Arthritis psoriatica: a pikkelysömör okai és megnyilvánulásai ízületi gyulladással?

Az arthritis psoriatica progresszív, krónikus gyulladásos betegség, amely a pikkelysömör és az ízületi fogyatékosság kombinációja. Az alapjául szolgáló reumatikus és autoimmun folyamat, amelyben az immunrendszer saját sejtjeit támadja meg.

A pikkelysömörben szenvedő személynél az ízületek érintettsége is előfordulhat. Egyes esetekben az ízületeken és a bőrön kívüli problémák is társulnak. Ilyen például a szem érintettsége.

A reumás betegségek bizonyos genetikai hajlamhoz és bizonyos antitestek jelenlétéhez kapcsolódnak.

Az autoimmunitás egy immunrendszeri rendellenesség eredménye. Az immunitás a szervezet saját sejtjeit, szöveteit és struktúráit támadja meg.

A progresszív betegség azt jelenti, hogy egy progresszív problémáról van szó, amely idővel kialakul és súlyosbodik.

A pikkelysömör tipikus bőrtünetekkel - a bőr megkeményedésével, bőrpírral és hámló pikkelyek képződésével - jelentkezik.

Az ízületi gyulladás az ízületeket érintő gyulladásos folyamat. Változatos lefolyású lehet, és az ízület teljes pusztulásához és deformitásához vezethet.

Természetesen fájdalommal és egyéb kellemetlen problémákkal jár, amelyek korlátozzák az ember mindennapi tevékenységét. Emellett az esztétikai tényező is súlyosbító tényező. A betegség csökkenti az életminőséget és hatással van a pszichére.

Szerencsére a pikkelysömör, akárcsak az arthritis psoriatica, ma már kezelhető betegség. Teljesen azonban nem gyógyítható.

Fontos a korai felismerés és a korai kezelés. Ellenkező esetben fennáll a kockázata a megnövekedett megbetegedésnek és a várható élettartam csökkenésének az érintett személy számára.

Érdekes tények az arthritis psoriatica-ról:

Tények és érdekességek:
A pikkelysömör a világ népességének 1-3%-át érinti.
A pikkelysömörös artritisz előfordulási gyakorisága a pikkelysömörös betegek körében megközelítőleg 10-42%.
A világ népességének körülbelül 0,2-1%-a.
Az esetek akár 75%-ában először bőrmanifesztáció jelentkezik.
Az ízületi problémák megjelenése akár 10 évig is eltarthat.

Pszoriázis + artritisz = artritisz pszoriázis = artritisz pszoriázis

A pikkelysömör ismeretlen okú bőrbetegség. Bizonyos kockázati tényezők és autoimmun reakcióra való hajlam játszik szerepet a betegség kialakulásában.

Ezt követően egy meghatározatlan kiváltó ok elegendő az egészségügyi problémák elindításához.

A pikkelysömör a bőr krónikus gyulladásában nyilvánul meg. A bőr ilyenkor megvastagodik, vörös, repedezett. A felszínen pikkelyek képződnek, és hámlanak.

Egyes esetekben a bőr érintettségéhez ízületi károsodás is társul.
Számos szerző 6 és 42% közötti arányról számol be.

A betegség néha tipikus lefolyású, néha enyhe vagy enyhe lefolyású. Néhány esetben kritikus, teljes ízületi pusztulással járó, rokkantsághoz vezető betegség.

Az arthritis psoriatica krónikus progresszív gyulladásos ízületi betegség, amelyhez pikkelysömör társul.

Az ízületen kívüli problémák jelenléte szintén kockázatot jelent.

Általában 30 éves kor után alakul ki, de gyermekeket is érinthet. Általában a férfiakat és a nőket egyformán érinti (egy altípus kivételével).

Az ízületi károsodás elsősorban a kéz és a láb kisízületeit érinti. Súlyosabb forma esetén azonban a gerincben is jelentkezhetnek a tünetek.

A Bechterew-kórhoz (Bechterew-kór) hasonlóan szeronegatív spondylarthritisnek is minősül.

A korai felismerés és a korai kezelés csökkenti a súlyosabb lefolyás, a kapcsolódó szövődmények és a korai halálozás kockázatát.

Az arthritis psoriatica átlagosan 3 évvel rövidítheti meg az életet.

Negatív hatással van az egyén mentális állapotára is. A megfelelő kezelés lehetővé teheti a normális élethez való visszatérést.

Szeretne többet megtudni erről a reumás betegségről?
Mik a főbb jellemzői?
Mik a kockázati tényezői a kialakulásának?
Jellemző tünetek?
Plusz egy rövid áttekintés a kezelésről?
Olvasson velünk!

Az arthritis psoriatica szisztémás gyulladásos betegség, amelynek pontos oka nem tisztázott. A gyulladás autoimmun jellegű, amelyben az immunitás a szervezet saját sejtjeit pusztítja el.

Azt feltételezik, hogy bizonyos hajlam és külső tényezők hatása együttesen okozza a betegség kitörését. A betegség tehát multifaktoriális.

Multifaktoriális alap és kockázati tényezők az arthritis psoriatica kialakulásában:

• genetikai hajlam
• családi előfordulás - Feltételezhető, hogy az utódoknál is kialakulhat a betegség, de nincs közvetlen öröklődés. Ha az apának pikkelysömöre van, a gyermeknél ugyanúgy vagy arthritis psoriatica formájában alakulhat ki, és így tovább.
• Pszoriázis
• HLA antigének jelenléte
• fertőzés, például vírussal vagy baktériummal
• gyógyszerek (maláriagyógyszerek, lítium, béta-blokkolók)
• stressz és hosszan tartó pszichés megterhelés
• trauma
  • Koebner-jelenség - új elváltozások terjedése trauma után, mechanikai stressz, fizikai és kémiai hatás következtében
• hormonális hatás
• életkor - különösen 30-50 éves kor között
• a túlsúly és a dohányzás, a túlzott alkoholfogyasztás szintén negatívan járul hozzá a betegség kialakulásához
• száraz bőr

Sem a pikkelysömör, sem az ízületi pikkelysömör nem fertőző.
Nem fertőző betegség.

Az arthritis psoriatica tünetei két fő megnyilvánulási csoportot foglalnak magukban, nevezetesen a bőr és az ízületek érintettségét.

Bizonyos esetekben e két területen kívüli problémák jelenléte is kockázatot jelent. Ilyen például a szem, de a szív- és érrendszer károsodása is.

Nem mindenkinél alakul ki ugyanolyan kép, így a betegségnek egyéni megnyilvánulásai vannak. Azonban bizonyos jellegzetes vonások jellemzik.

Az arthritis psoriatica több altípusa létezik.

A táblázat az arthritis psoriatica osztályozását mutatja a tünetek és a lefolyás szerint

A következő tünetek fordulnak elő arthritis psoriatica esetén:

• ízületi fájdalom és érzékenység
  • különösen a kéz és a láb kisízületeiben, az ujjízületekben.
  • térd
  • boka
  • csípő
  • néha a gerinc
• duzzadt ízületek - a kéz ujjainak duzzanata kolbászra hasonlít - kolbász típusú
• reggeli ízületi merevség - bemelegítéssel enyhül, ébredés után egy idő után elmúlik, mozgás nélkül rosszabbodik.
• károsodott ízületi működés - pl. gyenge kézfogás, kisebb mozgástartomány, csökkent erő stb.
• az ujjak bőrének, körmeinek eróziója
• valamint egyéb bőrmegnyilvánulások
  • a bőr kipirosodása
  • viszketés
  • száraz bőr
  • a bőr megvastagodása
  • fehér pikkelyek képződése és hámlása + pikkelysömör az ízületeken
  • főként a könyökön, térden, háton, fejbőrön.
• köröm pikkelysömör, akár a köröm elválásáig a körömágytól
• fájdalom az inakban és az ínhüvelyekben, pl. fájdalom az Achilles-ínban, a sarokban, a lábfejben.
• a végtagok, ujjak deformitása, az ujjak megrövidülése, teleszkópos ujjak
  - rosszabb lefolyás, elhanyagolt kezelés vagy a betegség súlyos formája miatt.
• az érintett ízületek mozgásképtelensége
• több ízületen kívüli és bőrön kívüli probléma is társulhat
  • fáradtság
  • az inak és az inakhoz tartozó inak gyulladása - enthesitis
  • a szem és a kötőhártya gyulladása - kötőhártya-gyulladás, uveitisz, szemviszketés, szemvörösség stb. - gyakori kísérő tünet, az arthritis psoriatica esetek kb. 30%-ában fordul elő
  • aortabillentyű-károsodás - az esetek mintegy 4%-ában
  • a magas vérnyomás és más szív- és érrendszeri betegségek kockázata
  • krónikus hörgőtüdőgyulladás
  • gyulladásos bélbetegség - nem specifikus gyulladásos bélbetegség (IBD),
    hasonló a fekélyes vastagbélgyulladáshoz vagy a Crohn-betegséghez.
  • csontritkulás
  • depresszió és pszichológiai problémák - nagyon gyakori

A diagnózis alapja az anamnézis. A leíró tünetek a reuma gyanúját vetik fel.

Ezt követi a bőr, az ízületek, a körmök alapos vizsgálata - hibák, bőrpír, mélyedések a körmökön, fekélyek jelenléte a környezetükben. Szükség esetén az inak ínszalagok területén érzékenység.

Laboratóriumi vérvizsgálatokat adnak hozzá, a gyulladásban megnövekedett CRP és a süllyedés. Meghatározzák az antitesteket, a vérképet és egyebeket.

Érdekes módon a reumatoid faktor, amely a reumatoid artritiszben jelen van, nincs jelen az arthritis psoriatica esetén.

A reumatoid faktor jelenléte a rheumatoid arthritis és az arthritis psoriatica megkülönböztetésének egyik jellemzője.

Alternatívaként egy nagyobb ízületből, például a térdből szinoviális folyadékot vesznek. Ez szintén segít a differenciáldiagnosztikában. Mivel fontos a betegség típusának meghatározása.

Fontosak azok a képalkotó módszerek, amelyekkel a csont- és ízületi károsodások felmérhetők. Konkrétan ezek közé tartozik a röntgen, a CT, az MRI, a SONO.

A diagnózis felállításában segít a 2006-os CASPAR arthritis psoriatica osztályozása, amely a tünetek jelenlétét értékeli. Nevezetesen a pikkelysömör jelenlétét, a körömkárosodást, a reumatoid faktor jelenlétét a vérben, a daktilitis jelenlétét és a röntgenvizsgálatot.

Mikor kell gondolni az arthritis psoriaticusra:

1. Fájdalom az ízületekben és az ínhüvelyekben
2. Az ízületek, inak és ujjak duzzanata
3. az ízületek reggeli merevsége
4. fáradtság - tartós és intenzív
5. gyulladásos hátfájás
6. az ízületeken kívüli tünetek társulása

Az arthritis psoriatica lefolyása igen változatos, a lefolyás egyéni, ahogyan a betegség kialakulásának módja is.

Az esetek kb. 75%-ában általában kezdetben bőrelváltozások - pikkelysömör - jelentkeznek. Az ízületi problémák pedig később, meghatározatlan idő elteltével jelentkeznek. Néha akár 10 év is eltelik, mire az arthritis psoriatica teljes képe kialakul.

Keletkezés = bőrelváltozások.
Ízületi manifesztációk még 10-20 év után is.

Ritkábban fordul elő, hogy a bőr- és ízületi problémák egyszerre jelentkeznek. És még ritkábban, hogy az ízületi problémák megelőzik a pikkelysömör kialakulását.

+

Az arthritis psoriatica sine szindróma lefolyásáról is beszámolnak. Azaz ízületi gyulladás jelen van, de nincsenek a pikkelysömör bőrmanifesztációi. Egy rokon azonban pikkelysömörben vagy arthritis psoriaticában szenved.

Intenzív vagy enyhe.

Az arthritis psoriatica esetén lehetséges enyhe lefolyás, amikor a panaszok nem olyan intenzíven jelentkeznek. Végül remisszió (a betegség tüneteinek csökkenése) következik be. Ezt a viszonylag arthritis psoriatica-mentes időszakot visszaesés (a tünetek újbóli megjelenése) követi.

Ennek ellentéte a heveny lefolyás vagy súlyos ízületi érintettséggel. Az ilyen forma az ízület pusztulásában csúcsosodhat ki, az ízület mozgásképtelenségéig és deformitásáig, az ujjak megrövidüléséig stb.

A súlyos lefolyás a mindennapi tevékenységek és az életminőség jelentős korlátozását jelenti. Az illető nem képes gombokat becsatolni vagy tárgyakat megfogni, munkaképtelen. A betegség rokkantságot okoz, különösen, ha a mozgáshoz szükséges ízületek károsodnak. Az illető nem tud lépcsőn felmenni, és csak nehezen tud járni.

Az arthritis psoriatica esetén jellemzően a reggeli gyulladás a legrosszabb. Ezt reggeli ízületi merevség kíséri, amely általában körülbelül 30 perctől egy óráig tart. Ritkán hosszabb ideig is fennáll.

Fájdalom társulhat hozzá vagy nem.

A tüneteket a mozgás enyhíti, de a tétlenség súlyosbítja.

Bőrelszíneződés az ízület felett. A pikkelysömör értelmében vett bőrhibák is jelen vannak, továbbá körömkárosodás.

Gyakori megnyilvánulás a duzzanat, az ízületek, inak és inak és inaik gyulladása miatt.

A kép egy duzzadt, fájdalmas, merev és legyengült végtag, például a kéz képe. Gyakran lehetetlen a tenyeret megfogni. Másik példa a részek érintettsége, például a csípő, a csípő, a térd, a boka, a csukló vagy a hát fájdalma és gyengesége.

Az arthritis psoriatica tüneteinek kialakulására általában a gyors kezdet jellemző - mint a reumánál. A kiváltó inger lehet sérülés, stressz, fertőzés utáni állapot stb.

Egy vagy több ízület érintett. 1-3 ízületről számolnak be.
De 5 ízület is. Az altípustól függ.

Néha hátfájás is társul hozzá. Gyakori a kötőhártya kivörösödése és a gyulladás.

A lefolyást súlyosbítja a késői felismerés és az elmulasztott korai kezelés.