Az alvási apnoe szindróma kezelése: gyógyszerek, súly és eszközök

Az alvási apnoe terápiája az állapota okától és súlyosságától függ. Az alvási apnoe enyhébb eseteiben az életmódváltás elegendő a korrekcióhoz. Alvási apnoe és túlsúly esetén a testsúlycsökkentés a legfontosabb.

A dohányzásról való leszokás, az alkoholfogyasztás lefekvés előtt, a myorelaxánsok és altatók szedése szintén fontos változtatás.

A rendszeres testmozgás szintén enyhítheti az alvási apnoe tüneteit. Már napi 30 perc mérsékelt testmozgás, például élénk séta is jótékony hatású lehet.

Alváskor az oldalra vagy hasra fekvés ajánlott. Bevált tipp, hogy ne guruljunk a hátunkra, ha például egy teniszlabdát gurítunk a pizsama alá. Segíthetnek a speciális vibráló párnák is, amelyek rezegnek, amikor a beteg a hátára gurul.

Ismert allergia esetén ajánlott az allergiakezelés és az allergén eltávolítása a környezetből.

Az alvási apnoe műszeres kezelése

Az alvási apnoe közepes és súlyos formái esetén célszerű egy olyan speciális eszköz használata, amely segíti az alvás közbeni légzés javítását.

• Folyamatos pozitív légúti nyomás (CPAP)

Ezt a készüléket csak alvás közben használják. Terápiás hatásának elve az, hogy a környezeti légnyomásnál magasabb nyomású levegőt juttat.

Éjszakára egy maszkot helyeznek az arcra, amelyen keresztül a beteg ezt a nagynyomású levegőt lélegzi be. Mivel a légutakban lévő levegő nagyobb nyomást gyakorol a környező szövetekre, a légutakat folyamatosan nyitva tartja. Ez megakadályozza a horkolást és az apnoét.

A CPAP az alvási apnoe kezelésének legelterjedtebb és legmegbízhatóbb módszere. Sokan azonban kellemetlennek találják a maszk viselését az arcukon, és nem tudnak elaludni vele.

Sok beteg ezért lemond a CPAP-készülék használatáról, de türelemmel és gyakorlással a legtöbb ember végül megtanulja használni a maszkot, és például helyesen beállítani a maszk szíjainak feszességét.

A CPAP-gépnek számos maszkformája és nyomásszintje létezik. Ha a gép használata közben ismét horkolás vagy apnoe jelentkezik, egyszerűen állítsa újra a gép által a légutakba fújt levegő nyomásszintjét.

Van olyan készülék is a piacon, amely méri a légúti nyomást, és automatikusan beállítja a beteg által belélegzett levegő nyomását. Ezt auto-CPAP-nak nevezik.

Léteznek olyan készülékek is, amelyek két légúti nyomásszinttel rendelkeznek, ezeket BPAP-nak nevezzük. Ezek belégzéskor nagyobb nyomással dolgoznak, hogy nyitva tartsák a légutakat, és fordítva, kilégzéskor kisebb nyomást biztosítanak, hogy megkönnyítsék a kilégzést.

• Adaptív szervo lélegeztetés (ASV)

Ez egy viszonylag új kezelés. Ez a készülék ugyanúgy használja a légáramlást, mint a többi készülék. Abban különbözik, hogy "megtanulja" a beteg normális légzési mintáját. Ezt az információt egy beépített számítógépen dolgozza fel és tárolja.

Amikor a beteg elalszik, a készülék a kiértékelt információkat használja, és a légnyomást úgy állítja be, hogy normalizálja a kóros légzési mintát. Így megakadályozza az alvás közbeni apnoés szüneteket.

• Szájon át szedhető készülékek

Egy másik kezelési lehetőség a szájkészülék viselése. Ezt úgy tervezték és szabták meg, hogy nyitva tartsa a torkot és tisztán a légutakat.

Úgy tervezték például, hogy az alsó állkapcsot előre mozdítják. Ez segít nyitva tartani a torkot, és megelőzni a horkolást és az enyhe obstruktív alvási apnoét.

A készülékeket a fogorvossal együttműködve tervezik és készítik el, aki a kezelés során rendszeres ellenőrzések alkalmával ellenőrzi a száj egészségét és a készülék megfelelőségét.

A központi alvási apnoe kezelése

• Krónikus egészségügyi problémák kezelése

A központi alvási apnoe gyakori okai főként szív- vagy neuromuszkuláris betegségek. E betegségek korai és helyes kezelése enyhítheti és gyógyíthatja a központi alvási apnoét is.

• Kiegészítő oxigénkészülékek

Ez olyan légzőkészülékek használatát jelenti, amelyeket alvás közben használnak, és a levegőt oxigénnel dúsítják. A magasabb oxigénkoncentrációjú levegő belélegzése segíthet a központi alvási apnoe enyhítésében.

Sebészeti kezelés

A sebészeti kezelés egy másik kezelési lehetőség. Általában akkor folyamodnak hozzá, ha a konzervatív kezelés kudarcot vallott.

Általában három hónapos konzervatív kezelés ajánlott, mielőtt az esetleges műtétet fontolóra vennék. Egyes betegeknél azonban anatómiai akadályok vannak a légutakban. Ebben az esetben a műtét az első lépés az alvási apnoe kezelésében.

• Rádiófrekvenciás abláció

Ennek során szöveteket távolítanak el a száj és a garat hátsó részéből rádiófrekvenciás ablációval. Ez akkor jön szóba, ha a beteg nem tolerálja a CPAP-ot vagy a szájsebészeti készülékeket.

Egy másik lehetőség a száj és a torok hátsó részén lévő szövetek egyszerű zsugorítása rádiófrekvenciás ablációval. Ezt a módszert az alvási apnoe enyhe és közepes formáinál részesítik előnyben.

• Az állkapocs mozgatása

Ennél a műtétnél az alsó állkapcsot az arccsontok többi részével szemben előre mozgatják. Ezáltal több hely keletkezik a nyelv és a lágy szájpadlás mögött.

A szabadabb légutak kisebb esélyt jelentenek a légzési nehézségekre alvás közben, amikor a torok falai ellazulnak. A műtétet maxillomandibuláris előretolásnak nevezik.