Autoimmun pajzsmirigygyulladás: Hashimoto-kór. Okok, tünetek

Az autoimmun pajzsmirigybetegség olyan immunmechanizmussal jár, amely a pajzsmirigy sejtjeit támadja meg. Krónikus gyulladás és rossz mirigyműködés alakul ki.

Hogy melyek a kialakulásának kockázati tényezői, etiológia, tünetek, kezelési lehetőségek és még sok minden más, megtudhatja a cikkből.

A pajzsmirigy fontossága és működése

A pajzsmirigy egy fontos kis szerv, amely a nyak elején, a pajzsmirigyporcon található. 2 lebenyből áll és pillangó alakú. A lebenyek tüszőiben olyan sejtek találhatók, amelyek pajzsmirigyhormonokat, pajzsmirigyhormonokat - trijódtironin és tiroxin - termelnek.

• A trijódtironin 3 jódatomot tartalmaz, és T3-nak rövidítik.
• A tiroxin 4 jódatomot tartalmaz, ezért T4-nek nevezik.

A pajzsmirigyhormonok részt vesznek a következőkben:

• Az anyagcsere szabályozása
• Oxigénfogyasztás a szervezetben
• Hőszabályozás
• növekedés és fejlődés
• Az idegrendszer működése
• A mozgásszervi rendszer működése
• Szív- és érrendszeri tevékenység
• Termékenység és terhesség

A pajzsmirigy által termelt másik hormon a kalcitonin, amelynek feladata a vérben lévő kalcium és foszfor szabályozása.

Megfelelő működéséhez a pajzsmirigy jódot von ki a szervezetből, amelyet pajzsmirigyhormonokba épít be.

A pajzsmirigy működését a TSH nevű tirotropin hormon szabályozza, amelyet az adenohypophysis (az agyalapi mirigy elülső lebenye) termel. Ezt viszont a hipotalamusz és a TRH (tirotropin felszabadító hormon) szabályozza. A pajzsmirigy működését tehát a központi idegrendszer irányítja.

Hashimoto-thyreoiditis

A betegség a lakosság 5%-ánál fordul elő. 80%-uk nő.

A betegséget már 1912-ben felfedezte és leírta Hasmitoto Hakaru japán orvos.

A Hashimoto-kór, más néven Hashimoto thyreoiditis a pajzsmirigy krónikus autoimmun gyulladása. A szervezet saját immunrendszere megtámadja a mirigy szövetének sejtjeit. Fokozatosan csökken a mirigy aktivitása és működése.

Az ember immunrendszere a test egyes saját részeit károsnak vagy veszélyesnek értékeli. A Hashimoto-thyreoiditis esetében ez azzal jár, hogy a pajzsmirigy sejtjeinek falán lévő receptorok és enzimek ellen antitesteket termel.

Az eredmény a pajzsmirigy krónikus gyulladása. A károsodott pajzsmirigy nem képes ellátni fiziológiai funkcióját, ami pajzsmirigy-alulműködéshez (csökkent pajzsmirigyműködés) vezet.

A betegség hosszú ideig tünetmentes. A tünetek elsősorban a strúma (a mirigy megnagyobbodása), a súlygyarapodás, a fokozott fáradtság, az izomgyengeség, a székrekedés, a pszichés problémák és sok más.

A Hashimoto thyreoiditis pontos mechanizmusa és etiológiája ismeretlen. A betegséget az immunpatológiához sorolják, amely egy Th-limfocita közvetítésű betegség. A saját szövetekkel szembeni immunológiai tolerancia elvesztése áll fenn.

A T-limfociták beszivárognak a pajzsmirigybe. Aktiválhatják a makrofágokat, amelyek a pajzsmirigy pusztításában részt vevő citotoxikus T-limfociták forrásai.

A limfocita infiltráció jelenléte felelős a pajzsmirigy elleni antitestek termelődéséért. Ezért a betegséget krónikus limfocita pajzsmirigygyulladásnak is nevezik.

A genetikai hajlam a kialakulás vezető kockázati tényezője. Ez azonban nem előfeltétele a kialakulásnak. Külső tényezők is szerepet játszanak.

Kockázati tényezők:

• Genetikai hajlam
• Női nem
• Középkorúság
• Egyéb autoimmun betegségek
• Bizonyos súlyos bakteriális és vírusfertőzések
• Stressznek való kitettség
• Sugárzásnak való kitettség
• Szelén-, C- és D-vitamin-hiány

A betegség kialakulása általában fokozatos és lassú.

A Hashimoto-thyreoiditishez számos klinikai tünet társul, amelyek közül néhány más betegségre is utalhat, ezért alapos diagnózisra van szükség.

Kezdetben a betegség rövid ideig tartó pajzsmirigy túlműködést (hashitoxicosis) okozhat. A mirigy autoimmun gyulladásának tünetei testi és lelki jellegűek egyaránt.

A leggyakoribb tünetek és megnyilvánulások:

• Súlygyarapodás
• Megnagyobbodott pajzsmirigy
• Hidegérzet és hidegrázás
• Fokozott fáradtság
• Izomfájdalom
• Ízületi fájdalom és duzzanat
• Szívdobogás
• Magas vérnyomás
• Székrekedés
• Haj elvékonyodása
• Száraz bőr
• Arcduzzanat
• Szabálytalan menstruáció
• Erős menstruáció
• Termékenységi zavarok a meddőségig
• Depresszió

A pajzsmirigybetegségek diagnózisa endokrinológiai vizsgálatból áll, amelyet gyakran a háziorvos jelez.

Elsősorban átfogó kórtörténetet vesznek fel a betegtől interjú formájában. Az orvos megállapítja a családi kórtörténetet, a betegségeket és diagnózisokat, a szedett gyógyszereket, az életmódot, a tüneteket és még sok minden mást.

Az orvos szemrevételezéssel és tapintással megvizsgálja a pajzsmirigyet, a nyirokcsomókat és a környező területet. Megvizsgálja a mirigy esetleges megnagyobbodását és a csomók jelenlétét.

A diagnózis elsősorban a pajzsmirigy-stimuláló hormon, a tiroxin és a trijódtironin koncentrációjának laboratóriumi meghatározásából, valamint a beteg vérmintájából vett autoimmun antitestek jelenlétéből áll.

A pajzsmirigy alulműködésére a pajzsmirigyhormonok csökkenése jellemző. Ezzel szemben az agyalapi mirigyben termelődő TSH (tireotrop hormon) megemelkedik.

Túlműködő pajzsmirigyben a T3 és T4 hormonok vérszintje megemelkedik.

A pajzsmirigy elleni antitestek, jellemzően pajzsmirigy-peroxidáz (TPO-antitestek) találhatók a vérben. A pajzsmirigy-peroxidáz egy pajzsmirigy enzim, amely fontos szerepet játszik a hormonok tényleges termelésében.

A vizsgálat része a felszíni ultrahangvizsgálat, amely hanghullámok segítségével mutatja be a mirigyszövet belső struktúráit.

Indokolt lehet a pajzsmirigyszövet biopsziája, amely során a mirigyből egy speciális vékony biopsziás tűvel és ultrahanggal mintát vesznek. A mirigyszövetmintát ezután szövettani feldolgozásra laboratóriumba küldik.

A pajzsmirigy szcintigráfia radioaktív anyag befecskendezésével történik. A befecskendezett anyag sugárzását rögzítő speciális szcintillációs kamera segítségével részletes kép készíthető a mirigyszövet belső struktúráiról.

A kezeletlen Hashimoto thyreoiditis egészségügyi kockázatai

A jellegzetes klinikai tünetek, mint a súlygyarapodás, fáradtság, izom- és ízületi fájdalom vagy székrekedés és sok más mellett a kezeletlen autoimmun pajzsmirigygyulladás súlyos egészségügyi problémákat okozhat.

A kockázatot a golyva (a pajzsmirigy megnagyobbodása) jelenti, amely nyelési vagy légzési nehézségekkel járó egészségügyi problémákat okoz.

A Hashimoto-gyulladás gyakran jár együtt szív- és érrendszeri betegségekkel a megemelkedett vérnyomás és LDL-koleszterinszint miatt.

A pszichológiai problémák, mint például a depresszió vagy a szorongás, gyakori következménye a klinikai tüneteknek.

A myxödéma kóma súlyos, életveszélyes állapot, amely hosszú ideig kezeletlen pajzsmirigy-alulműködés esetén léphet fel. A kiváltó tényezők főként fertőzések vagy a szervezetet érő egyéb túlzott terhelés.

A myxödéma kóma kezdetben csökkent testhőmérsékletben, hidegrázásban, lelassult légzésben, fokozott fáradtságban és álmosságban nyilvánul meg. Ez végül magához a kómához vezető eszméletvesztéshez vezet.

A kezeletlen Hashimoto hipotireózisban szenvedő anyák gyermekeinél nagyobb a születési rendellenességek és a fejlődési zavarok előfordulásának kockázata.

Felvetődött egy lehetséges összefüggés a kezeletlen hypothyreosisban szenvedő terhesség és a szájpadhasadék vagy a szív-, agy- és vesebetegségek előfordulása között a gyermekeknél.

Diéta pajzsmirigy alulműködésben

Mivel a pajzsmirigy-alulműködésnek számos oka lehet, tanácsos orvoshoz és esetleg dietetikushoz fordulni diétás tanácsokért.

A Hashimoto-kór esetleges kezdeti pajzsmirigy túlműködése, a későbbi pajzsmirigy alulműködés, a betegség előrehaladása és a beteg egészségi állapota miatt a diétáról orvoshoz kell fordulni.

A pajzsmirigynek jódra van szüksége ahhoz, hogy elegendő pajzsmirigyhormont termeljen. Ezért tanácsos megfelelő mennyiségű jódot fogyasztani. Azonban nem túlzott mennyiséget. Jó források a hal, a tojás vagy a tengeri moszat.

A szelén és a cink fontos elemek a pajzsmirigy anyagcseréje szempontjából. Főként teljes kiőrlésű gabonafélékben, hüvelyesekben, húsban vagy halban találhatók. A zöldségek (petrezselyem, sárgarépa, zeller), a hal, az olívaolaj, az avokádó, a gyümölcsök és a magvak, valamint a diófélék szintén jó források.

A pajzsmirigy túlműködésben szenvedő betegeknek tanácsos odafigyelniük a rendszeres táplálkozásra, a fehérjék, vitaminok és ásványi anyagok (kalcium, magnézium, szelén és cink) megfelelő bevitelére.

A szójatermékek túlzott fogyasztása nem ajánlott a pajzsmirigy alulműködésben szenvedő betegek számára, mivel hátrányosan befolyásolhatja a pajzsmirigyhormonok működését és aktivitását.

A strumigéneket (a golyva kialakulásának kockázatát növelő anyag) legjobb mértékkel fogyasztani. Ezek közé tartozik a brokkoli, a karalábé, a karfiol, a kelkáposzta, a káposzta, a szójabab, a kukorica, a bab, az árpa, a mustármag és a repce.