Cerebrális bénulás: mik az okai és hogyan jelentkeznek a formái?

Az agyi bénulás olyan idegrendszeri fejlődési rendellenesség, amely befolyásolja a gyermek motoros fejlődését. A motoros fejlődés károsodása azt jelenti, hogy a mozgás, a koordináció és a mozgás általános kontrollja sérül.

A károsodás az agy fejlődésének időszakában következik be. Előfordulhat a születés előtti fejlődés során vagy a születéskor, valamint a születés után. A motoros károsodáson kívül a betegség az idegrendszerrel kapcsolatos egyéb részeket is érint. Ezek közé tartoznak:

• érzékszervi zavarok, például látáskárosodás
• érzékelési zavarok
• figyelemzavarok
• beszédzavarok és megkésett beszédfejlődés
• az intellektus csökkenése
• viselkedési zavarok
• szellemi visszamaradottság
• gyakoriak az epilepsziás rohamok

A betegség nem öröklődik, és az egészségügyön kívül más területeket is érint. Az agyi bénulás oktatási és szociális nehézségekkel jár. Multidiszciplináris megközelítést igényel. Gyermekorvos, gyermekneurológus, pszichológus, logopédus, ortopéd sebész és rehabilitációs szakemberek bevonásával.

A gyermek motoros fejlődése késik vagy hiányos. A betegség általában a gyermek életének első 6 hónapjában jelentkezik. Az agyi bénulásnak több formája van. Pontosabban az agyi bénulás három formára osztható:

1. a spasztikus formára.
2. a nem spasztikus forma
3. az ataktikus forma
4. egy speciális csoport a kombinált forma

A táblázat az agyi bénulás felosztását mutatja.

Az agyi bénulás a fejlődő agy károsodásának eredményeként alakul ki. Az agyi bénulás lehet veleszületett vagy szerzett. Nem örökletes. Az agy károsodása különböző időpontokban következhet be. Például a születés előtti fejlődési szakaszban, a születéskor vagy a szülés utáni időszakban.

Károsodás a születés előtti fejlődés során

Például az anya terhesség alatti fertőzése miatt következik be. Olyan betegségek, mint a toxoplazmózis, a rubeola, a herpeszfertőzések, a CMV (citomegalovírus) vagy a HIV jelentenek kockázatot. Egy másik csoportba tartoznak a fejlődési rendellenességek.

A terhesség alatti mérgezés szintén kockázatot jelent. Ezt általában alkohol, kábítószerek, például ópiátok, drogok, de ólom is okozhatja. Az anyai éhezés a terhesség alatt, vagy a kapcsolódó betegségek, például magas vérnyomás, cukorbetegség, epilepszia és mentális zavarok szintén fontosak lehetnek.

A kockázati tényezők másik csoportjába tartozik az anyát terhesség alatt érő fokozott pszichés stressz, a Rh-összeférhetetlenség, valamint a röntgensugarak hatása. Minden olyan állapot, amely a méhlepény csökkent vérellátásához és ezáltal a magzat hipoxiájához (csökkent oxigénellátásához) vezet, súlyos.

Szülés közbeni komplikációk

Kockázatos lehet a koraszülés, vagy éppen ellenkezőleg, a magzat elhúzódó magzatátültetése. További okok lehetnek a fogós szülés, a farfekvéses szülés, az alacsony születési súly és ismét az oxigénhiány, valamint a többes terhesség.

A vajúdás időszaka

Az újszülött, de a 6 hónapos korig a gyermek is érzékeny a külső környezetre. Ez természetesen a gyermekkor teljes időszakára igaz. Az agyi bénulás szerzett formáját 6 hónapos korig fertőzések okozhatják, például agyhártyagyulladás vagy szamárköhögés. Az újszülöttkori sárgaság is lehet ok, de baleset okozta agykárosodás is. A baleset oka lehet egy esés, de bántalmazás is.

A betegség jellegzetes tartási problémákban, mozgás- és koordinációs zavarokban nyilvánul meg. A mozgásszervi zavaroknak több formája létezik. A leggyakoribb a spasztikus. A spasztikus forma az izmok merevségében nyilvánul meg. Az izmok merevsége gyengeséget, részleges bénulást vagy akár a mozgás teljes károsodását okozza.

A nem spasztikus forma a legkevésbé gyakori. Az ataxiás forma a legkevésbé gyakori. A nem spasztikus formában önkéntelen mozgások vannak jelen, amelyeket a váltakozó izomfeszülés okoz. Diszkinetikusnak is nevezik. A hipotóniás forma, amely az izomfeszülés elvesztésével jelentkezik, szintén a nem spasztikus formához tartozik. És bizonytalan járás is jelen lehet. Ez a forma általában hároméves korig átvált egy másik formára.

Az ataxiás formát a kisagy károsodása okozza. Ez a járás, az egyensúlyérzékelés és a mozgáskoordináció általános zavarát okozza. Jellemző az úgynevezett részeges járás. Bizonyos tevékenységek során remegés is előfordul.

Külön csoportot képez a vegyes vagy kombinált forma. Ez több, az agy különböző részeinek károsodása miatt kialakult nehézséget csoportosíthat. A spasztikus és a diszkinetikus forma leggyakrabban kombinált.

Az agyi bénulás tünetei közé tartoznak az érzékelési és beszédzavarok, a pszichomotoros visszamaradottság, a koncentrációs nehézségek, a fáradtság és a memóriaproblémák.

Ezek a tünetek általában 3 éves korig fokozatosan megfigyelhetők. A mozgással kapcsolatos problémák és különösen a motoros készségek, mint például a mászás, ülés, állás, forgás és járás késleltetett fejlődése.

Az agyi bénulást olyan tünetek határozzák meg, mint például:

• mozgáskorlátozottság
• késleltetett motoros fejlődés
• megnövekedett mazeter-reflex
• érzékszervi károsodás, hallás-, látás- és szemizomzavarok - kancsalság.
• beszédzavar, diszartria, dadogás.
• megkésett beszédfejlődés
• az intellektus csökkenése
• viselkedési zavarok, neurózisok és affektív zavarok
• szellemi visszamaradottság
• csökkent koncentrációs képesség
• memória- és tanulási zavarok
• fokozott fáradékonyság
• túlzott nyálelválasztás, azaz hipersaliváció
• nyelési zavar
• csökkent immunitás és fokozott mérgezésveszély
• görcsös zavarok, például epilepszia
• a hólyagszabályozás és -ürítés problémái

A betegség diagnosztizálása a születés után kihívást jelent. A progresszív pszichomotoros fejlődést értékelik. Fontosak a neurológiai vizsgálatok, mint például a pozíciós teszt. Az agy ultrahangvizsgálata hasznos. A súlyos formák a születés után is kimutathatók.

Az agyi bénulás diagnózisa a betegség tüneteinek és jeleinek jelenléte alapján történik. 6 és 12 hónapos kor között könnyebb a diagnózis felállítása. A tünetek fokozatos fejlődése 3 éves korig követhető.

A betegség születés utáni diagnosztizálása nehéz, és általában csak néhány hónap elteltével lehetséges.

Terhesség alatt nem mutatható ki.
Az agyi bénulás diagnosztizálásához szakorvosi vizsgálatra és a gyermek növekedésének megfigyelésére van szükség.

A kísérő szemtünetek is meghatározóak. Az agyi bénulásban szenvedő gyermekeknél nagyon gyakran előfordulnak különböző szemhomályok vagy gyulladások. Ezenkívül az agy és a gerinc MRI- és CT-vizsgálatát végzik a központi idegrendszeri elváltozások kimutatására, és különböző genetikai vizsgálatok is elvégezhetők.

A veszélyeztetett gyermekeknél körülbelül kéthetente rendszeres szűrővizsgálatokat végeznek. Epilepsziás rohamok előfordulása vezet a diagnózishoz. Az epilepszia az esetek körülbelül 35-55%-ában kíséri az agyi bénulást. A tünetek változatosak lehetnek, és önkéntelen mozgások, sikoltozás, a tekintet hiánya vagy egész testet érintő görcsök is előfordulhatnak.

A betegség általában már korán jelentkezik. A gyermek álmos, letargikus lehet. Mozgékonysága alacsony. Az általános motoros fejlődés lelassult, késik. A fixáció (szemmozgás) lelassult, a tárgyak megragadása is lelassult.

A megfordulás és az ülés csak később jön. A 6. hónaptól kezdve a gyermeknek problémái vannak az alapvető motoros és mozgási zavarokkal. Lassult vagy elégtelen a motoros tevékenységek fejlődése. Később hozzáadódnak a testtartás vagy a csavaró mozgások problémái, vagy a végtagok mozgékonyságának károsodása, a konkrét formától függően.

A megnyilvánulások és fejlődésük változatos. Előfordulhat a végtagok remegése, de görcsös rohamok is. Ezek az epilepszia tünetei. Később a pszichomotoros fejlődésben késés, vagy szellemi visszamaradottság, illetve növekedési, hallási és látási problémák jelentkeznek.

A koncentráció, a tanulás, a memória vagy a viselkedés nehézségei is társulhatnak, mint például a figyelmetlenség, a nyugtalanság vagy az általános lassúság.

Neurotikus zavarok, robbanékony affektív viselkedés, rosszkedv.