Botulizmus: Hogyan jelentkezik és miért alakul ki, mi a kolbászméreg?

A botulizmus olyan betegség, amelyet a botulinum toxin okoz. A botulinum toxin a világ egyik leghatásosabb toxinja. A Clostridium nemzetségbe tartozó gram-pozitív anaerob baktériumok (nincs szükségük oxigénre az élethez) alkotják. A baktériumoknak több faja létezik. A legismertebb valószínűleg a Clostridium botulinum. A többi közé tartozik a Clostridia butyricum vagy a Clostridia barata.

A betegséget egyébként ételmérgezésnek, botulinum toxin mérgezésnek, kolbászmérgezésnek vagy alimentáris botulizmusnak is nevezik. A mérgezés méreg lenyelése következtében következik be. Ez a méreg neurotoxikus hatású, azaz az idegrendszerre hat.

Az előzményekből

A betegség nem modern. 886-911 körülről van utalás a betegség lehetséges előfordulására, amikor a bizánci császár betiltotta a méreg előállítását. Később, a 19. században Justinus Kerner orvos említette. A toxintermelő Clostridia botulinum baktériumot 1895-ben Emile van Ermengem izolálta, egy füstölt sonka fogyasztása után bekövetkezett tömeges mérgezést követően.

Élelmiszer, baktérium, méreg és mérgezés

mérgezést azok az élelmiszerek okoznak, amelyekben a baktériumok elszaporodnak, főként a nem megfelelő előállítási vagy tárolási folyamatok miatt. Ezen élelmiszerek között első helyen állnak a magas fehérjetartalmúak. Ez különösen igaz a húsra és a halra. A zöldségek közül a hüvelyesek, de a különböző gyümölcsök és gombák is.

Különösen veszélyeztetettek a magas fehérjetartalmú élelmiszerek, de más, különösen a hazai termékek is:

• konzervek (pástétom, lencse, káposzta)
• házi készítésű termékek és konzervek, mint például kolbász, szalonna, sonka, borsó, bab, káposzta, kukorica, savanyított diófélék, fokhagyma, hagyma.
• Hús, különösen felvágottak, mint például kolbász, sonka, felvágottak
• lágy sajtok, sajtmártás vagy joghurt
• hal (halsaláta, virsli)
• gomba, különösen fóliába csomagolva
• zöldségek, különösen hüvelyesek
• különféle gyümölcsök (eperkompót stb.)

A konzervek vagy tartósított élelmiszerek esetében fontos figyelni, hogy a fedő nem domborodik-e, ami romlásra és ezáltal káros anyagok, például penész és baktériumok jelenlétére utalhat. Az ilyen élelmiszerekben lévő penész egyéb betegségeket és májkárosodást is okozhat.

A botulinum toxin, más néven BoNT vagy BTX, már 30 ng lenyelése is halált okozhat.

A botulizmus elnevezés a latin botulus szóból származik, ami kolbászt jelent. Kolbászmérgezésként is ismert. A Clostridium botulinum baktérium két formában fordul elő, nevezetesen az aktív és az inaktív formában.

A táblázat felsorolja azokat a formákat, amelyekben a clostridium előfordulhat.

A baktériumok megfelelő körülmények között, oxigén hiányában szaporodnak. Ezt követően botulinum toxint termelnek. A rezisztens spórák ellenállnak a hosszan tartó 100 °C-os forralásnak. Maga a toxin azonban hőálló, ezért hő hatására elpusztul. A toxin inaktiválható 80 °C-on 10 percig tartó melegítéssel.

A toxin könnyen átjut a gyomor savas környezetén.

A baktériumok nem szaporodnak savas környezetben, 4,5-nél alacsonyabb pH-nál (egyes gyümölcsök).

A botulinum toxinnak hét immunológiailag különböző típusa létezik: A, B, C, D, E, F, G. A C és D típusok csak madárpatogének. Az idegméreg két láncból áll. Ezek a láncok nagyon instabilak. Hő hatására, de magas pH-érték hatására is megszakadnak. Ha a lánc megszakad, biológiai aktivitásuk megszűnik, és többé nem mérgezőek.

A botulizmus oka tehát a clostridium baktériumok, azok spóráinak és toxinjainak, azaz a botulinum toxinoknak a lenyelése. Ezt a formát alimentáris botulizmusnak nevezik. Az alimentáris kifejezés arra utal, hogy az élelmiszerrel és annak lenyelésével kapcsolatos. Ezért ételmérgezésről van szó. Ezen kívül más típusok is léteznek.

A botulinumtoxin különböző utakon keresztül juthat be a szervezetbe. Ennek megfelelően nevezik aztán, nevezetesen:

• táplálkozási botulizmus, az élelmiszer lenyelése után.
• bélrendszeri, amikor a baktériumok elszaporodnak a bélben és toxint termelnek
• belégzés, belégzéskor
• korai, amikor a sebesült bőr a bejárat
• iatrogén, ha injekcióval adják be.

Az alimentáris botulizmus tulajdonképpen egy toxint tartalmazó élelmiszer által okozott mérgezés. A baktériumok elszaporodnak egy kockázatos élelmiszerben, például egy hibás konzervben, amely aztán BTX-et termel:

• az élelmiszer botulinum toxint tartalmaz.
• a spórák nem semmisültek meg az élelmiszer feldolgozása során.
• a spórák az élelmiszer tárolása során keletkeztek.
• a botulinumtoxint nem semmisítették meg az élelmiszer elfogyasztása előtt.

A botulizmus bélrendszeri formája főként csecsemőknél fordul elő. Ezt csecsemőbotulizmusnak is nevezik. Ritkán felnőtteknél is előfordul. Ekkor felnőtt bélrendszeri botulizmusnak is nevezik. Az okozója főként a méz fogyasztása. Ezért is nem ajánlott mézet adni egyévesnél fiatalabb gyermekeknek.

A botulizmus inhalációs és sebes formája ritkább. Az inhalációs formánál spórákat lélegzünk be, a sebes formánál pedig a sebet fertőzik meg a clostridia baktériumok. A sebes forma gyakrabban fordul elő kábítószerfüggőknél. Iatrogén botulizmus a terápiásan beadott Botox szövődményeként fordulhat elő.

A klostridiumok világszerte megtalálhatók, különösen a talajban, de a tengerek és folyók fenekén lévő vízben és üledékben is. A növényekben, valamint vadon élő és háziállatok beleiben is megtalálhatóak. A talajszennyezéshez hozzájárulnak a műtrágyák és a szennyvízszennyezés.

A botulinumtoxint biológiai fegyverek előállítására használják, de terápiás célokra is felhasználják az orvostudományban.

Mint már említettük, a klostridiumok számos élelmiszerben megtalálhatók, különösen akkor, ha nem a megfelelő gyártási folyamatot követték. Az élelmiszeriparban az ipari termelés során a kockázat alacsony, de a háztartási termelés esetében megnő, ahol magasabb.

Nagyon fontos odafigyelni, ha a konzervdoboz vagy a konzerv felpúposodik, kidudorodik, ha a kupak nem tart és nem szigetel jól. Hasonlóan ez a helyzet a kolbászok (különösen a kolbász vagy a szalonna), a házilag készített konzervek, a házilag készített zöldség- vagy gyümölcskonzervek esetében. Hasonlóképpen a konzerv vagy füstölt hal esetében is.

A spórák több órán át bírják a 100 °C-os főzést, de érzékenyek a 30 percig tartó 120 °C-os gőzölésre. Maga a botulinum toxin is érzékeny, és a forró hőmérséklet másodperceken belül elpusztítja. Veszélynek tesszük ki magunkat, ha nem tartjuk be az élelmiszerek előállításának vagy fogyasztás előtti hőkezelésének elveit.

Hogyan hat a toxin?

A szervezetbe jutva a botulinum toxin az emésztőrendszerből a véren vagy a nyirokcsomón keresztül jut be. A botulinum toxin egy neurotoxin. A neurotoxin kifejezés az idegrendszerre gyakorolt hatására utal. A perifériás idegrendszer bénulását okozza azáltal, hogy gátolja az acetilkolin felszabadulását. Ezenkívül csökkenti más neurotranszmitterek, például a noradrenalin, a szerotonin és a dopamin termelését.

A BTX blokkolja az idegrostok működését, ami izombénuláshoz vezet. A toxin blokkolja a szinaptikus átvitelt, mind a neuromuszkuláris lemezen, mind az idegvégződéseken. Ez az ingerületvezetés károsodását eredményezi. Ennek következtében izombénulás következik be. A légzőizom-bénulás és az azt követő fulladás veszélyes.

Az alimentáris botulizmusban, azaz a lenyelést követően a lappangási idő általában 12-72 óra. Egyes súlyos esetekben azonban a tünetek már 2 óra elteltével jelentkezhetnek. Olyan esetekről is beszámoltak, hogy a mérgezés tünetei 8 nap elteltével jelentkeztek.

Mivel a botulinum toxin neurotoxikus hatású, ezért az idegrendszeri érintettségben nyilvánul meg. A beszámolók szerint a betegség kialakulása a fej izmaitól lefelé fokozatosan kezdődik. Így az első tünetek közé tartozik az arcizmok bénulása, a szem pupillák tágulása és a fényhez való alkalmazkodás zavara.

Ptosis, azaz a szemhéjak lecsüngése lép fel. Botulizmus gyanúja esetén beszéd- vagy nyelési zavarok is észlelhetők. Későbbi stádiumban a vázizmok érintettsége lép fel, ami bénulásként jelentkezik. A bénulás lehet részleges, de súlyos esetekben teljes is lehet. Súlyos formában a légzőizmok is érintettek lehetnek.

A légzési elégtelenséget (légzéskimaradás) nemcsak a légzőizmok bénulása, hanem idegen test vagy élelmiszer belélegzése is okozhatja. A személy megfullad és meghalhat. A korai diagnózis és kezelés ezért is nagyon fontos.

A botulizmus tünetei a következők:

• émelygéstől a hányásig terjedő rosszullét
• nyelési zavar (dysphagia)
• kettős látás (diplopia)
• a szem pupillák tágulása, fényreakció nélkül (fotoreakció)
• szájszárazság
• rossz közérzet, fáradtság és kimerültség.
• izzadás
• izombénulás (a fejtől lefelé)
  • ptosis (a szemhéjak lecsüngése)
  • beszédzavar
  • nyelési zavarok, aszpirációs, azaz belégzési kockázat.
  • izomgyengeség
  • csontvázbénulás, végtaggyengeség a bénulásig terjedő gyengeség
  • légzőizom-gyengeség a légzési elégtelenségig
  • szívelégtelenség
• rekedt hang
• csökkent vérnyomás
• szédülés
• fejfájás
• hasi fájdalom
• vizeletvisszatartás
• hasmenés vagy székrekedés

Bár az idegek érintettek, az érzékelés nem károsodik. A tudatállapot sem károsodik. A betegség teljes tudatosság mellett zajlik. Az ok a neuromuszkuláris átvitel, az idegi ingerületvezetés zavara. A legfélelmetesebb és legsúlyosabb szövődmény a szív- és légzésleállás. Ez is indokolja a betegség korai felismerését és kezelését.

A betegség diagnózisában és felismerésében fontos a klinikai kép. Felveszik az illető kórtörténetét. Ebben fontosak a kockázatos élelmiszerek fogyasztására vonatkozó információk is. Természetesen ezután más vizsgálatokat is végeznek, hogy megkülönböztessék más betegségektől (neurológiai betegségektől, például myasthenia gravis, de agyvelőgyulladás vagy érkatasztrófa is). Ezt nevezik differenciáldiagnosztikának.

A toxin kimutatását szérumból, székletből vagy ételmaradékból végzik. Egereken végzett bioteszt is hasznos lehet. Ez a botulinum toxin altípusát is bizonyíthatja. Egy másik módszer biológiai minták (vér, hányás, széklet) vagy akár ételminták tenyésztése. Ehhez járulhat az EMG, amely az izmok elektromos aktivitásának vizsgálata.

A betegség lappangási ideje általában 12-72 óra. De lehet lényegesen rövidebb vagy hosszabb is. A lappangási idő a toxin szervezetbe jutásától a mérgezés első tüneteinek megjelenéséig tartó idő. Gyengeség, rossz közérzet, fáradtság és kimerültség az első tünetek. Izzadás vagy szájszárazság, valamint a nyálkahártyák általános szárazsága jelentkezik.

Az első tünetek közé tartoznak az emésztési zavarok is, mint például a nehézségi érzés, hányinger vagy hányás és hasi fájdalom. Ezekhez hasmenés vagy akár súlyos székrekedés is társulhat. Későbbi stádium tünete viszont a vizelés megszűnése vagy vizeletvisszatartás.

Ezt követően, és a korai megnyilvánulások között a fej izmait érinti. A mimikai izmok, a szemhéjak érintettek elsőként, ami a szemhéjak lógását és megereszkedését (ptosis) okozza. Jellemző a kettős látás és a szem pupillák tágulása. A pupillák nem képesek alkalmazkodni, azaz alkalmazkodni a fényviszonyokhoz.

A betegség során a személynek teljes mértékben megmarad az érzékenysége és a tudata.

A későbbi stádiumokban olyan tünetek jelentkeznek, mint a nyelési és beszédzavar. Az izombénulás a nyak, a felső végtagok izmaira és alulra is kiterjed. Az érintett személynek alacsony a vérnyomása. Súlyos szövődmény a légzőizmok érintettsége, légzési elégtelenség és szívmegállás, azaz a halál.

A botulizmus csecsemőkori formája ritka. 2 és 8 hónapos kor között azonban leggyakrabban előfordul. A gyermek spórákat vesz magához, amelyek aztán a bélben toxint termelnek. Arról számolnak be, hogy leggyakrabban fertőzött méz, juharszirup, sőt föld fogyasztása után. Ezért is nem ajánlott mézet adni 1 éves kor alatti gyermekeknek.

Egy ilyen kisgyermeknél olyan bajok figyelhetők meg, mint:

• lassú tej- és vízivás
• síráskor megváltozott hang
• székrekedés
• csökkent izomfeszültség

A betegség előrehaladása és természetesen a nehézségek gyorsasága a toxin adagjának nagyságától függ. Ez befolyásolja a szervezet általános állapotát is. Nem utolsósorban fontos a gyors diagnózis és kezelés.

A megelőzés fontos

A botulizmus elleni küzdelemben különösen fontos a megelőzés, a kockázatos élelmiszerek feldolgozására és előállítására vonatkozó elvek betartása formájában, természetesen nem csak az élelmiszeriparban, hanem a háztartásban is. Erre példa a személyes higiénia betartása az élelmiszerek kezelése során.

Az élelmiszereket alaposan meg kell tisztítani. Erre példa többek között a gyökérzöldségek. A konzerválás előtt is fontos az élelmiszerek tisztítása. A sterilizálás során be kell tartani a megfelelő hőmérsékletet és a megfelelő időt. Ha a konzerv vagy a konzerv felpúposodik vagy kidudorodik, az kockázatos, és ki kell zárni.

A botulizmus azonban világszerte ritka, különösen családi járványok esetén fordul elő, ha nem tartják be az alapelveket.

A konzervek felbontás utáni és fogyasztás előtti utólagos hőkezelése is megfelelő, mivel a hőkezelés elpusztítja az érzékeny toxinokat. Ugyanilyen fontos az élelmiszerek tárolási hőmérséklete, különösen a minimális eltarthatósági idő szempontjából. Példa erre egyes élelmiszerek 4 °C alatti hőmérsékleten történő tárolása.

Az élelmiszerek feldolgozása során azonban másodlagos szennyeződés is előfordulhat, ami azt jelenti, hogy olyan élelmiszerekbe is bekerülnek clostridia baktériumok, amelyekben normális esetben nincsenek jelen. Ha az élelmiszerek szennyeződésének gyanúja merül fel, fontos az élelmiszerek vizsgálata, és pozitív eredmény esetén ki kell vonni azokat a forgalomból.

Botox és terápiás felhasználása

A botulinum toxin a világ leghatékonyabb mérge. És mégis utat talált az orvostudományba, mint terápiás szer. A botoxnak, ahogyan nevezik, több mint 250 indikációja van. A gyógyászatban, sőt az esztétikai orvoslásban is alkalmazzák. Természetesen ezerszer kisebb és biztonságosabb dózisban alkalmazzák, mint azt a dózist, amely nem kívánt problémákat okozhat.

Az 1970-es években Alan B. Scott alkalmazta először a botoxot a kancsalság kezelésére.

A Botox alkalmazása pozitív terápiás hatásai miatt, pl:

• a neurológiában
  • izomspaszticitás, azaz izommerevség esetén.
  • izomdystonia, görcsök
  • cefalea feszültség
  • migrén
  • Parkinson-kór
  • agyi bénulás
• hyperhidrosis, azaz túlzott izzadás
• vizeletinkontinencia
• végbélrepedés
• vaginizmus (a hüvely fájdalmas összehúzódása)
• esztétikai medicina és kismedencei izmok
  • az arc ráncainak kisimítása