Agyrázkódás: mi az és mik a tünetek?

A ma már híres "agyrázkódás" kifejezést először a híres arab orvos és filozófus, Razi Abu Bakr Muhammed ibn Zakariya (Európában Rhazes néven ismert) használta. Ő volt az, aki az agyrázkódást úgy írta le, mint olyan funkcionális agyi rendellenességet, amely nem jár nyilvánvaló traumás sérüléssel.

Ez korszakalkotó pillanat volt az orvostudomány számára abban az időben, és ez az alapja a rendellenesség mai megértésének.

Az agyrázkódás modern szakkifejezése az enyhe agysérülés. Az úgynevezett diffúz axonális sérülések csoportjába tartozik.

Az összes fej- és agysérülés 70-90%-át teszi ki.

Világszerte évente 100 000 lakosonként 600 embernél fordul elő, akiknek körülbelül fele szorul kórházi kezelésre. A férfiak kétszer olyan gyakran érintettek, mint a nők. A legveszélyeztetettebb csoport a 15 és 24 év közötti fiatalok.

Az agyrázkódás az agyműködés reverzibilis és globális zavara.

A szinapszisok, azaz az egyes idegsejtek közötti kapcsolatok átmeneti funkcióvesztését jelenti. A szinapszisok az idegsejtek közötti kommunikációra és az információk magasabb vagy alacsonyabb agyi központok felé történő továbbítására szolgálnak. Agyrázkódás esetén általános aszinapszis, azaz az idegkapcsolatok pillanatnyi elvesztése következik be.

Ezt külső mechanikai erő okozza, leggyakrabban a fejet, az arcot, a nyakat vagy a test más részét érő közvetlen ütés, amely a tehetetlenségi erők átvitelével jár a koponyaüregbe, ahol az agy található.

Az axonok károsodása a neurológiai funkciók hirtelen megváltozását eredményezi. Ezeket a változásokat inkább egyes neuronális kapcsolatok funkcionális elvesztése, mint strukturális károsodás okozza.

Az agy strukturális károsodása nem következik be.

Az agyrázkódás jellegzetes szubjektív és objektív tünetekben nyilvánul meg. A tünetek nem maradandóak, csak átmenetileg jelentkeznek. Megszűnésük általában fokozatos. Egyes sérülteknél a tünetek hosszabb ideig is fennállhatnak.

A nehézségek nem maradandóak.

Az alapvető ok a fej éles gyorsulása vagy lassulása.

A fej mozgásának ilyen hirtelen megváltozásával az agy szomszédos részeinek helyzete megváltozik. Ezek az egyes agyrészek a tehetetlenségi erő hatására elmozdulnak, és a finom idegrostok - az axonok - megszakadnak.

Ez a károsodás az agy fehérállományában következik be.

Leginkább a retikulokortikális pályák érintettek. Ezek a pályák az agytörzset, különösen a retikuláris képződményt kötik össze az agykéreggel. E két funkcionális egység szétkapcsolódása az agyrázkódás legjellemzőbb tünetét, az eszméletvesztést eredményezi.

Ha az axonális károsodás nem kiterjedt, akkor csak tudatváltozás léphet fel. A tudatváltozás a környezet érzékelésének különböző zavaraiban nyilvánul meg.

Az axonális károsodást két mechanizmus okozza:

1. Axonnyúlás - Ez a károsodás reverzibilis, azaz visszafordítható. Az idegkapcsolatok még regenerálódhatnak eredeti formájukra.
2. Axonrepedés - Ez a károsodás irreverzibilis, azaz maradandó.

Az agyrázkódás leggyakoribb okai:

• Autóbaleset.
• Lőtt sebek
• gyalogosütközés
• munkahelyi balesetek
• sportsérülések, pl. kerékpározás, síelés, korcsolyázás
• lépcsőről, létráról, ágyról és fáról való leesés
• támadás

Ezekben a balesetekben a sérülésnek van egy sajátos mechanikája. Ez lehet egy fejmozgás, amelyet hirtelen megállít egy mozdíthatatlan tárgy, pl. a fej szélvédőnek ütközése egy autóbalesetben, egy fej esése, amely a földre csapódik stb.

A sérülés másik mechanizmusa egy mozgó tárgy erőteljes ütközése a fejre, például egy tompa tárgy ütése egy erőszakos támadás során.

Az agyrázkódás klinikai képének legalább az alábbi jellemzők egyikének meg kell felelnie:

• zavartság vagy dezorientáltság
• 30 percnél rövidebb ideig tartó eszméletvesztés (előfordulhat, hogy egyáltalán nem fordul elő).
• 24 óránál nem hosszabb ideig tartó poszttraumás emlékezetkiesés, úgynevezett amnézia (a beteg általában nem emlékszik arra, hogy mi történt vele, illetve a sérülésre vagy annak körülményeire).
• egyéb fokális neurológiai tünetek, mint például neurológiai deficit vagy görcsök jelenléte

A tudat és annak zavarai

Az agyrázkódás legdrámaibb tünete lehet a rövid távú eszméletvesztés, de az is lehet, hogy nem.

A teljes eszméletvesztésnél gyakrabban fordulnak elő tudatváltozások, például memóriazavar, térbeli és időbeli dezorientáció, zavartság és viselkedésbeli változások.

A jellegzetes viselkedésbeli változásokra a következők a példák:

• Lelassult reakciók
• ugyanazon kérdések megismétlése
• értelmetlen beszéd
• a mozgások koordinációjának zavara
• nyugtalanság
• érzelmi labilitás
• szorongás
• sírás

Ezek a tünetek általában néhány percen belül megszűnnek.

A memória romlása

A memóriazavar az amnézia időbeli sorrendje alapján két típusra osztható:

1. Retrográd (trauma előtti) amnézia - A sérült nem emlékszik a sérülés körülményeire és az azt megelőző eseményekre, nem emlékszik a sérülés előtti időszakra.
2. Anterográd (poszttraumás) amnézia - Nincs emlékezete a baleset utáni eseményekre, nincs emléke arról, hogy hol ébredt fel, mi történt vele az ébredés után stb.

Görcsös aktivitás

Ezek olyan kómás görcsök, amelyek nem részei a rohamkészletnek. Körülbelül 2 másodperccel az ütés vagy ütközés után jelentkeznek.

A görcsrohamok kezdetére jellemző, hogy a sérült rövid időre teljesen megmerevedik, majd a felső és alsó végtagok izmainak kétoldali, de aszimmetrikus rángása következik. Akár 3 percig is eltarthatnak.

Jellegüket tekintve hasonlóak az úgynevezett görcsös ájuláshoz.

Szomatikus kísérő tünetek

Az agyrázkódás után néhány perccel kezdenek a klinikai kép előterébe kerülni a tünetek, amelyeket a sérült különböző ideig szenvedhet.

Ezek a tünetek közé tartoznak:

• fejfájás
• szédülés
• hányinger
• hányás
• álmatlanság
• gyors fáradtság
• fény- és zajérzékenység
• figyelemzavarok
• memóriazavarok
• a gondolkodás lelassulása
• csökkent teljesítmény
• érzelmi instabilitás
• depressziós hangulat
• szorongás
• idegesség
• apátia

Ezek némelyike csak 1-2 héttel a sérülés után jelentkezik.

A tünetek általában súlyosan korlátozzák a beteg képességét arra, hogy beilleszkedjen a normális magán- és szakmai életbe.

A diagnózis alapja a fejsérülés kórelőzménye a jellegzetes mechanikával. Ezenkívül hasznos a neurológiai vizsgálat vagy a traumatológus által végzett vizsgálat.

A neurológus a fokális tüneteket keresi. Ellenőrzi a pupillamozgásokat, a szemmozgásokat, az érzékenységet, az ín-izom reflexeket, a piramisjelenségeket, az agyhártyatüneteket és egyebeket.

A Glasgow Kóma Skálát (GCS) szakértők dolgozták ki a tudatállapot objektív értékelésére.

Három neurológiai kategóriában értékeli a zavarokat:

1. szemnyitás - 1-4 pont
   • spontán szemnyitás (4 pont)
   • szemnyitás megszólításra (3 pont)
   • nyitás fájdalmas beavatkozásra (2 pont)
   • szemnyitás hiánya (1 pont)
2. legjobb hangi kifejezés - 1-5 pont
   • megfelelő szóbeli válasz (5 pont)
   • nem megfelelő szóbeli válasz (4 pont)
   • csak egyetlen szóval válaszol (3 pont)
   • érthetetlen hangok (2 pont)
   • nem válaszol (1 pont)
3. legjobb motoros válasz - 1-6 pont
   • megfelelő mozdulatot hajt végre, amikor felszólítják (6 pont)
   • automatikus védekező mozdulatot hajt végre fájdalmas ingerre (5 pont).
   • automatikus menekülő mozdulatot hajt végre fájdalmas ingerre (4 pont).
   • nem specifikus végtaghajlító mozdulatot végez fájdalmas ingerre (3 pont).
   • nem specifikus végtagnyújtó mozdulatot végez fájdalmas ingerre (2 pont).
   • nem végez mozgást fájdalomra (1 pont)

Ha a GCS-pontszámok összege 15-13, akkor nincs vagy csak enyhe tudatzavar áll fenn.

Ha a GCS-pontszám 12-9, akkor közepes mértékű tudatzavar áll fenn.

A 8-nál kisebb GCS-érték súlyos tudatzavarra és kómára utal.

A baleseti sebész ellátja a fej kemény burkolatainak nyilvánvaló külső sérüléseit vagy a kiterjedtebb polytraumából eredő egyéb sérüléseket.

Annak megítéléséhez, hogy melyik agyi rendellenességről van szó, a következő lépés egy képalkotó vizsgálat elvégzése. A legkönnyebben elérhető és leggyorsabban elvégezhető az agy CT-vizsgálata. Ennek eredményei negatívak az agyrázkódásra, és az agyszövet mentes a nyilvánvaló szerkezeti elváltozásoktól.

Az agy mágneses rezonanciás képalkotó vizsgálata azonban a szövetek jelváltozását mutathatja ki. Ezek jellemzően a corpus callosumban (az agynak az úgynevezett bazális ganglionokhoz tartozó része), az agykéreg alatti teszt fehérállományában, a talamuszban és az agytörzsben található fényes (hipersignális) fókuszok.

Differenciáldiagnózis

A helyes diagnózis felállításához fontos kizárni az eszméletvesztés egyéb okait:

• Epilepsziás roham
• szinkópa (rövid ideig tartó eszméletvesztés hirtelen vérnyomáseséssel)
• szívritmuszavar
• mérgezés
• cukorbetegség dekompenzációja és az azt követő kóma

Rutinvizsgálatok, mint például vérvétel biokémiai vizsgálatokhoz, vérkép, EKG, röntgen és egyéb vizsgálatok következnek.

Erős ütés vagy ütközés után rövid ideig tartó "leállás" következik be. Gyakran eszméletvesztés következik be, de ez nem állapot. Hypotonia (csökkent izomtónus), az ín-izom reflexek elvesztése, lelassult szívverés (bradycardia), csökkent vérnyomás (hypotensio) van jelen.

Fokozatosan a sérült visszanyeri az eszméletét.

Közvetlenül ébredés után dezorientált. Nem ismeri fel, hogy hol van, milyen nap van, mi történt vele. Egyéb sérüléseiről nincs tudomása.

Képtelen egyszerű feladatokat és parancsokat végrehajtani, nem tud felállni, lassú, összefüggéstelenül beszél, gyakran öntudatlanul. Mozgása a normál tevékenységek végzése során koordinálatlan.

Az ilyen helyzet aggasztja a beteget.

Szorongás, sokk, sírás és depresszív gondolatok jelentkeznek.

Az emberek bizonyos speciális típusai jellegzetes eltérésekkel élik meg az agyrázkódást. Ebbe a csoportba tartoznak azok, akiknek már a sérülés előtt is volt valamilyen funkcionális és strukturális károsodása az agyban. Ide tartoznak az alkoholisták, a kábítószerfüggők, a degeneratív agyi betegségben szenvedők és mások.

Az eszméletvesztésből nyugtalanok, agresszívek, elutasítják a sérülés valóságát és súlyosságát. Gyakran el akarják hagyni az elsősegélynyújtó intézményt, ellökve maguktól a kezelőszemélyeket. Ezt az állapotot poszttraumás somnolenciának nevezik.

Tünetek agyrázkódás után

A tünetek általában néhány napon vagy héten belül elmúlnak.

A csúcssportolók 7-10 napig szenvednek az agyrázkódás utáni tünetektől. Az emberek általános populációja 3-12 hónapon belül írja le a szubjektív panaszok megszűnését.

Az agyrázkódást elszenvedett betegek körülbelül 5%-a a sérülést követően még egy évig is szenved legalább egy tünettől.

A leggyakoribb tünetek a következők:

1. fejfájás
2. szédülés a fej vagy a test helyzetének megváltoztatásakor
3. fáradtság
4. figyelemzavarok
5. memóriazavarok

Az ismétlődő fejsérülések, például bokszolóknál, amelyek agyrázkódással járnak, progresszív tauopátia nevű neurodegeneratív betegséghez vezethetnek. Ezt krónikus traumás enkefalopátiának is nevezik.

A 20 év alatti sportolóknál, akik ismételt agyrázkódásoknak vannak kitéve, kialakulhat egy rettegett betegség, a második ütközés szindróma.

Ez az agy duzzanatát okozza a második agyrázkódást követően, amikor a beteg még nem épült fel az első agyrázkódásból.

Az ismételt trauma következtében az erek hirtelen elveszítik a vérnyomás szabályozására való képességüket, a felszabaduló adrenalin és a stressz által okozott egyidejű nyomásnövekedés mellett.

Ennek a szindrómának akár 50%-os a halálozási aránya.

Agyrázkódás gyermekkorban

Gyermekeknél összességében ez a leggyakoribb koponya-agyi sérüléstípus.

A felnőttekhez hasonlóan ez is egy diffúz és funkcionális sérülés, amely teljesen reverzibilis.

Az eszméletvesztés sem jellemző a gyermekeknél, de előfordulhat, mégpedig különböző mélységben.

A klinikai kép a következő jellegzetességeket hordozza:

• eszméletvesztés
• amnézia
• hányinger
• hányás
• fejfájás
• zavarodottság
• szédülés
• álmosság
• koncentrációs zavarok
• kettős látás
• idegesség
• lelassult reakciók
• stabilitási zavarok
• görcsök

Gyakori több tünet kombinációja.

A legsúlyosabbak az eszméletvesztés, a hányás és az amnézia.

Az emlékezetkárosodás leggyakrabban retrográd. Vagyis a gyermek nem emlékszik a balesetet közvetlenül megelőző körülményekre.

A diagnózis a kórtörténet és a neurológiai vizsgálat alapján állítható fel. Súlyos fejsérülés esetén baleseti sebész vagy sebész által végzett vizsgálat szükséges.

A képalkotó vizsgálatok közül az agy CT-je és MRI-je a legfontosabb. Az agy ultrahangvizsgálata (USG) a fontanellán keresztül szintén lehetséges olyan gyermekeknél, akiknél a koponyavarratok még nem olvadtak össze.

A kezelési folyamat a beteg megfigyelésével kezdődik. Az otthoni környezetben fizikai pihenést, megfelelő alvást és következetes folyadékpótlást rendelnek el. Az állandó hányással küzdő kisgyermekeknél infúziós rehidrációs terápia szükséges.

Olvassa el a cikket is:Hogyan ismerhető fel az agyrázkódás gyermekeknél? Hogyan jelentkezik és miért kell résen lenni?