Allergia: mi az, hogyan alakul ki és mik a tünetei? Az allergiák és az allergének típusai

Az allergia a szervezet túlzott védekező reakciója egy bizonyos külső tényezőre - az úgynevezett allergénre. A reakció lehet általános és helyi. Elsősorban attól függ, hogy az allergén milyen módon jut be az egyén szervezetébe.

Etiológia, tünetek, allergiák és allergének típusai, diagnózis, kezelési lehetőségek és egyéb érdekes információk találhatók a cikkben.

Mi az allergia?

Az allergia az emberi immunrendszer olyan betegségének elnevezése, amelyben a külső környezetből származó bizonyos, az allergiás szervezet számára negatív ingerre immunpatológiai reakció lép fel.

A szóban forgó anyagok (ingerek) az egészséges ember számára természetesek, és általában nem károsak az egészségre. Ez azonban nem vonatkozik az allergiában szenvedő emberekre, mivel immunrendszerük a szóban forgó anyagokat idegenként vagy veszélyesként értékeli.

Az allergiának számos formája, megnyilvánulási formája és tünete van, az enyhébb helyi tünetektől (tüsszögés, szemviszketés, orrdugulás) az egész testet érintő vagy kombinált reakciókon át az anafilaxiás sokkig.

Az allergiás túlérzékenységi reakció akkor lép fel, amikor egy "káros" inger kerül a szervezetbe. Az allergiás reakciót kiváltó ingereket allergéneknek nevezzük.

Amikor allergiás reakció lép fel, és egy allergén bejut a szervezetbe, a szervezet fokozott mennyiségű hisztamin felszabadításával reagál, amely az allergiás káros tünetekért és megnyilvánulásokért felelős.

Az allergiás emberek száma a világon folyamatosan nő. A fejlett országok lakosságának legalább 25%-a allergiás valamilyen allergénre.

Az allergiások számának növekedését a tudományos közösség még mindig vizsgálja, de elsősorban az életmódváltásnak, a nikotinos dohányzásnak, a kipufogógázok belégzésének, a minimális fizikai aktivitásnak, a túlzott stresszhatásnak, a kimerültségnek és más életmódbeli tényezőknek tulajdonítják.

Az allergia eredetét a tudományos közösség nem ismeri teljes mértékben, de az allergiát az immunrendszer patológiája okozza, amely érzékenyen reagál a különböző tényezőkre és anyagokra.

Az immunrendszeri rendellenességek mögött elsősorban genetikai hajlam és az egyén élete során fellépő külső tényezők állnak. Külső tényezőkre példa az életmód vagy a munkahelyen bizonyos anyagoknak való tartós kitettség.

Egy személy lehet allergiás egy adott allergénre és egyszerre több, egymástól független allergénre is.

Létezik azonban a keresztallergia fogalma, amely gyakran az egyes allergének hasonlóságából adódik.

Az immunbetegségeknek számos formája létezik, és az allergia csak egy ezek közül:

Immundeficiencia - a szervezet elégtelen és gyenge immunrendszere. Gyakori fertőzésekben és a kezelésre adott elégtelen válaszban nyilvánul meg.

Autoimmun betegségek - a szervezet saját szervezete harcol önmaga ellen, és saját sejtjeit veszélyesnek értékeli.

Immunproliferáció - a betegség a sejtek túlzott szaporodásából vagy túlburjánzásából ered. Ide tartoznak elsősorban a hematológiai vagy daganatos betegségek.

Allergia - az immunrendszer túlérzékenysége. Az allergiás személy szervezete ellenáll bizonyos anyagoknak, amelyek az egészséges ember számára ártalmatlanok.

Az allergiák és allergének osztályozása

Az allergéneket (az allergológusok által károsnak értékelt anyagokat) elsősorban a szervezetbe jutásuk módja szerint osztják fel.

Az allergének típusai:

• Inhalációs allergének
• Élelmiszer-allergének
• Gyógyszerek és gyógyszerek
• Rovarcsípések
• Egyéb és kontaktallergének

Az inhalációs allergének állnak a legismertebb allergiák mögött. Ezek olyan anyagok, amelyeket az ember a légutakon keresztül lélegzik be. Ide tartoznak a pollenek, por, poratka, fűfélék, gyógynövények, penészgombák, állati allergének és sok más anyag.

A legerősebb állati allergének az állatok nyálában, mirigyváladékában és vizeletében találhatók. Mikroszkopikus részecskék is lebegnek a levegőben és megtelepednek a lakásban lévő felületeken. Ezek főként macska-, kutya- és rágcsálóallergének.

Az ételallergének olyan anyagok széles csoportját alkotják, amelyek fogyasztásukkor káros reakciókat váltanak ki a szervezetben. A fontos ételallergének közé tartozik a tojás, a tej, a búzaliszt, a diófélék, a szója, a hal és a különböző gyümölcsök.

Az allergiások különböző mértékben érzékenyek lehetnek az élelmiszer-allergénekre. Egyesek már az élelmiszerben lévő allergének mikrogrammnyi mennyiségére is anafilaxiás reakcióval fenyegető reakcióval reagálnak, míg mások elviselik a mennyiségeket, és az élelmiszerben lévő allergén nagyobb mennyiségére is reagálnak.

A gyógyszerek és a gyógyszerek egyes allergiásoknál mellékhatásokat okozhatnak. Az allergének lehetnek penicillin, neomicin és más típusú antibiotikumok, barbiturátok vagy helyi érzéstelenítők.

Rovarcsípés - allergiás reakciót okozhat az is, ha egy adott rovarfaj megcsípi vagy megszúrja. A térségünkben leginkább képviselt rovarok a darázs, a méh, a darázs vagy a dongó.

Az egyéb allergiák közé tartoznak azok az anyagok vagy ingerek, amelyek az allergiás személlyel érintkezve káros reakciókat váltanak ki. Ide tartozik a napfényre, a hidegre, a latexre és másokra való allergia.

Az allergia diagnózisának és tüneteinek elsődleges pontja az ok-okozati kapcsolat a "káros" inger és az allergiás személy tünetei között. Az allergénnel való érintkezés váltja ki az allergiás tüneteket, de ha az érintkezés megszűnik, a nem kívánt allergiás tünetek elmúlnak.

Az allergia pontos tünetei és megnyilvánulásai a betegségtől, a behatolás módjától és az allergiás személy szervezetében lévő allergén mennyiségétől függnek.

Gyakran a belélegzett allergén közös belégzése, ami teli orr, szipogás vagy tüsszögés formájában jelentkezhet. A légúti allergiák köhögés, mellkasi szorítás vagy légzés közbeni sípoló légzés formájában jelentkezhetnek.

A belélegzett allergén irritálhatja a szemet viszketéssel, bőrpírral vagy a szemhéj helyi duzzanatával.

A bőrirritáció gyakran bőrpírral, ekcémával, duzzanattal, specifikus kiütésekkel vagy más nemkívánatos bőrmegnyilvánulásokkal jár.

Az ételallergének a szájüreg helyi duzzanatát, hányingert, hányást, vizes székletet és egyéb emésztési problémákat okozhatnak.

Ha az allergén az egyén véráramába kerül, például rovarcsípésből vagy -csípésből, a későbbi tünetek veszélyesek lehetnek. Fokozott légszomj, nehézlégzés vagy vérnyomásesés jelentkezhet.

A vérnyomáscsökkenést, a sápadtságot és a hideg verejték jelenlétét anafilaxiás sokknak is nevezik.

Az anafilaxiás allergiás reakció klinikai képe a beadott anyag mennyiségétől és a hisztamin felszabadulásától függ az érintettség helyén.

Rövid időn belül az erek értágulása, vérkoncentráció, hipovolémia, tachycardia (szívfrekvencia-emelkedés), bronchokonstrikció (a hörgők szűkülése), majd a légzés és a tüdőfunkció növekedése következik be.

Az allergiák típusai megnyilvánulás szerint:

• Légúti allergiák (nátha, orrdugulás...).
• Szemészeti allergiás megnyilvánulások (bőrpír, viszketés...).
• Bőrallergiák (kiütés, duzzanat, viszketés...).
• Gyomor-bélrendszeri allergiák (hányinger, hasi fájdalom...)
• Általános allergiák (gyengeség, fáradtság, szédülés...).
• Anafilaxia és anafilaxiás sokk

Légzőszervi és szív- és érrendszeri tünetek:

• Dugult orr
• Szipogás és tüsszögés
• Viszkető orr
• Köhögés
• Nehézlégzés
• Sípolás légzés közben
• Nyomás a mellkasban
• Vérnyomásváltozás

Az allergia szemészeti megnyilvánulásai:

• A szemhéjak duzzanata
• A szem kivörösödése
• Viszkető és égő szemek
• Fokozottan vizenyős szem
• Szédülés

Az allergia gyomor-bélrendszeri megnyilvánulásai:

• Hányinger és hányás
• Hasi fájdalom
• Hasmenés vagy székrekedés
• Hányás
• A száj vagy a nyelv duzzanata
• Emésztési zavarok

Allergia bőrnyilvánulása:

• Duzzanat/ödéma
• Vörösség
• Kiütés
• csalánkiütés - csalánkiütés
• Ekcéma
• Viszkető bőr

Az allergia általános megnyilvánulásai:

• Fáradtság és gyengeség
• Fejfájás
• Hányinger
• Szédülés
• Izzadás
• Anafilaxia

Az allergiát és a specifikus allergéneket allergológusnak (immunológusnak) kell diagnosztizálnia.

Az első lépés egy alapvizsgálat látás, tapintás, hallás és tapintás útján. Ez magában foglalja a teljes kórtörténet felvételét, különös tekintettel a családi kórtörténetre, valamint a beteggel való beszélgetést a klinikai tünetekről.

Az orvos megállapítja a jelentett tünetek súlyosbodásának okát.

A diagnosztikai eljárás alapja az allergén bőrteszt. Ezt az allergiára gyanús beteg alkarján végzik el. Különböző allergének hígított cseppjeit juttatják a bőrre.

A bőrt finoman irritálják az allergéncseppek területén. Az egyéni bőrreakciót ezután minden egyes allergénre külön-külön értékelik.

A diagnózis részeként a betegtől vérmintát vehetnek a specifikus allergén IgE antitestek szintjének meghatározására. Vizsgálhatóak egyes allergének vagy specifikus allergének egy csoportja.

Ha az allergiától eltérő immunrendszeri rendellenesség gyanúja merül fel, laboratóriumi vizsgálatokat végeznek az immunhiány (védekező antitestek/sejtes immunitás), az autoimmunitás (autoantitestek), a vérben lévő gyulladásos paraméterek és a szervezetben lévő fertőzéssel vagy annak időtartamával összefüggésben lévő antitestek kimutatására.

Az allergiavizsgálat általában funkcionális vizsgálatokat (spirometria, tüdőfunkciós vizsgálatok) vagy mikrobiológiai vizsgálatokat (felső légúti váladék tenyésztése, vizeletminta) és bizonyos esetekben beutalót képalkotó vizsgálatra (CT, röntgen, MRI).

A spirometria a beteg tüdejének állapotát, kapacitását és teljesítményét meghatározó, nem bonyolult vizsgálat. Funkcionális vizsgálat, különösen a belélegzett allergénekre allergiás betegeknél.

A spirometria eredménye egy grafikon, amely a belélegzett és kilélegzett levegő mennyiségét mutatja az idő múlásával.

Az allergia megelőzése

Mivel az allergiát főként genetikai tényező határozza meg, megelőzés önmagában nem létezik. Megfelelő életmóddal, az allergén ingerek kiküszöbölésével és a rendszeres kezelés betartásával azonban az allergiás tünetek jelentősen megszüntethetők.

A terhesség alatti allergia elsődleges megelőzésének részeként jelenleg is vizsgálják az anya életmódjának és környezetének hatását.

Az eliminációs diéták abban az értelemben, hogy a potenciálisan allergén ételeket kiiktatják az anya étrendjéből, nem mutattak közvetlen bizonyítékot az újszülöttre gyakorolt pozitív hatásra. Szükséges azonban, hogy az anya a terhesség és a szoptatás alatt tiszteletben tartsa és felügyelje saját allergiáját.

A szoptatás jótékony hatással van az allergia előfordulásának csökkentésére a 4-6. hónapig teljesen szoptatott csecsemőknél.

Ezzel szemben a terhesség alatti anyai dohányzás növeli az allergia és az asztma kockázatát a gyermeknél.

A másodlagos megelőzés az allergia diagnózisakor az allergén ingerek maximális kiküszöbölését és az életmódváltást jelenti.

Az ételallergiával összefüggésben a megelőzés egyértelmű, nevezetesen az allergénfogyasztás kerülése és az élelmiszerek összetételére és az ételallergiára vonatkozó felvilágosítás.

Az állati allergénekre allergiás betegeket határozottan lebeszéljük arról, hogy az adott állat közelében tartózkodjanak otthonukban.

A porra, poratkákra, penészgombákra és más hasonló allergénekre allergiásoknak azt tanácsolják, hogy módosítsák otthoni és munkahelyi környezetüket.

Allergia megelőzési tanácsok és tippek:

• Legalább 2 hetente egyszer mossuk ki és cseréljük az ágyneműt.
• Az ágyneműt 60 fokon mossuk.
• Nem irritáló hipoallergén mosószerek használata
• Szőnyegek, függönyök és hasonló textíliák eltávolítása
• Porszívózás és portalanítás legalább hetente egyszer
• Nedves por tisztítása és letörlése
• Légtisztító használata a lakásban
• Ablakvédő háló alkalmazása a rovarok és a pollenek ellen
• A szobanövényeket irritáló anyagok kiküszöbölése
• Hipoallergén kozmetikai termékek használata

Az allergiáról hasznos információkat találhat az anafilaxiás sokkról szóló cikkben is. Arról is talál információt, hogy milyen elsősegélyt nyújtanak súlyos allergiás reakció esetén.