Álmatlanság: mik az okai és hogyan lehet megszabadulni az álmatlanságtól?

Az álmatlanság alvászavar, amely elalvási problémákat, gyakori alvásmegszakításokat vagy nagyon sekély alvást, illetve nagyon korai reggeli ébredést és rövidített alvást okoz.

Az álmatlanság néha olyan gyakori okokra vezethető vissza, mint az átmenetileg megnövekedett stressz, a környezet vagy az időzóna megváltozása.

De lehet egészen komoly is, ami különböző egészségügyi állapotokra utalhat.

Az álmatlanság az összes alvászavar leggyakoribb formája. Becslések szerint a lakosság 5-35%-a szenved álmatlanságban.

Közülük a nők nagyobb valószínűséggel érintettek. Előfordulása az életkorral is összefügg, az évek növekedésével nő.

Az alvászavarokat felosztják:

• álmatlanság (insomnia)
• túlzott nappali álmosság (hipersomnia)
• paraszomniák, alvás közbeni rendellenes viselkedés, zavartság, sikoltozás, sírás
• alvászavarok, mint például alvási apnoe vagy horkolás
• cirkadián ritmuszavarok, az elalvás és az ébredés idejének eltolódása
• rendellenes mozgások alvás közben
• elszigetelt tünetek
• és egyéb alvászavarok csoportja

Mi az álmatlanság?

Az álmatlanság számos probléma oka, mind mentális, mind fizikai. Például a depresszió vagy az alkoholfüggőség kockázati tényezője.

Egy átlagos nap folyamán a fáradtság, a kimerültség, a koncentrációs vagy memóriaproblémák kockázati tényezője. Fokozza a feszültséget, az idegességet, valamint a sérüléseket és a kapcsolódó fizikai problémákat.

Az álmatlanságot alvászavarként jellemzik, amely magában foglalhatja:

• alvászavar, például elhúzódó elalvás
• megszakított alvás, majd ismét elhúzódó alvás
• kora reggeli ébredések
• a fentiek kombinációja

Egy személy tehát az álmatlanság különböző formáitól szenvedhet. Például nehezen alszik el este, korán reggel felébred, vagy gyakran felébred az éjszaka folyamán, majd nehezen alszik el újra. Ennek következtében alvászavarral küzd. Az álmatlansághoz más alvászavarok is társulhatnak, például rémálmok és néha szomnambulizmus.

Napközben fáradtságot, kimerültséget, nappali álmosságot tapasztalhat. De emocionalitást, kedvetlenséget, fokozott ingerlékenységet, csökkent motivációt is. És például a munkahelyén fokozottan hajlamos lehet hibázni vagy balesetet szenvedni. Az álmatlanság következtében különböző fizikai problémákat is tapasztalhat.

Az időtartamától függően az álmatlanság lehet rövid ideig tartó (más néven átmeneti vagy akut) és krónikus, és ez az, amikor az alvászavar több mint 4 hétig tart. Gyermekkorától kezdve fennállhat, vagy gyógyszerekkel vagy alkohollal kiváltható.

Az álmatlanság kialakulását számos kockázati tényező befolyásolja. Ilyen például az életmód, a nappali és éjszakai rutin, a stressz és a szellemi megterhelés, de a fizikai megterhelés is. Természetesen a környezet és az időzóna változása is okozhat problémát.

Különböző betegségek, például a szív- és érrendszeri, valamint a légzőszervi megbetegedések szintén az álmatlanság okai közé tartoznak. Az álmatlanság önmagában is különböző nehézségeket okoz. Lehet depresszió vagy szorongás kiváltó oka. Az álmatlanságban szenvedő emberek hajlamosabbak az alkoholizmusra.

A táblázat az álmatlanság formáit sorolja fel

Mi az alvás?

Az alvás a regenerálódáshoz és az erő visszanyeréséhez szükséges fiziológiai állapot. Létfontosságú. Hiánya fizikai és mentális problémákat okoz. Az alvás olyan állapot, amikor az ember kevésbé érzékeli a környezetét.

Az anyagcsere és a szív azonban nem alszik és nem dolgozik. Az alvás során a légzés és a szívverés lelassul, a vérnyomás csökken. A sejtek szintézise zajlik, a szervezet megtisztul és feltöltődik.

Az alvás során az alvásnak különböző formái vannak, nevezetesen a mély alvási fázis (non-REM) és a REM alvás, ami a sekélyebb része. A mély vagy non-REM alvásban regenerálódunk, energiát nyerünk. A másik oldal a REM alvás. Ez sekélyebb, álmodunk közben.

A szükséges alvás hossza egyéni, átlagosan 7-9 óra.
Az emberek egy bizonyos csoportja elégedett 4-5 óra alvással.
Másrészt vannak, akiknek 8-9 óra alvásra van szükségük.

A REM a Rapid Eye Movement (gyors szemmozgás) rövidítése. Ezek hiányoznak a nem-REM szakaszban. EEG-vizsgálatokon e két forma váltakozását tudjuk rögzíteni, és a központi idegrendszer elektromos aktivitásában különböznek.

A rövid távú alvászavarokat számos tényező váltja ki, például az időeltolódás, a lefekvés előtti nem megfelelő, nehéz ételek fogyasztása, a késői vacsora vagy az olyan stimuláló italok fogyasztása, mint a kávé és az alkohol. Az alvás minőségét a környezeti zaj vagy fény is befolyásolja.

Alvási problémákat okozhat a nem megfelelő ágy, matrac vagy párna. Továbbá a környezetváltozás. Hosszú távú stressz, házassági és partneri nézeteltérések, de óvakodjunk a túlhajszoltságtól is.

Az álmatlanságnak ez a típusa rövid távú, akut és átmeneti. Nem tart tovább egy-két hétnél. Esetleg tartós fizikai vagy szellemi túlterhelés miatt. A krónikus álmatlanság súlyosabb formája.

A hosszú távú álmatlanság több mint 4 hétig tart. Előfordulása a jelentések szerint az álmatlanság összes altípusának körülbelül 10-15%-a. Olyan állapotok is kísérik, mint a szorongás, amely az elégtelen alvástól való félelem miatt jelentkezik.

Az álmatlanságnak több oka is van, ahogy a táblázatban is szerepel. Az életmód, az alváshigiénia, a rendszertelen nappali rutin, a napközbeni alvás és esetleg bizonyos rendellenességek is nagy hatással vannak. A fájdalom vagy a viszketés negatívan hat.

Az álmatlanságot kiváltó rendellenességek például:

• GERD (gastrooesophagealis reflux betegség).
• szív- és érrendszeri betegségek, beleértve a magas vérnyomást, az asztma cardiale-t is
• krónikus obstruktív tüdőbetegség
• asztma
• szénanátha, allergia
• felső légúti gyulladások, megfázás és nátha
• ízületi gyulladás
• neurológiai és neurodegeneratív betegségek
• gerincfájdalom
• krónikus fájdalom
• hormonális problémák és változások
  • pajzsmirigy túlműködés
  • menopauza, azaz átmeneti álmatlanság
  • terhesség
  • de a menstruáció előtti álmatlanság is
• csontritkulás
• de pszichés zavarok, mint például depresszió, szorongás, delírium és mások is.

Álmatlanság nőknél és terhes nőknél

Az álmatlanságot hormonális változások okozhatják. Ezért fontos, hogy a fiatal nőknél a kezelés megkezdése előtt kizárják a terhességet. A hormonális változások és így az álmatlanság a terhesség korai szakaszában, azaz a terhesség kezdetén jelentkezhet.

Ezt követően azonban sok nő számol be nehézségekről a harmadik trimeszterben. Ennek oka a magzat és a méh mérete, ami korlátozza a terhes nő alvási pozíciójának megválasztását. A bal oldali, kíméletes fekvés a legjobb, mivel ez ellazítja a szívbe áramló vér visszaáramlását.

A testhelyzeti korlátozások mellett természetesen az éjszakai gyakori vizelés is problémát jelent, szintén a csökkent hólyagtartály miatt. A méh nagyobb mérete nyomást gyakorol a rekeszizomra is, ami éjszakai légzési nehézségeket okozhat.

Hanyattfekvésben a gyomorégés is társul hozzá. További okok lehetnek a puffadt has és a teltségérzet. Gyakori a szívdobogás a magasabb pulzusszám miatt. Egy másik tényező a stressz. A terhes nők erre is fokozott mértékben hajlamosak.

Nem mintha az álmatlanságot a terhesség tünetének kellene tekinteni, de az általa okozott hormonális változások vezethetnek ehhez az állapothoz. Hasonlóképpen a hormonszintek változása a menstruációs ciklus alatt. Az álmatlanság tehát már a menstruáció előtt is jelentkezhet. Ugyanez a helyzet a menopauza esetében is.

Ezért a nőknek ezekre az okokra is gondolniuk kell, ha alvászavarral küzdenek. Természetesen, ha a baj ismétlődik vagy indokolatlanul jelentkezik, a legjobb, ha nőgyógyászhoz fordulnak. Mivel terhesség esetén sok gyógyszer ellenjavallt, és komolyabb okok is állhatnak a háttérben.

A tünetek az álmatlanság formájától függően változnak. A tipikus megnyilvánulás általában az, hogy az alvászavarban szenvedő személy az ágyban egyik oldaláról a másikra hempereg. Vagy az, hogy hosszabb időre van szüksége ahhoz, hogy megnyugodjon és ráhangolódjon az alvásra.

Ébredés az éjszaka közepén, gyakori felébredés minden látható ok nélkül, majd nehézségek a visszaalvásban. A reggeli álmatlanság abban nyilvánul meg, hogy korán reggel felébred, akár több órával azelőtt, hogy ténylegesen fel kellene kelni reggel.

Általában az álmatlanság tünetei jellemzőek. A tünetek közé tartoznak:

• alvászavar, azaz elalvási nehézségek
• szakaszos, rossz minőségű alvás
  • ami megnehezíti az újbóli elalvást
• kora reggeli ébredés
• nem érzi magát eléggé kipihentnek, energikusnak, kipihentnek ébredés után.

Ezt követően az álmatlanság napközben is megnyilvánul:

Az álmatlanság a fizikai betegségek mellett a betegségek kockázati tényezője is. Ezek közé tartozik a csökkent immunitás, a szív- és érrendszeri betegségek és a cukorbetegség. Gyermekkorban a növekedés elmaradását, túlsúlyt és elhízást okozhat.

Az álmatlanság diagnózisa nem egyszerű. A rövid ideig tartó vagy időszakos álmatlanság nem jelent kóros állapotot. Ha azonban a nehézségek tartósan fennállnak, szakember bevonása, azaz kivizsgálás szükséges. Mivel a krónikus alvászavarok súlyos fizikai problémákhoz vezethetnek.

Az alap a kórtörténet felvétele és a konkrét problémák azonosítása. Olyan időadatokat gyűjtenek, mint a lefekvés, elalvás, felkelés ideje. De egyéb, az alvásra, álmokra, alvás közbeni mozgásokra, éjszakai ébredésre, horkolásra vagy alvás közbeni hangi megnyilvánulásokra vonatkozó információkat is.

Vizsgálatokat végeznek, mérik az agy- és izomaktivitást. Fontos az álmatlanság organikus okainak kizárása is. Az alvászavarok diagnózisában a legfontosabb tényező a kórtörténet, de ezen kívül a fent említett vizsgálatok egy része is hasznos lehet:

• poliszomnográfia (éjszakai alvásmegfigyelés)
• EEG (az agy elektromos aktivitásának vizsgálata)
• EMG (az izmok, például az állizmok elektromos aktivitásának megfigyelése)
• EOG (elektrookulográfia, a szemmozgások megfigyelése)
• az orr és a száj előtti légáramlás megfigyelése
• mellkasi és hasi mozgások légzés közben
• EKG (a szív elektromos aktivitásának vizsgálata)
• a vér oxigéntelítettsége
• videofelvétel
• aktigráfia, a motoros aktivitás értékelése több napon keresztül
• ESS (az Epworth-álmossági skála rövidítése, a nappali álmosság szubjektív értékelése)
• alvási napló, alvás- és ébrenléti adatok 4 héten keresztül

Az álmatlanságnak több formája is lehet. Előfordulhat, hogy az illető este nehezen alszik el. Másik lehetőség, hogy nyugtalan az alvása, és gyakran felébred az éjszaka folyamán, amikor az alvás valójában szakaszos. Az is előfordulhat, hogy reggel nagyon korán felébred, és nem tud újra elaludni.

Az álmatlanságot okozhatja a fokozott stressz, mind a fizikai, mind a mentális stressz. Vagy okozhatja a rossz alváshigiénia. A beszámolók szerint egész életen át fennáll. Folyamatosan váltakoznak az apályos és az apályos időszakok. Aztán a stresszes időszakok ismét előidézik.

Kiválthatja az altatókkal (hipnotikumok) való visszaélés és az azoktól való függőség is. Ha az álmatlanság rövid ideig tart, nem jelent akkora problémát. Azonban ettől még okozhat olyan problémákat, mint a fáradtság, gyengeség vagy kimerültség.

Ha az álmatlanság hosszú távú probléma, más problémák is társulnak hozzá, például a koncentráció, a memória és a gyakori hangulatingadozás károsodása. Az illető elveszíti a kezdeményezőkészségét, érdeklődését és motivációját.

Az alvászavarok súlyos problémák következményei lehetnek. Csökkentik a munkateljesítményt, ami fokozott hibázási hajlamot, sérülésveszélyt eredményez. Ezeket a problémákat aztán fizikai tünetek súlyosbítják.

Az idegrendszer ingerlékenyebb. Ez pedig a neuromuszkuláris csomópont szintjén okozhat problémákat. A megnyilvánulás a remegés, de a tetániához hasonló nehézségek, valamint szívdobogás és egyéb nehézségek.

Az illető fejfájást, izomfájdalmakat tapasztal, többet izzad, sápadt és emésztési problémái lehetnek. A tünetek egyénenként változhatnak. Az álmatlanság bizonyos szív- és érrendszeri betegségekben, például magas vérnyomásban csúcsosodhat ki.

Az álmatlanság pszichés zavarok esetén is kialakulhat, mint például szorongás vagy depresszió esetén. De fordítva is, az álmatlanság kiválthatja ezeket a pszichés problémákat. Az elhízás és a cukorbetegség veszélyeztetett.