentkezik
  • Szavak ismétlődése - látom az autót, autót látok
  • Szavak ismétlése
  • szótagok ismétlése
  • Szavak egy szótagból álló ismétlése
  • Hosszú szótagok
  • Magánhangzó-hosszabbítás
  • Blokkolás vagy megállás a mondatban - néma szünetek
  • Szünet egy szóban
  • Szófordulatok és mondatjavítások

Túlzott izommunka

• A beszédzavarokat kísérheti
  • Gyors szemhunyorgás
  • Az ajkak remegése
  • Arcrángás
  • fejrándulás
  • Ökölbeszorítás
  • Elpirulás
  • Izzadás

Mentális feszültség

• A következőkkel nyilvánul meg:
  • Belső nyugtalanság
  • Frusztráció
  • Félelem a beszédtől
  • Kerülő kommunikációs viselkedés (hívások, telefonhívások kerülése, inkább SMS-ek vagy e-mailek küldése).

Tónusok, klónok és tonoklónok

A hangok, klónok és tónusok zavarják a komoly kommunikációt.

Ezekhez csatlakoznak

• természetellenes arckifejezések
• fej- és testrándulások, tikek.
• a gyermek szabálytalanul lélegzik, néha görcsök jeleivel együtt.
• arcpír
• izzadás
• szapora pulzus

Gyakran jelentkezik logofóbia, ami a beszédtől való félelem.

A dadogás tüneteivel való kommunikáció során találkozunk:

• A dadogás tónusos formája - Egy szó szótagjának elején jelentkező nyomás formájában nyilvánul meg. A nyomás olyan erős lehet, hogy a szót nem lehet kiejteni.
• Klónikus forma - A szótagok ismétlődésével jellemezhető a szó elején. A súlyos formában az ismétlődés a szó közepén is előfordulhat.
• A tónusos-klónikus forma a leggyakoribb forma, és a tónusos és a klónikus formák kombinációja.

Mi történik a dadogás során?

A dadogás során a légző-, a hangszalag- és az artikulációs izmok akaratlan összehúzódása történik.

A dadogás során van:

Zavaros légzőmozgások

A dadogó egyén aránytalanul pazarolja a kilégzési légáramlást.

A tónusos dadogásban szenvedő személyek egy része kilélegzi a levegőt, mielőtt hangot adna ki, és csak a maradék levegővel fejezi be a szót.

Mások a dadogás közbeni beszéd során a szógát leküzdése közben fújják ki a levegőt.

A gyermekek légzése nyugalomban normális, teljesen fiziológiás. Amint mondani akar valamit, a kilélegzett légáramlatban változás áll be.

Zavarás a fonatórikus mozgásokban

A hangképzés zavara, amely a gége hangképzési mozgásának zavarából ered.

Az erőszakos és görcsös hangtermelés a hangszalagok vérellátása és a nyálkahártya megduzzadása révén károsítja a hangszalagokat, ami egyidejűleg hangképzési zavart okoz.

A dadogás tünetei dióhéjban

• Nehézségek a szavak, mondatok elején
• A szavak, magánhangzók elhúzódása egy szóban
• Magánhangzók, szavak, szótagok ismétlődése
• Szünetek a szavakon belül, amelyek a szó megszakadását okozzák
• Szavak hozzáadása a beszédhez, pl. "khm", a következő szó kiejtési nehézségeire számítva.
• Az arc, a felsőtest túlzott feszültsége vagy mozgása.
• Szorongás beszéd közben
• Képtelenség a hatékony kommunikációra

Példák

• Hangok hozzáadása - ehm, ajaaj...
• Egész szavak ismétlése - alma, alma az asztalon.
• Mondatok ismételgetése - ő - ő 8 éves.
• Szavak cserélgetése mondatban való kommunikáció során - Én voltam... Elmentem...
• Gondolat befejezetlensége - nevet.... nevek elfelejtése

A kezelés megtervezéséhez elengedhetetlen a teljes körű és alapos diagnosztika.

A gyermek olyan vizsgálatokon fog átesni, mint például:

• foniátriai - a hang, a beszéd és a hallás rendellenességeivel foglalkozik.
• logopédia - a kiejtés, a kifejezés, a nyelvi készségek és a beszédértés vizsgálata.
• neurológiai - a neurológiai rendellenességek vizsgálata és diagnosztizálása.
• pszichológiai - a személyiség, az intellektus, a memória, a figyelem vizsgálata.
• egyes esetekben
  • belgyógyászati vizsgálat, amelynek során megállapítják az egyén általános kórtörténetét, egészségi állapotát, valamint korábbi betegségeit, sérüléseit, műtéteit, amelyek dadogást eredményezhettek.
  • rehabilitációs vizsgálat
  • pszichiátriai vizsgálat

A dadogás (beszédzavar) diagnosztizálása és értékelése során a következőket értékelik:

• A dadogás során észlelhető szünetek gyakorisága.
• Minőségileg a szünetek jelei nem fiziológiai tünetekben nyilvánulhatnak meg, mint például görcsök (akaratlan izomösszehúzódások) okozta kényszerszünetek, túlzott beszéderőltetés vagy hallhatóan eltérő beszéd.
• A szünetek lokalizációja
• A szünetek időtartama

A dadogás leggyakrabban 2 és 7 év közötti gyermekeknél fordul elő.

A dadogás az esetek 80-90%-ában 4 év alatti gyermekeknél fordul elő.

A dadogás lassan és fokozatosan fejlődik, vagy hirtelen kezdődhet.

A leggyakoribb megnyilvánulás a kezdeti mássalhangzó fokozatos ismétlése, az első szó ismétlése anélkül, hogy a gyermek észrevenné, hogy ismétli azt.

Idővel a beszédzavar egyre gyakoribbá és zavaróbbá válik.

A dadogás végül a gyermekek 65-85%-ánál megszűnik.

Néha a dadogás krónikussá válik és felnőttkorban is fennáll. Csökkentheti az önbecsülést.

A dadogó személyiségét nagymértékben befolyásolja a dadogás, és gyakran passzivitáshoz és társadalmi elszigetelődéshez vezet.

A beszédblokkok kisebbrendűségi komplexushoz, önutálathoz és depresszióhoz vezethetnek.