Az elhízás és annak egészségügyi következményei. Nem csak esztétikai probléma

Az elhízás táplálkozási zavarral járó civilizációs betegség. Jellemzője a zsírszövet túlzott lerakódása a szervezetben. A zsír és a test egyéb szöveteinek aránya kedvezőtlen.

A túlzott zsírlerakódás a szervezetben az egészség romlását okozza. Az elhízás számos betegséget okoz és sokféleképpen veszélyezteti az ember egészségét.

A túlsúlyos embereket nemcsak súlyos egészségügyi kockázatok, hanem szociális és pszichológiai problémák is fenyegetik. Gyakran depressziósak és csökkent az önértékelésük.

Az elhízás nem csak a felnőtt lakosság körében fordul elő. A gyermekeket és a serdülőket is érinti. A gyermekkori elhízás nagyon gyakori a mai világban.

A lakosság nagy része túlsúlyos vagy elhízott. Ez rontja életminőségüket és lerövidíti várható élettartamukat.

Az előrejelzések szerint 2025-re minden ötödik ember elhízott lesz. A statisztikák szerint a lakosság többsége túlsúlyos. A férfiak és a nők mintegy negyede egyaránt elhízott. A gyermekek körében egyre gyakoribb az elhízás.

Az elhízás kockázatának mérésére a legelterjedtebb módszer a testtömegindex (BMI).

A BMI-indexet a felnőttek túlsúlyosságának és elhízásának osztályozására használják. Megbecsüli a testzsír mennyiségét és a kapcsolódó egészségügyi kockázatokat. A magasság és a testsúly aránya alapján számítják ki.

Gyermekeknél az elhízás meghatározásakor figyelembe kell venni a gyermek életkorát.

Magán a BMI-n kívül a derékkörfogat is szerepet játszik.

Hasi elhízás esetén a derékkörfogat nőknél (nem terheseknél) 88 cm-nél, férfiaknál 102 cm-nél nagyobb. A túlsúly és az elhízás előfordulása Európában riasztóan magas, 50%-os.

Táblázat a testsúly BMI és kockázati szint szerinti besorolásával.

Kattints a linkre, hogy a BMI kalkulátor segítségével kiszámíthasd a BMI-t. BMI: Kalkulátor + képletkalkulátor: BMI for KidsWHR Index Calculator

Az elhízás fokozatai és hatásuk a várható élettartamra:

• Az 1. fokú elhízás 3 évvel rövidíti meg az életet.
• A 3. fokozatú elhízás akár 8-10 évvel is megrövidíti az életet.

A 35 feletti BMI-nél akár kétszer nagyobb a szív- és érrendszeri betegségek miatti halálozás kockázata.

Az elhízást endogén és exogén elhízásra osztják.

Az endogén (másodlagos) elhízás túlzott vagy elégtelen hormonelválasztással járó állapotokban fordul elő. Ezek közé tartozik a pajzsmirigy alulműködés, a gyermekek alacsony növekedési hormontermelése, bizonyos gyógyszerek, glükokortikoidok, nyugtatók, neuroleptikumok, antihisztaminok, antiepileptikumok és genetikai betegségek használata.

Az exogén elhízás a test más szöveteihez viszonyított zsírszövet-túlsúlyt jelenti. Ez az elhízás nem sorolható más betegségek és szindrómák közé. Kialakulásában az energiabevitel és az energiafelhasználás közötti aránytalanság játszik szerepet.

A BMI kiszámítása felnőttek esetében

BMI-számítás gyermekek számára

WHR - derék- és csípőkörfogat

A kiváltó ok a táplálékkal bevitt és elfogyasztott kalóriák közötti energiaegyensúlyhiány. Az energiaitalok és a magas cukortartalmú italok fokozott fogyasztása, a csökkent fizikai aktivitás, a mozgásszegény életmód.

Az elhízás megelőzhető.

Mi okozza? Nagy mennyiségű kalória bevitele, elégtelen kalóriaégetés és a mozgás hiánya.

A genetika is gyakori ok. Befolyásolja, hogy a szervezet hogyan dolgozza fel a táplálékot energiaként és hogyan tárolja a zsírt. A genetika az elhízás 50%-ában játszik szerepet. A többi környezeti eredetű.

Az öröklődés gyakran összefügg a tápanyagégetés csökkent képességével és a fizikai aktivitás szintjével. A táplálkozási szokások, az elfogyasztott ételek fajtái és az otthon elfogyasztott mennyiség szintén örökletesek.

Az öregedés az izomtömeg elvesztéséhez és lassabb anyagcseréhez vezet. Ez megkönnyíti az idősebb korban történő hízást.

Az alváshiány hormonális változásokhoz vezethet. Ezek hatására az ember éhesebbnek érzi magát, és több kalóriadús étel után sóvárog.

A terhesség szintén kockázati tényezője az elhízásnak. A szülés után nehezebb leadni a plusz kilókat. Egyes nők az életmódváltás miatt könnyebben híznak.

Egyes egészségügyi problémák súlygyarapodáshoz, majd elhízáshoz vezethetnek:

• Apolicisztás ovárium szindróma hormonális egyensúlyhiány eredménye.
• A Prader-Willi-szindróma egy ritka, már születéskor jelen lévő állapot, amely túlzott éhségérzetet okoz.
• ACushing-szindrómát a stresszhormon kortizol magas szintje okozza.
• Ahypothyreosis a pajzsmirigy elégtelen működése.
• Egyéb betegségek, amelyek csökkent aktivitáshoz vezető fájdalmat okozhatnak.

Az elhízás kialakulása mögött több tényező állhat. Gyakran több tényező kombinációja. Jellemzően különböző tényezők kombinációja, például genetika, környezet, életmód, szokások, gyorséttermi ételek, depresszió, bizonyos antidepresszánsok, dohányzás abbahagyása, gyógyszerek, szteroidok, fogamzásgátlók.

A stressz, a depresszió és az alkohol szintén fontos tényezői a súlygyarapodásnak.

Az öröklődés és a genetikai hajlam szintén fontos. Különösen fontos a túlzott táplálékbevitel és a mozgáshiány. Ezek az elhízás fő okai.

Az elhízás nem betegség, hanem életmódbeli döntés. A normális testsúly és energiabevitel szabályozásának egyfajta kudarca. A későbbi betegségek az elhízás következményei. A túlsúly és az elhízás károsítja az emberi szervezet funkcióit.

Az elhízás a megbetegedések és a halálozás növekedésével jár.

Az elhízás elsősorban a látható extrém mértékű túlsúlyról ismerhető fel, különösen a derék vagy a combok körül. Férfiaknál a zsír leggyakrabban a derék körül rakódik le, nőknél elsősorban a combokon vagy a fenéken.

A súlygyarapodás általában hosszabb ideig tart. Mind a férfiaknál, mind a nőknél a mell megnagyobbodását az ezeken a területeken történő túlzott zsírlerakódás okozza.

Jelenleg több mint 200, az elhízással összefüggő szövődményt és betegséget ismerünk.

Kétszer nagyobb a szívbetegség kockázata, 3-7-szer nagyobb a stroke kockázata, megnő a 2-es típusú cukorbetegség kockázata, megnő a depresszió előfordulása, nagyobb a rák előfordulása, krónikus vesebetegséget okozhat, ami később dialízisre, sőt, akár veseátültetésre is szükség lehet.

Az elhízás hatással van a szív- és érrendszeri betegségekre, és megterheli a csontokat, az ízületeket és a belső szerveket.

Ez is előfordul:

• Magas vérnyomás
• Diszlipidémia
• Emelkedett koleszterinszint és zsírtartalom a vérben
• Szélütés
• 2-es típusú cukorbetegség
• Egyes rákos megbetegedések, pl. emlő-, petefészek-, prosztata-, vese-, epehólyag-, vastagbélrák.

A kockázat a BMI növekedésével nő.

Az elhízással kapcsolatos egyéb szövődmények:

• Nőgyógyászati problémák, endometriózis, meddőség.
• Epekövek
• Alvási apnoe, rövid távú légzésleállás alvás közben
• Horkolás alvás közben
• Mozgásszervi rendellenességek, a csontok és ízületek fokozott megterhelése.
• Bőrbetegségek, gombásodás, ekcéma, cellulitis
• Pszichoszociális szövődmények - Az elhízott emberek csökkent önértékelésben, depresszióban, szorongásban, étkezési zavarokban, éjszakai falásrohamokban és bulimiában szenvednek.
• Fokozott gyulladás a szervezetben - A gyulladás a rák és a 2-es típusú cukorbetegség kockázati tényezője.

A kövérség más tünetekben is megnyilvánul, amelyek általában már következményei. Ezek közé tartozik a fáradékonyság, az alsó végtagok duzzanata, a hát- és ízületi fájdalom, különösen az alsó végtagokban. Néha túlzott izzadás vagy a vércukorszint emelkedése tapasztalható. Ez azonban nem minden embernél jelentkezik. A túlzott zsírlerakódás a bőrben és a hajban is megnyilvánul. Általában kövérebbek, mint az átlagemberek.

A gyermekkori elhízás összefügg a felnőttkori elhízással, a korai halálozással és a felnőttkori betegségekkel. Az elhízott gyermekeknek légzési problémáik vannak. A gyermekeknél megnő a törések, a magas vérnyomás, a szívbetegségek, a cukorbetegség és a pszichológiai problémák kockázata is.

Az egészségügyi kockázatok értékeléséhez figyelembe kell venni a zsír eloszlását. Ennek megfelelően az elhízás két típusát különböztetjük meg.

A gynoid típust női típusnak is nevezik. A zsír a csípőben és a combokban halmozódik fel körte alakban. Ez a típus kevésbé veszélyes.

Az androidos típust férfi típusnak nevezik. A zsír a hasi területen alma alakban halmozódik fel.

Az elhízást leggyakrabban a BMI vagy testtömegindex összehasonlításával diagnosztizálják.

A diagnózis felállításakor az orvos egyszerűen összehasonlíthatja a magasságot és a testsúlyt. Nagyon gyorsan meg tudja állapítani, hogy a beteg normál súlyú, túlsúlyos vagy már elhízott.

A diagnózis során figyelembe veszik a kórtörténetet, a fiziológiai vizsgálatot és az életmódot. Meghatározzák az esetleges egyéb anyagcsere-betegségeket és az elhízás kialakulásának különböző tényezőit:

• Hogyan és mikor kezdődött az elhízás
• Milyen a munkahelyi és szabadidős aktivitás szintje
• A napi étrend összetétele
• Az egészséget befolyásoló tényezők, szedett gyógyszerek, dohányzás, betegségek.
• A beteg mentális állapota, depresszió, szorongásos érzések, étkezési szokások.
• Orvosi vizsgálati eredmények, zsírtartalékok, vérnyomás, derékkörfogat
• Laboratóriumi vérvizsgálatok koleszterin, cukor, zsír, májvizsgálat, cukorbetegség, pajzsmirigyvizsgálat
• Kardiológiai vizsgálatok, mint például EKG, derékzsírmérés

Fontos azonban összehasonlítani, hogy a testsúlyból mennyi a tárolt zsír és mennyi az izom. A derékkörfogat mérése egyszerű mutatója a testben lévő zsír eloszlásának.

• A 80 cm-nél nagyobb derékkörfogat egy nőnél fokozott kockázatot jelent, a 88 cm-nél nagyobb pedig magas kockázatot.
• Férfiaknál a 94 cm-nél nagyobb derékkörfogat fokozott kockázatot jelent, 102 cm-nél nagyobb pedig magas kockázatot.

Ezenkívül mérőműszerrel, szűrővizsgálatokkal, USG-vel, CT-vel, MRI-vel mérik a zsírredők vastagságát.

Az élet során minden ember különböző időszakokon megy keresztül, amelyek során nagyobb a kockázata az elhízás kialakulásának. A lányoknál a serdülőkorban, a terhesség alatt, a szülés után, a menopauza idején és különböző gyógyszerek szedésekor a kockázat sokszorosan megnő.

Az elhízás az új helyzetek időszakaihoz kapcsolódik. Ezek lehetnek a munkahelyi változások, különböző problémák a magánéletben és a munkában, hosszú távú betegségek és sérülések, amelyek megváltoztatják az élet- és étkezési szokásokat.

A pszichológiai problémák, mint a depresszió, a szorongás, a stressz szintén hozzájárulnak az elhízáshoz. Ezek gyakran vezetnek az egyének túlfogyasztásához.

Az elhízottak gyakran tapasztalják a "jojó-effektust", a testsúly ismételt ingadozását. A személy lefogy, majd gyorsan újabb súlyt veszít.

Az elhízás általában hosszabb idő alatt alakul ki a helytelen és nem megfelelő táplálkozás, a mozgáshiány vagy az egészséges szintet meghaladó stresszel és szellemi megterheléssel járó életmód következtében. Az örökletes elhízás előfordulhat gyermekkorban. Más esetekben általában felnőttkorban jelentkezik.

Ha valamilyen más anyagcsere-betegség okozza, sokkal gyorsabban és intenzívebben jelentkezhet. Ebben az esetben nem az elhízás, hanem a betegség oka válik nyilvánvalóvá.

Gyakran az elhízáshoz anyagcsere-, szív- és érrendszeri, valamint mozgásszervi betegségek is társulnak. Ezeket kezelni kell.

Ezek közé tartozik az érelmeszesedés, a trombózis, az epekő, az ízületi és gerincbetegségek, a cukorbetegség stb. Azonban e betegségek kezelésének együtt kell járnia a rezsimintézkedésekkel.

Terhesség és elhízás

Az elhízás a zsírfelhalmozódás mellett különböző társbetegségeket okoz. Ezek egyike a csökkent termékenység vagy meddőség. Az elhízott nők teherbeesése nehezebb lehet. De ez nem jelent leküzdhetetlen akadályt.

A terhesség alatti elhízás a magzat számára is növeli a különböző problémák kockázatát. A preeklampszia, a terhességi cukorbetegség, a megnövekedett vérnyomás, a mozgásszervi pangás és a vetélés fokozott kockázata nagyon gyakori.

Az elhízás nem mindig veszélyes a terhességre. Ez az elhízás mértékétől és a BMI-értéktől függ. A nők általában híznak a terhesség alatt, általában 4 és 12 kg között. Ez súlyosbíthatja a fenti problémákat és kockázatokat.

Az elhízott nők gyakran választják a császármetszést a szülés módjaként.

Az elhízásnak érdekes statisztikai előnye van:

• Az elhízott nőknél statisztikailag 20%-kal kisebb a koraszülés kockázata. Ez valószínűleg a hormonális változásoknak köszönhető.
• A terhesség után az elhízott anyáknak kissé nehezebb dolguk van. A császármetszés után nehezebben gyógyulnak a sebeik.
• Az elhízott nőknek felelősségteljesen kell megtervezniük terhességüket, és jobb életmóddal és rendszerintézkedésekkel próbáljanak meg fogyni, mielőtt teherbe esnének.

Olvasson el más érdekes cikkeket is az elhízással kapcsolatban:

• Mi a különbség a túlsúly és az elhízás között?
• Túlsúly és elhízás gyermekeknél, serdülőknél és fiataloknál. Mit lehet tenni ellene?
• Mit kell tenni a túlsúly és az elhízás ellen?
• Fokozott étvágy - A terhesség alatt, a gyermekeknél a növekedés során, a Prader-Willi-szindrómában jelentkező fokozott étvágyról is olvashat.
• Policisztás ovárium szindróma: teherbeesési probléma, meddőség?
• Mi az endometriózis, mik az okai és tünetei?
• Cukorbetegség
• Cushing-szindróma: mi az és hogyan jelentkezik + kezelés
• Pajzsmirigy alulműködés
• Bulimia: Mik az okai, tünetei, hatásai és kezelése?