Colitis ulcerosa: miért alakul ki, hogyan jelentkezik? Mi segít a kezelésben?

A fekélyes vastagbélgyulladás (más néven colitis ulcerosa) a vastagbél hosszú távú, nem specifikus gyulladásos betegsége.

Egész életen át fennáll.

A vastagbél gyulladása vérzéses-katarros jellegű, a vastagbél nyálkahártyájának esetleges kifekélyesedésével. A vérzés szó vérzést jelent, a katarros szó pedig a nyálkahártya-gyulladás olyan típusára utal, amelyben fokozott mértékben termelődik nyálka.

Autoimmun hátteréből ered, és az oka nem tisztázott.

A fekély a fekélyt jelenti, innen ered a fekélyes vastagbélgyulladás elnevezés.

Elsősorban a vastagbél végbélső részét (végbél, rectum) érinti. Előfordulhat azonban a vastagbél más részein is. Alternatívaként a vastagbél teljes hosszát érintheti.

A gyulladás a nyálkahártya és a nyálkahártya alatti rétegekben található. Nem a bélfal teljes vastagságában, mint a Crohn-betegségben.

A fekélyes vastagbélgyulladást először 1859-ben írta le Samuel Wilks londoni orvos.

Világszerte a betegség előfordulási gyakorisága a jelentések szerint évente 0,5 és 24,5 között mozog 100 000 érintett emberre vetítve. A fejlett országokban, például Észak-Amerikában, Európában és Izraelben magasabbak a számok.

A fekélyes vastagbélgyulladás leggyakrabban 20 és 40, illetve 50 és 60 éves kor között alakul ki. A becslések szerint a betegek mintegy 15%-a 60 év feletti.

A betegség előfordulási gyakorisága a nemek között nagyjából egyenlő, bár egyes források a nők enyhe felülreprezentáltságáról számolnak be.

A vastagbélgyulladás ezen típusának tünetei elsősorban az emésztőrendszerrel kapcsolatosak, nevezetesen hasi fájdalom, hasmenés vagy székletvérzés (enterorrhagia).

Bélrendszeren kívüli szövődmények is jellemzik. Például az ízületeket, a szemet vagy a bőrt érinti. Komoly kockázata a vastagbélrák kialakulása (évekig tartó betegség után) vagy a máj és az epehólyag károsodása.

A fekélyes vastagbélgyulladást autoimmun betegségnek is nevezik. De pontos oka még nem tisztázott.

Különböző kockázati tényezők kombinációjára hivatkoznak.

A fejlett országokban nagyobb a betegség előfordulása. Ez a környezet, az életmód, a csökkent mozgás és az alacsony rostbevitel hatására utal.

Hasonlóképpen a nagyobb mennyiségű finomított cukor és az élelmiszeriparban használt különböző vegyi anyagok bevitele is okolható. A gyógyszeres kezelés, nevezetesen a hormonális fogamzásgátlók vagy a nem szteroid gyulladáscsökkentők használata szintén tényező lehet.

A családi kórtörténet szintén növeli a kockázatot.

Érdekes módon a dohányzásnak védő hatásáról számoltak be. A dohányosok kevésbé veszélyeztetettek. Azt is megállapították, hogy a vakbél eltávolítása után kisebb gyakorisággal fordul elő az embereknél.

Kockázati tényezők és kombinációik, amelyek fekélyes vastagbélgyulladáshoz vezethetnek:

• főként 20 és 40 éves kor között, illetve 50 és 60 éves kor között fordul elő.
• autoimmun hatás, a nyálkahártya-immunitás zavara.
• családi anamnézis és genetikai tényezők (HLA DRB1*0103, MDR1, MY0B9 súlyos vastagbélgyulladás esetén).
• környezeti hatás
  • iparosodás
• életmód
  • kevesebb fizikai aktivitás, mozgásszegény életmód, ülőmunka
  • csökkentett rostbevitel
  • a finomított cukor fokozott bevitele, kémiai adalékanyagok az élelmiszerekben
• gyógyszerek, például hormonális fogamzásgátlók vagy nem-szteroidális antiflógiai szerek használata.

A fekélyes vastagbélgyulladásnak az emésztőrendszerrel kapcsolatos tünetei vannak, mivel a gyulladás a beleket érinti.

Általános rossz közérzettel és különböző bélrendszeren kívüli tünetekkel jár. A betegség hosszú távú (krónikus), élethosszig tartó.

Az ilyen típusú vastagbélgyulladásra jellemző egy nehéz időszak, amelyet relapszusnak nevezünk. A relapszust remisszió követi, amely a tünetmentes szakasz megnevezése.

A betegség jellegzetes tünete a vér és nyálka keverékével járó hasmenés.

A fekélyes vastagbélgyulladás enyhe formájára jellemző a hasmenés, amikor a székletben vér és nyálka keveréke van. A gyakorisága 2-3 alkalommal lehet a nap folyamán. És különösen reggel.

Jellemző a teneszmusz, ami fájdalmas székletürítési kényszer. Ezt követi egy kis mennyiségű széklet kiürülése és a végbél hiányos, hiányos kiürülésének érzése.

Ezek a tünetek a vastagbél végére, a végbélre is jellemzőek.

A súlyos formára jellemző a vizes és véres széklet, akár naponta 10 alkalommal is. Fájdalmas székletürítési késztetéssel jár. A hasi fájdalom a székletürítés idején kívül is jelen van. A has puffadt, a testhőmérséklet emelkedik.

A tömeges vérzés vérszegénységet, gyengeséget, sápadtságot, tachycardiát okoz. A személy veszít a súlyából, és fennáll a belső bomlás veszélye.

Ezt a formát fulmináns ulcerózisnak is nevezik.

Kezelése kórházi kezelést, infúziós terápiát és vérátömlesztést is igényel.

A fekélyes vastagbélgyulladást a vastagbél érintettségének helye és mértéke szerint osztályozzák:

1. disztális vastagbélgyulladás
   • proktitisz, amely a végbélnyílást vagy a végbelet érinti (20%).
   • proctosigmoid, amely a rectosigmát - a végbelet és a nyelőcsövet - érinti (35%).
2. bal oldali vastagbélgyulladás, amely a bél bal oldalát vagy a vastagbél leszálló részét érinti (20 %).
3. pancolitis, amely az egész bélrendszer érintettségére utal (15 %).

A betegségeket a gyakoriság alapján osztályozzák:

• krónikus, visszaeső-kiújuló kórfolyamat, évente egy epizóddal.
• krónikus, szakaszos lefolyású, ha évente több mint egy epizód jelentkezik.
• krónikus perzisztens lefolyás, folyamatos aktivitással
• fulmináns lefolyás a legsúlyosabb típus

A táblázat a Truel és Witts szerinti besorolást tartalmazza.

A gyomor-bélrendszeri problémák mellett a colitis ulcerosa extraintestinalis tünetek és szövődmények is jellemzik.

A vérzés vérszegénységet okozhat, amelyet gyengeség és fáradtság követ. A táblázatban látható egyéb problémák is társulnak. A testhőmérséklet emelkedik, a szívfrekvencia megnő. Étvágytalanság és fogyás jelentkezik.

A bélrendszeren kívüli panaszok közé tartoznak még:

• bőrmegnyilvánulások, mint például erythema nodosum, afták.
• ízületi, mint például artritisz, Bechterew-kór.
• szemgyulladás, glaukóma
• máj (steatosis), epehólyag (cholangitis).
• tromboembóliás rendellenességek
• szív - billentyűhibák

Súlyos szövődmény a vastagbélrák, amelynek kockázata az idő előrehaladtával nő. 10 év után a kockázat kb. 2%, 50 év betegségtartam után 40%.

Súlyos vastagbélgyulladásban a vastagbél megnagyobbodásából eredő megacolon toxicum is előfordul, fokozott puffadással.

Később fennáll a kockázata annak megrepedésének, a béltartalom kiszivárgásának a bélből és a peritonitis (hashártyagyulladás) kialakulásának, ami életveszélyes.

A gyulladás következtében a bél károsodása, fekélyesedés (ulceratio) következik be. Évek és ismétlődő epizódok után a bélfal hegesedik, a bél megrövidül és áteresztőképessége beszűkül. Az ismétlődő gyulladás sipolyokat eredményez.

A betegség hátrányosan befolyásolja az ember pszichéjét és teljesítményét. A rokkantság a betegség egyik szövődménye.

A betegség diagnózisa a kórtörténet alapján történik. Az érintett személyt gyakori hasmenés, vérzés a végbélnyílásból, valamint hasi fájdalom vagy fogyás zavarja. Az illető sápadt, gyenge, erőtlen.

A fizikális vizsgálat során megfigyelhető a has, a has tapintásakor ellenállás, különösen a bal alhasi részen.

A diagnózis felállításához laboratóriumi vizsgálatokat is végeznek. A gyulladásos markerek emelkedettek, de vérszegénység is jelen van.

A biokémia a belső környezet, az elektrolitok változásait mutathatja ki. A májvizsgálatokat kiegészítik.

Ezenkívül antitesteket mutatnak ki, azaz a pANCA és az ASCA szerológiáját. A bélgyulladás fertőző okát a széklet vizsgálata és a baktériumtenyésztés vagy a mikroszkóposan bizonyított parazita peték jelenléte határozhatja meg.

A fekélyes vastagbélgyulladás diagnózisának legfontosabb része a bél endoszkópos vizsgálata.

Kolonoszkópiát végeznek. Az endoszkópia során látjuk a leleteket és különösen a végbél gyulladásos elváltozásait. És a formától függően a vastagbél többi részét. Az endoszkópia megkülönbözteti a fekélyes vastagbélgyulladást a Crohn-betegségtől is.

Az endoszkópia során anyaggyűjtés is történik. A gyűjtés után következik a szövettani vizsgálat.

Egyéb képalkotó módszerek közé tartozik az US és a CT vagy MRI. Fontos megkülönböztetni a fekélyes vastagbélgyulladást a Crohn-betegségtől.

A táblázat a fekélyes vastagbélgyulladás és a Crohn-betegség diagnózisának különbségeit mutatja be

A betegség lefolyása hosszú távú, egy életen át tart. Leggyakoribb a fiatalabbaknál, 20 és 40 éves kor között. Ezt követően a betegség második megjelenési időszaka jellemzően 50 és 60 éves kor között van.

A fekélyes vastagbélgyulladásra jellemzőek a váltakozó visszaesések és remissziók.

A relapszus az az időszak, amikor a nehézségek jelentkeznek. A remisszió a tünetek későbbi enyhülése. Az, hogy ezek milyen gyakran ismétlődnek, egyéni. Az alapvető megnyilvánulások közé tartozik a nyálkás és véres hasmenés, a fájdalmas vizelési inger, és a fájdalom későbbi enyhülése a vizeletürítés után.

Ez az enyhébb formára jellemző.

A súlyosabb formákra jellemző a székletürítésen kívüli hasi fájdalom, valamint a vérzés nagyobb intenzitása és a székletürítés gyakorisága. Ez viszont kihat az általános állapotra. Gyengeség jelentkezik, beleértve a vérszegénységet is.

Csökken a fizikai kondíció és a testsúly, az ember étvágytalanságban szenved. A bélrendellenességek társulása és azok mértéke szintén egyéni.

A nehézségek kialakulásához néhány lehetséges kiváltó okot említünk.

Ilyen például a stressz, bizonyos kémiai adalékanyagokat tartalmazó élelmiszerek és a korábban említett gyógyszerek. A gyulladás kiújulása azonban nyilvánvaló ok nélkül is előfordulhat.

A szövődmények kialakulásának megelőzése érdekében fontos a korai kivizsgálás és kezelés.

Prevencia Ulceróznej kolitídy

V prípade genetickej predispozície a autoimunitného ochorenia nie je prevencia vo väčšine prípadov možná.

Avšak externé rizikové faktory, ktoré je možné eliminovať. Jedná sa primárne o životosprávu.

Dôležité je stravovanie, ktoré by malo byť pravidelné plnohodnotné a vyvážené. Jedálniček s nadbytkom jednoduchého rafinovaného cukru, nedostatkom bielkovín a rozpustnej vlákniny zhoršuje stav črevného mikrobiómu a zvyšuje riziko zápalového ochorenia.

Dôležitý je pitný režim a dostatočný príjem potrebných živín zo stravy.

Rizikovým faktorom, ako aj u iných ochorení je práve alkohol a fajčenie tabakových výrobkov.

Chronický stres je možným spúšťačom mnohých fyzických i psychických ochorení. Je preto potrebná pravidelná regenerácia organizmu, kvalitný spánok a eliminácia stresového faktoru.

Potrebná je prevencia gastrointestinálnych infekcií a ich dôkladné doliečenie pod odborným dohľadom lekára. Vhodné sú prebiotiká a probiotiká pre podporu bakteriálnej mirkoflóry čreva.

Rizikom je aj príliš častá dráždivá farmakoterapia, ako sú antibiotiká, kortikosteroidy, nesteroidné antireumatiká či hormonálna antikoncepcia.

Najčastejšie otázky a odpovede o Ulceróznej kolitíde

Pýtate sa...

Čo je to ulcerózna kolitída?

- Ulcerózna kolitída je forma chronického zápalového ochorenia čriev, ktoré spôsobuje dlhotrvajúci zápal a vredy (ulcerácie) vo vnútornej vrstve hrubého čreva a konečníka.

Aké sú hlavné príznaky ulceróznej kolitídy?

- Príznaky zahŕňajú najmä chronickú hnačku často sprevádzanú krvou, bolesť brucha a kŕče, zvýšenú únavu, zníženú chuť do jedla a chudnutie.

Ochorenie prebieha vo fázach pokoja, bezpríznakového obdobia i akútneho zhoršenia zápalu. Samotný priebeh závisí od formy, rozsahu a liečby ochorenia.

Čo spôsobuje ulceróznu kolitídu?

- Presná príčina ulceróznej kolitídy nie je plne známa, ale pravdepodobne hrá rolu kombinácia genetických faktorov, poruchy imunitného systému, životosprávy a environmentálnych faktorov.

Ako sa diagnostikuje ulcerózna kolitída?

- Diagnóza zvyčajne zahŕňa kombináciu fyzikálneho vyšetrenia, laboratórnych testov (vrátane krvných testov a testov stolice) a endokospie – kolonoskopie.

Ako sa lieči ulcerózna kolitída?

- Liečba sa zameriava na zníženie príznakov a dosiahnutie a udržanie stavu remisie. Môže zahŕňať úpravu stravovania, užívanie protizápalových liekov, imunosupresív, biologických liekov, ale aj chirurgické zákroky v prípade vážnych alebo život ohrozujúcich komplikácií.

Existuje liek na ulceróznu kolitídu?

- Momentálne neexistuje liek na ulceróznu kolitídu, ale s vhodnou odbornou liečbou môžu mnohí ľudia dosiahnuť a udržať dlhodobú remisiu, čo znamená, že ich príznaky sú pod kontrolou.

Aký vplyv má ulcerózna kolitída na každodenný život?

- Vplyv môže byť rôzny pre každého človeka a závisí od závažnosti a rozsahu ochorenia. Ochorenie môže vyžadovať zmeny v stravovaní, plánovaní cestovania, no i každodenných aktivitách.

Môže sa ulcerózna kolitída vyliečiť sama?

- Ulcerózna kolitída je chronický stav, ktorý sa nezlepší bez odbornej liečby a zmeny životosprávy.

Je ulcerózna kolitída smrteľná?

- Aj keď ulcerózna kolitída môže zvýšiť riziko zdravotných komplikácií, ktoré môžu byť vážne, s modernými liečebnými metódami je možné ochorenie stabilne kontrolovať.

Riziko vážnych komplikácií, vrátane rakoviny čreva, sa dá znížiť pravidelným monitorovaním, odbornou liečbou a dodržiavaním životosprávy.