Bazális sejtes karcinóma: Hogyan néz ki a basalioma és miért fordul elő?

A bazálsejtes karcinóma (BCC) jelenleg a leggyakoribb rosszindulatú daganat az emberi populációban, amelynek éves gyakorisága folyamatosan nő.

Basalioma = bazálsejtes karcinóma = bazálsejtes karcinóma = BCC.

Több mint minden harmadik új daganatos megbetegedés bőrrák. Ezek többsége bazálsejtes karcinóma (basalioma, BCC), amely nem melanomás bőrrák (NMSC).

Ez egy szokatlanul nagy klinikai és historiopatológiai változatossággal rendelkező hámsejtes bőrrák. Körülbelül 2-4-szer gyakoribb, mint a laphámrák.

A bazálsejtes karcinóma (BCC) jelenleg a leggyakoribb rosszindulatú daganat az emberi populációban. A BCC akár 85%-a a fej és a nyak napnak kitett (exponált) területein fordul elő. Az orvosi fejlődés ellenére a sebészi kimetszés (exzekció) és a sugárkezelés továbbra is a legtöbb nagy kockázatú BCC elváltozás első vonalbeli kezelése.

A basalioma földrajzi eloszlása a napfény bőrre gyakorolt hatása miatt a földrajzi szélesség függvényében változik.

A BCC legmagasabb előfordulását Észak-Ausztráliában regisztrálták.

Előfordul a következőkben:

• körülbelül 1,1-1,9-szer gyakoribb a férfiaknál, mint a nőknél.
• sápadt bőrű embereknél - I. és II. fototípus
• kék szeműeknél
• világos vagy vörös hajú embereknél
• 40 évesnél idősebbeknél (a legmagasabb előfordulási gyakoriság 60 és 80 éves kor között).
• leggyakrabban (85%) a fejen és a nyakon, amelyek krónikusan ki vannak téve a napfénynek
• az elváltozások 25-30%-a az orron fordul elő
• a kézfejen, férfiaknál pedig a koponya felső részén és az alsó ajkakon.

Ha a basaliomát korán észreveszik, a rendelkezésre álló terápiákkal könnyen kezelhető.

A basaliomák ritkán adnak áttétet (0,0028% és 0,5% között), ezért ritkán vezetnek halálhoz. Jelentős megbetegedésekhez vezethetnek azonban, ha nem diagnosztizálják őket időben és nem kezelik megfelelően.

A rosszindulatú daganatok (karcinómák) esetében az ún. stádiumbeosztást, azaz a daganat kiterjedésének meghatározását a TNM-rendszer segítségével határozzák meg. A bazaliomák alacsony áttétképző potenciálja miatt a lokalizált daganatok esetében nem a klasszikus TNM-osztályozás (daganat, csomó, áttét) alkalmazandó.

Érdekességként bemutatjuk.

T (tumor, méretjelölés)

1. _Tx (méret nem meghatározható)
2. _T0 (nincs)
3. _T1
4. _T2
5. _T3
6. _T4 (benövi a környező szöveteket - bőr...)
7. _Tis (carcinoma in situ - invazív karcinóma, amely tovább terjed)

N (nodus, a regionális nyirokcsomók érintettsége)

1. _Nx (nem meghatározható)
2. _N0 (regionális nyirokcsomók nem érintettek)
3. _N1
4. _N2
5. _N3

M (áttétek, távoli áttétek)

1. Mx₍ nem meghatározható)
2. M0₍ nincs áttét)
3. T1₍ metasztázisok jelenléte)

A basalioma (Dg C44.1) a leggyakoribb daganat a szem, a szempilla és a belső szemzug területén.

Ez egy epithelialis rosszindulatú daganat, amely a felhám bazális sejtjeiből (innen a neve) és a szőrtüszőkből ered.

A laphám bazális rétegeire emlékeztető daganat. Makroszkóposan nagyon változatos. A szempilla vagy a belső sarok kis ellenállásaként kezdődik, később exulcerálódik (fekélyesedés, fekélyes bontás) és beszivárog a környező területre.

A legmagasabb előfordulási gyakoriságot regisztrálják:

• 50 éves kor után
• az első és második stádiumban (T1, T2), amikor még jó kozmetikai eredményt lehet elérni sebészeti kezeléssel.

A szempilla teljes vastagságát benövő daganatok a legtöbb esetben még sikeresen kezelhetők a teljes szempilla reszekciójával.

A T3 stádiumban, amikor a folyamat a szemüregbe (orbitába) és az orrmelléküregekbe benövi a szem pusztulása és elvesztése következik be. Egyes esetekben a szemüreg exenterációja (eltávolítása) vagy kiterjedtebb radikális beavatkozások szükségesek.

A biológiai viselkedés alapján általában megkülönböztetünk indolens (nem agresszív) típusokat (felületes, noduláris) és agresszív típusokat (infiltratív, mikronoduláris, metatípusos - bazoszkámos) bazálsejtes bőrrákot.

A BCC-t két fő altípusra osztják, amelyek eltérő klinikai viselkedést mutatnak (táblázat).

A basaliomák különböző típusai eltérő biológiai viselkedéssel és prognózissal rendelkeznek, gyakorlati szempontból a következőkre oszthatók:...

alacsony kockázatúak:

• A daganat lokalizációja a törzsön.
• a végtagokon, kivéve a kezeket, lábakat, körömágyakat, a sípcsont előtti régiót (sípcsont) és a bokát

nagy kockázatú - "magas kockázatú":

• az arc területén (arc, homlok, fejbőr, nyak)
• sípcsont előtti terület (sípcsont)
• központi arcterület, szemkörnyék, orr, ajkak, áll, állkapocs, fül, fül előtti és hátsó fülkagylós terület.
• nemi szervek
• kezek
• lábak

A BCC legfontosabb etiológiai tényezői (az előfordulását okozó tényezők) a következők:

• UVB (290-320 nm), amely képes károsítani a sejtek DNS-ét és timidindimerek megjelenésével mutációkat okozni.
• UVA sugárzás (320-400 nm) - képes áthatolni az üvegen, felelős a fotoöregedésért és a fotoimmunszuppresszióért.
• ionizáló sugárzás
• genetikai hatások
• humán papillomavírus (HPV) fertőzés
• kémiai anyagok
• rákkeltő anyagok
• immunszuppresszió (a szervezet védekező képességének csökkent aktivitása, pl. szervátültetés után)
• PUVA-terápia (P a pszoralén, U az ultra, V az ibolyántúli, A pedig a napspektrum 320 és 400 nanométeres hullámhosszúság közötti része. A pszoralének olyan vegyi anyagok, amelyek bizonyos növényekben találhatók, és amelyek képesek elnyelni az ultraibolya fényt a napspektrum UVA részében. A PUVA tehát egy szájon át szedhető gyógyszer és az azt követő ultraibolya fény expozíció kombinációja).
• hegek
• krónikus bőrkárosodás

A BCC-daganat makroszkópos megjelenése változatos. Kis perzisztens fekélyre hasonlít, vagy gyöngysorszerű, finom atelektázissal rendelkező gyöngysornak tűnik.

A basalioma valamennyi szövettani változata gyöngyházfényű, viaszos vagy áttetsző jellegű.

A korai stádiumban ez a daganat lassan növekvő, szürkésfehér, fényes papulaként (hólyag) vagy csomóként (csomó) megjelenő bőrszínű, elvékonyodott hámréteggel és telangiektáziával (lokalizált kitágult kis erek - szőrsejtek).

Merev és gyöngyházfényű, mintha apró csomókból (daganatos gócokból) állna.

Középen fekélyesedés (ulceratio) képződhet kéreggel (scab). A környező területen gyöngyös perem alakul ki telangiectasiákkal.

A végleges diagnózis felállítása szövettani vizsgálat nélkül nem lehetséges.

A szövettani vizsgálatot a daganat sebészi extirpációja (eltávolítása) után vagy diagnosztikus biopszia (szövetmintavétel) során lehet elvégezni, mivel a basaliomának számos szövettani formája ismert.

A helyi növekedésre jellemző, hogy az elváltozás fájdalommentesen terjed a környező szövetekbe. Kezelés nélkül a daganat mérete évente megduplázódik.

A szempillákon a daganat a dermiszbe (bőrbe) növekszik, később a tarsus-t (a szempilla porcos alapja) érinti, és a septumon (szeptumon) keresztül a szemüregbe (orbitába) terjed.

A basalioma növekedésének fájdalommentes kezdete miatt sok beteg öt év után fordul orvoshoz.

A gyűjtés után a szövetmintáknak a csőben kell lenniük a szövettani vizsgálathoz:

• a beteg állampolgársága
• a mintavétel pontos helye
• anamnesztikus adatok (a megnyilvánulás időtartama, vérzés, nedvesedés, fájdalom, tumor kiújulása)
• az elváltozás klinikai képe (méret, alak, festődés, felszíni exulceráció, a manifesztáció lokalizációja)
• a műtéti eljárás típusa (kimetszés, biopszia...).
• a daganat feltételezett diagnózisa

A szövettani vizsgálat eredményét az elváltozás makroleírásába bele kell foglalni:

• hossz, szélesség, vastagság (mm-ben vagy cm-ben)
• szimmetria vagy aszimmetria
• festődés
• topográfia (lapos, csomós, exulcerált, kérges, véres)
• a daganat lokalizációja
• a műtéti eljárás típusa (kimetszés, újbóli kimetszés, biopszia...)
• megjegyzés az elsődleges vagy másodlagos típus (kiújulás) kérdésére vonatkozóan

A mikroleírásban fel kell tüntetni:

• végleges diagnózis
• szövettani típus
• fekély jelenléte vagy hiánya
• a kimetszés oldalsó és alsó szélét milliméterben (fontos információ a heg újbóli kimetszéséről vagy a műtét utáni sugárkezelésről való döntéskor).
• perineurális invázió jelenléte.

MR (mágneses rezonancia képalkotás), CT (komputertomográfia) felvételeket használnak a pontosabb diagnózis felállításához.

A basalioma kezelése interdiszciplináris megközelítést igényel (bőrgyógyász, plasztikai sebész, fül-orr-gégész, sugáronkológus, klinikai onkológus), hogy eredményes legyen.

A basaliomás betegeket nyomon követik a kezelés után? Milyen a felmentés folyamata?

Dispensálás (nyomon követés - a beteg rendszeres ellenőrzése)

A bazalioma műtétje után a betegnek legalább egy utóellenőrzési időpontot kell kapnia, hogy ellenőrizzék:

• a műtét utáni heg
• a diagnózis és a kezelés megbeszélése
• az UV-védelem szükségességének hangsúlyozása
• az önvizsgálat fontossága, ha fennáll a daganat kiújulásának vagy új primer BCC kialakulásának kockázata.

Nincs bizonyíték arra, hogy az alacsony kockázatú BCC-ben szenvedő betegek intenzív nyomon követése jobb kezelési eredményeket (betegségterhelés, kozmetikai eredmények) eredményezne.

Jogosult-e a beteg a rokkantság elismerésére?

A BCC kezelésében átmeneti rokkantsággal lehet számolni a klinikai állapot kielégítő kompenzációjáig és a szükséges funkcionális képesség eléréséig.

Meg tudom-e védeni magam a basalioma kialakulásától? Mi a basalioma megelőzése?

A bazalioma sikeresen megelőzhető, és előfordulása következetes megelőzéssel jelentősen csökkenthető.

Az elsődleges megelőzés szerepe a megelőzési kampányok révén a következő céllal történik:

• a lakosság tájékoztatása és felvilágosítása az UV-sugárzás káros hatásairól.
• a fényvédelmi szokások hangsúlyozása (fényvédő krémek, ruházat)
• a helyes napozás elveinek betartása
• a szoláriumok ellenőrzése
• a fényterápia helyes indikációja
• az UV-dózisok következetes rögzítése
• az éves és az élethosszig tartó kumulatív dózist (éves kumulatív dózis 150 ^J/cm2, élethosszig tartó dózis 1000 ^J/cm2) nem szabad túllépni.
• a lakosság felvilágosítása a bőr önvizsgálatának szükségességéről

A BCC leggyakrabban embereken fordul elő:

• akiknél a családban előfordult rosszindulatú melanoma és nem melanoma bőrrák.
• rosszindulatú melanoma és NMSC miatt végzett műtét után.
• legyengült immunrendszerű (immunhiányos) betegek, például szervátültetés után
• HIV-pozitív
• szabadban dolgozók
• I-es és II-es fototípusúak

Az I. fototípust a következők jellemzik:

• a bőr nagyon világos, szeplőkkel, a haj vöröses, a szemek kékek.
• a bőr nem barnult, mindig piros, égési sérülések.
• az égési sérülések általában súlyosak és fájdalmasak.
• védőszer használata nélkül a bőr 5-10 percen belül kipirosodik.
• ajánlott SPF 50 és SPF 50+ fényvédővel ellátott fényvédő krémek használata.

A II. fototípusra jellemző:

• a bőr világos, de ritkábban szeplős, a haj világos, a szemek kék, zöld vagy szürkék.
• a bőr vörös, nagyon rosszul barnul, gyakran ég és gyorsan hámlik.
• fényvédő használata nélkül a bőr 10-20 percen belül kipirosodik.
• ajánlott az SPF 30 és SPF 50+ fényvédő faktorú fényvédő krémek használata.

A megelőző intézkedések közé tartozik különösen az UV-sugarak elleni védelem.

A másodlagos megelőzés fő feladata a bőrdaganatok korai diagnosztizálása a betegség korai szakaszában.

Évente egyszer javasolt a bőrgyógyász által végzett teljes testre kiterjedő bőrvizsgálat. Az anyajegyek megváltozása és új, nem gyógyuló, duzzadt, pikkelyes megnyilvánulások megjelenése esetén a vizsgálat sürgős.

Az oktatási programok a bőr megfelelő önvizsgálatára és a bőrdaganat gyanúja esetén teendő teendőkre összpontosítanak.

Úgy tűnik, hogy a D3-vitamin szisztémás adagolása megelőző hatású lehet.

Milyen a prognózisa a bazálsejtes karcinómának?

A BCC prognózisa az elmúlt évtizedekben világszerte javult. Ez valószínűleg a korai diagnózisnak, az egészségügyi szolgáltatásokhoz való jobb hozzáférésnek és a különböző felvilágosító kampányok révén a lakosság fokozott tudatosságának köszönhető.

A BCC esetében a daganat agresszivitása a lokalizációtól függ. Különösen a fülkagylón és a szemhéjon lévő daganatok nagyobb valószínűséggel adnak áttétet.

Minél nagyobb a daganat mérete és minél magasabb a betegség patológiai stádiuma, annál nagyobb kihívást jelent az eltávolítás és a kezelés. Nő a kiújulás kockázata.