Akut hasnyálmirigy-gyulladás: lehet enyhe vagy halálos kimenetelű. A hasnyálmirigy-gyulladás tünetei

A heveny hasnyálmirigy-gyulladás a hasnyálmirigy gyulladása, amely általában nagyon fájdalmas, és súlyos esetben halálos kimenetelű lehet.

Az akut hasnyálmirigy-gyulladás a vezető oka a gyomor-bélrendszeri eredetű kórházi felvételeknek. Gyakorisága világszerte folyamatosan növekszik.

A betegség súlyossága széles skálán mozog, az enyhe, konzervatív kezelést igénylő betegségtől a súlyos és bonyolult, magas morbiditással és mortalitással járó betegségig.

Hasnyálmirigy

A hasnyálmirigy a hasüregben található szerv. Létfontosságú szerepet játszik az elfogyasztott táplálék megemésztésében.

A hasnyálmirigy két fő részből áll. Az exokrin rész pattanósejtekből áll, amelyek az emésztést segítő emésztőenzimeket (főként amiláz, lipáz, tripszin) termelnek, és a hasnyálmirigy 80%-át teszi ki.

Az endokrin rész az inzulin és a glükagon hormonok segítségével szabályozza a vércukorszintet, és a hasnyálmirigy 20%-át teszi ki.

A hasnyálmirigy elhelyezkedése

A hasnyálmirigy a gyomor mögött, a has bal felső részén található. Más szervek veszik körül, köztük a vékonybél, a máj és a lép.

Szivacsos mirigy, körülbelül 16-22 cm hosszú és lapos körte alakú.

A hasnyálmirigy fejének nevezett széles része a hasüreg közepe felé helyezkedik el.

A hasnyálmirigy feje ott található, ahol a gyomor és a vékonybél első része, a nyombél találkozik. Itt a gyomor a részben megemésztett táplálékot a bélbe üríti, a hasnyálmirigy pedig emésztőenzimeket bocsát ki ebbe a tartalomba.

A hasnyálmirigy középső részét testnek nevezzük. Vékony végét farknak nevezzük, és a hasüreg bal oldalán húzódik.

Hogyan alakul ki a hasnyálmirigy-gyulladás?

Akut hasnyálmirigy-gyulladás akkor alakulhat ki, ha a sejtek egyensúlyának fenntartásában szerepet játszó tényezők megzavarodnak. A kiváltó esemény lehet bármi, ami károsítja a piciális sejtet és megzavarja az enzimszekréciót.

Ilyen lehet például az alkoholfogyasztás, az epekő és bizonyos gyógyszerek.

Amint a sejtkárosodás elindul, megkezdődnek a hasnyálmirigyet károsító hatások. A sejtkárosodás gyulladásos reakciót vált ki a hasnyálmirigy szövetében. A hasnyálmirigy megduzzad és a szövetei elpusztulnak.

Amikor a mediátorok a véráramba kerülnek, olyan szisztémás szövődmények léphetnek fel, mint a bakteriémia (baktériumok terjedése a vérben), akut légzési distressz szindróma (ARDS), folyadékgyülem a tüdőben, gyomor-bélrendszeri vérzés és veseelégtelenség.

Szisztémás gyulladásos válasz szindróma (SIRS) is kialakulhat, ami szisztémás sokk kialakulásához vezethet. Végül a gyulladás közvetítői annyira elhatalmasodhatnak, hogy keringési instabilitás és halál következik.

Akut hasnyálmirigy-gyulladásban először a hasnyálmirigy körüli zsír parenchymás ödémája és nekrózisa (elhalása) következik be. Ez az úgynevezett akut ödémás hasnyálmirigy-gyulladás.

Amikor a nekrózis magára a hasnyálmirigyre terjed, vérzés és a mirigyfunkció elvesztése következik be. A gyulladás vérzéses vagy nekrotizáló hasnyálmirigygyulladássá alakul.

Az akut hasnyálmirigy-gyulladás legtöbb esetét a hosszú távú alkoholfogyasztás és az epekőbetegség okozza (lásd az alábbi táblázatot), de számos más etiológiai tényező is ismert.

Az esetek 10-30%-ában az ok ismeretlen. Vizsgálatok szerint azonban az idiopátiás pancreatitis (ismeretlen okú pancreatitis) eseteinek akár 70%-a epevezeték-mikrolithiasisból ered.

Epeúti betegség

Az epekövek a legtöbb fejlett országban az akut hasnyálmirigy-gyulladás egyik leggyakoribb okai (az esetek kb. 40%-át teszik ki). Ezek az epevezetékbe jutnak, és átmenetileg az epevezeték vékonybélbe való kilépésében telepednek meg.

Annak kockázata, hogy egy kő hasnyálmirigy-gyulladást okoz, fordítottan arányos a méretével.

Úgy gondolják, hogy a pajzsmirigysejtek károsodása másodlagosan az epekő okozta elzáródás miatt megnövekedett nyomás miatt következik be a bélbe vezető hasnyálmirigy-járatban (ez az epeutakkal közös). Ezt azonban emberekben még nem sikerült véglegesen bizonyítani.

Az idiopátiás akut pancreatitis legtöbb esetéért valószínűleg az okkult mikrolithiasis a felelős.

Alkohol

Az alkoholfogyasztás az akut pancreatitis egyik fő oka (az esetek legalább 35%-áért felelős). Sejtszinten az etanol az emésztőenzimek intracelluláris felhalmozódásához, korai aktiválásához és felszabadulásához vezet, ami a sejt pusztulásával jár.

A betegség leggyakrabban olyan betegeknél alakul ki, akiknek az alkoholfogyasztása 5-15 éve szokás. Az alkoholisták általában a krónikus hasnyálmirigy-gyulladás akut fellángolásával kerülnek felvételre.

Alkalmanként azonban hétvégi szokással rendelkező betegnél is kialakulhat hasnyálmirigy-gyulladás. Néhány esetben az is előfordult, hogy egyetlen alkalommal elfogyasztott nagy mennyiségű alkohol váltotta ki az első rohamot.

Mégis a szokásosan ivó alkoholista továbbra is inkább a szabály, mint a kivétel a hasnyálmirigy-gyulladás kialakulása szempontjából.

Jelenleg nincs általánosan elfogadott magyarázat arra, hogy egyes alkoholisták miért hajlamosabbak az akut hasnyálmirigygyulladás kialakulására, mint más, hasonló mennyiségű alkoholt fogyasztó alkoholisták.

Endoszkópos retrográd kolangiopankreatográfia

Az endoszkópos retrográd kolangiopankreatográfia (ERCP) után fellépő hasnyálmirigy-gyulladás valószínűleg a harmadik leggyakoribb típus. Az esetek körülbelül 4%-át teszi ki.

Az ERCP-t követő hasnyálmirigy-gyulladás kockázata körülbelül 5%.

Az ERCP-t követő akut pancreatitis kockázata megnő, ha az endoszkópos orvos tapasztalatlan. Az ERCP-t követő pancreatitis megelőzésében a vizsgálatok következetesen az eljárás előtti masszív intravénás hidratálásról tanúskodnak.

Újabban az indometacin rektális kúpot alkalmazzák, amely bizonyítottan csökkenti a pancreatitis előfordulását az ERCP után, és ma már széles körben elfogadott a legtöbb intézményben.

Trauma

A hasi trauma az esetek 17%-ában a hasnyálmirigy-enzimek, az amiláz és a lipáz emelkedett szintjét, az esetek 5%-ában pedig klinikai pancreatitist okoz.

A hasnyálmirigy-trauma gyakrabban fordul elő nyílt hasi sérülések (pl. kés, golyó), mint tompa hasi sérülések (pl. kormánykeréktől, lótól, kerékpártól) esetén.

A hasat vagy a hátat ért tompa trauma a gerincen keresztül összenyomhatja a mirigyet, ami a hasnyálmirigy sérülését eredményezi.

Gyógyszeres kezelés

A gyógyszer okozta hasnyálmirigy-gyulladás viszonylag ritkán fordul elő (az esetek kb. 2%-a), valószínűleg ismeretlen hajlamhoz kapcsolódik. Szerencsére a gyógyszer okozta hasnyálmirigy-gyulladás általában enyhe lefolyású.

Az akut hasnyálmirigy-gyulladással 100%-ban összefüggésbe hozott gyógyszerek a következők:

• azatioprin
• szulfonamidok
• tetraciklin
• valproinsav
• metildopa
• ösztrogének
• furoszemid
• 6-merkaptopurin
• 5-aminosalicilsav-vegyületek
• kortikoszteroidok
• octreotid

Az akut hasnyálmirigy-gyulladással esetleg összefüggésbe hozható gyógyszerek közé tartoznak:

• klórtiazid és hidroklorotiazid
• metronidazol
• nitrofurantoin
• piroxikám
• procainamid
• klórtalidon
• kombinált gyógyszerek a rák kemoterápiájához
• cimetidin
• ciszplatin
• difenoxilát

Ezenkívül számos olyan gyógyszer van, amelyről beszámoltak, hogy elszigetelt vagy szórványos esetekben akut hasnyálmirigy-gyulladást okoz.

Kevésbé gyakori okok

A következő okok a hasnyálmirigygyulladásos esetek kevesebb mint 1%-át teszik ki:

Fertőzés

A hasnyálmirigy-gyulladást, különösen gyermekeknél, számos fertőző betegség okozhatja. Az akut hasnyálmirigy-gyulladás ezen esetei általában enyhébbek, mint az akut epeúti vagy alkohol okozta hasnyálmirigy-gyulladás esetei.

A vírusos okok közé tartozik a mumpszvírus, a coxsackievírus, a citomegalovírus, a hepatitisvírus, az Epstein-Barr-vírus, az echovírus, a varicella-zoster-vírus, a kanyaróvírus és a rubeolavírus.

A bakteriális okok közé tartozik a mycoplasma, a szalmonella, a campylobacter és a tuberkulózis.

Világszerte a gyermekkori körömféreg is a hasnyálmirigy-gyulladás elismert oka.

A hasnyálmirigy-gyulladás az AIDS-hez társul, de kialakulhat társuló fertőzések, daganatok, a zsíranyagcsere zavarai vagy gyógyszerek következtében is.

Örökletes (örökletes) hasnyálmirigy-gyulladás

Az örökletes hasnyálmirigy-gyulladás olyan genetikai rendellenesség, amelyben egy gén mutációja a tripszinogén korai aktiválódását okozza tripszinné. Vannak más mutációk is, amelyek akut hasnyálmirigy-gyulladást okozhatnak. Ezek közé tartozik a cisztás fibrózis.

Hiperkalcémia - emelkedett kalciumszint.

A bármilyen okból származó hiperkalcémia akut hasnyálmirigy-gyulladáshoz vezethet. A hiperkalcémia okai közé tartozik a fokozott mellékpajzsmirigyműködés, a túlzott D-vitaminadagolás, a veleszületett hiperkalcémia.

Hipertrigliceridémia - a vér megnövekedett zsírszintje.

A klinikailag jelentős hasnyálmirigy-gyulladás általában nem jelentkezik, amíg a személy szérumtrigliceridszintje el nem éri a 30 mmol/l értéket.

A legtöbb szerző úgy véli, hogy nem a hasnyálmirigy-gyulladás, hanem a lipidanyagcsere veleszületett hibája okozza a hiperlipidémiát. A hasnyálmirigy-gyulladásnak ez a típusa általában súlyosabb, mint az alkohol vagy az epekő okozta betegség.

Tumorok

A hasnyálmirigy elvezető rendszerének hasnyálmirigy-daganat általi elzáródása akut hasnyálmirigy-gyulladást okozhat. A hasnyálmirigy-gyulladás valószínűsége daganat jelenléte esetén körülbelül 14%.

Toxinok

Szerves foszfát rovarölő szerrel való érintkezés akut hasnyálmirigy-gyulladást okozhat. Skorpió- és kígyómarás is okozhat. Trinidadban a Tityus trinitatis skorpiómarás a leggyakoribb oka az akut hasnyálmirigy-gyulladásnak.

Sebészeti beavatkozások

Az akut hasnyálmirigygyulladás különböző sebészeti beavatkozások utókezelési időszakában fordulhat elő. Ilyen például a hasi vagy szívbypassműtét, amely a hasnyálmirigy elégtelenségét okozva károsíthatja a mirigyet.

A posztoperatív akut pancreatitis gyakran nehezen igazolható. Magasabb a szövődmények aránya, mint az egyéb etiológiával összefüggő pancreatitisé. A mechanizmusa nem egyértelmű.

Érrendszeri rendellenességek

Az érrendszeri tényezők, mint például a vérszegénység vagy az érrendszer gyulladása szerepet játszhatnak az akut pancreatitis kialakulásában.

Az érrendszer gyulladása hajlamosíthat a hasnyálmirigy vérszegénységére, különösen polyarteritis nodosában és szisztémás lupus erythematosusban szenvedő betegeknél.

Autoimmun hasnyálmirigy-gyulladás

Az autoimmun pancreatitis, egy viszonylag újonnan leírt entitás, rendkívül ritka oka az akut pancreatitisnek. Ha mégis akut pancreatitist okoz, akkor általában fiatal (kb. 40 éves) embereknél fordul elő, akik más autoimmun betegségekben is szenvedhetnek.

A patogenezis tisztázatlan, de potenciálisan az immunglobulin (Ig) G4 autoimmun betegséggel áll összefüggésben.

Kockázati tényezők

A hasnyálmirigy-gyulladás kockázatát növelő tényezők közé tartoznak:

• Túlzott alkoholfogyasztás - A kutatások azt mutatják, hogy az erős alkoholfogyasztóknál fokozott a hasnyálmirigy-gyulladás kockázata. Ide tartoznak azok, akik naponta négy-öt alkoholos italt fogyasztanak.
• Cigarettázás - A dohányosoknál átlagosan háromszor nagyobb a krónikus hasnyálmirigy-gyulladás kialakulásának valószínűsége a nemdohányzókhoz képest, de az akut hasnyálmirigy-gyulladás kockázata is magasabb. Jó hír, hogy ha leszokik a dohányzásról, a kockázata körülbelül a felére csökken.
• Elhízás - Nagyobb valószínűséggel kaphat hasnyálmirigy-gyulladást, ha elhízott.
• Cukorbetegség - Ha cukorbetegségben szenved, megnő a hasnyálmirigygyulladás kockázata.

Az akut hasnyálmirigy-gyulladás fő tünete a hirtelen fellépő erős fájdalom a has közepén.

Ez a súlyos fájdalom idővel gyakran súlyosbodik, és a háta felé terjedhet.

Fájdalmat érez a felső hasában és a bal bordái alatt?
Cikk elolvasása Fájdalom a bal bordája alatt: Betegség jele?

Az akut hasnyálmirigy-gyulladás egyéb tünetei közé tartoznak:

• rosszullét vagy émelygés - hányás
• hasmenés
• emésztési zavarok
• magas láz - 38 °C vagy annál magasabb
• a bőr és a szemek sárgulása (sárgaság)
• hasi érzékenység vagy duzzanat
• szapora szívverés (tachikardia)

Gyakorlati tanácsok:

Az evés vagy ivás nagyon gyorsan ronthatja a közérzetet, különösen, ha zsíros ételeket fogyaszt. Az előre dőlés vagy a gömbölyödés segíthet enyhíteni a fájdalmat, de a hanyattfekvés gyakran ront a fájdalmon.

Az epekő okozta akut hasnyálmirigy-gyulladás általában nagy étkezés után alakul ki. Ha az állapotot alkohol okozza, a fájdalom gyakran 6-12 órával a túlzott mennyiségű alkohol fogyasztása után jelentkezik.

Az akut hasnyálmirigy-gyulladás a következőkre osztható:

• Enyhe akut hasnyálmirigy-gyulladás, amelyet a szervi elégtelenség és a helyi vagy szisztémás szövődmények hiánya jellemez.
• Mérsékelt akut hasnyálmirigy-gyulladás, amelyet átmeneti szervi elégtelenség (48 órán belül megszűnik) és/vagy helyi vagy szisztémás szövődmények jellemeznek tartós szervi elégtelenség nélkül (>48 óra).

A heveny hasnyálmirigy-gyulladást a kórtörténet, a fizikális vizsgálat és általában vérvizsgálat (amiláz és lipáz) igazolja. Az amiláz vagy lipáz vérszintje heveny hasnyálmirigy-gyulladás során jellemzően a normális szint háromszorosára emelkedik.

Egyes esetekben a vérvizsgálat nem emelkedett, és a diagnózis még mindig kérdéses. Ilyen esetekben hasi képalkotó vizsgálatot, például komputertomográfiát (CT) lehet végezni.

Vizsgálat

Ha a diagnózis megerősítést nyert, a beteg kórházi kezelése alatt vagy után bizonyos képalkotó vizsgálatokat végezhetnek, hogy segítsenek azonosítani az akut hasnyálmirigy-gyulladás okát. Ilyen vizsgálatok a következők:

Transzabdominális (hasi) ultrahangvizsgálat.

Ezt általában a kórházi kezelés alatt végzik el, hogy kifejezetten azt értékeljék, hogy az epehólyag tartalmaz-e köveket. Az epekövek az akut hasnyálmirigy-gyulladás leggyakoribb okai.

Endoszkópos ultrahang

Erre a vizsgálatra akut hasnyálmirigy-gyulladás során általában nincs szükség. A transzabdominális (hasi) ultrahangvizsgálathoz képest viszonylag invazívabb, mivel az orvos egy hajlékony, vékony csövet vezet be a gyomorba.

A cső végére egy kamerát és egy ultrahangszondát csatlakoztat. Ez lehetővé teszi az orvos számára, hogy megnézze az epehólyag, a hasnyálmirigy és a máj képeit.

A felvételek érzékenyebbek, mint a hasi ultrahangos felvételek, mivel az epehólyagban és az epevezetékekben lévő apró köveket, amelyeket esetleg nem vettek észre, jobban felismerik. A hasnyálmirigyet is láthatóvá lehet tenni a rendellenességek szempontjából.

Mágneses rezonancia cholangiopankreatográfia

A mágneses rezonancia cholangiopankreatográfia mágneses rezonancia képalkotást (MRI) használ. Ez egy nem invazív eljárás, amely keresztmetszeti képeket készít a test egyes részeiről. A technikus festéket fecskendez a beteg vénáiba, amely segít a hasnyálmirigy, az epehólyag és az epeutak képalkotásában.

Ez egy másik érzékeny vizsgálat az epehólyag, az epeutak és a hasnyálmirigy értékelésére az akut hasnyálmirigygyulladás okainak feltárására.

Számítógépes tomográfia (CT)

A CT-vizsgálat egy nem invazív röntgenvizsgálat, amely 3 dimenziós képeket készít a test egyes részeiről.

Az akut hasnyálmirigy-gyulladás epizódja során kezdetben általában nem végzik el. Akkor végezhető el, ha a diagnózis bizonytalan, vagy néhány nappal a kórházi kezelés után. Segít felmérni a hasnyálmirigy-károsodás mértékét, ha a beteg nem gyógyul olyan gyorsan, mint ahogyan az elvárható.

Tento článok vznikol vďaka podpore spoločnosti Hemp Point CBD Slovensko.